Kalandozás a digitális jegybankpénzek világában

A FintechZone legújabb blockchain tematikájú webináriumának fő témáját a digitális jegybankpénzek adták. A hibrid eseményen élőben adott elő Szegő Dániel, elosztott főkönyv technológiai szakértő. Utána felvételről tekinthettek meg két előadást a résztvevők. Az elsőben Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank digitális vezetője mutatta be a digitális jegybankpénzeket. Majd egy kerekasztal-beszélgetés került lejátszásra Nagy Dániel (CBDC Think Tank Budapest, tanácsadó), dr. Urbán Viktor (Digitális Jólét Program, fintech és blockchain szakértő), Fáykiss Péter (Magyar Nemzeti Bank, igazgató), Szegő Dániel (elosztott főkönyv technológiai szakértő), Csabai Csaba (INLOCK, alapító), valamint Retkes Ádám (CBDC Think Tank Budapest, tanácsadó) részvételével.

A digitális jegybankpénzekről röviden

Szegő Dániel definíciójában a digitális jegybankpénz olyan elektronikus rendeleti pénz vagy jegybanki passzíva, ami fizetések elszámolására és értékőrzésre is alkalmas. Lényegében felfogható a pénz technológiai evolúciójának következő lépéseként. Léteznek lakossági és bankközi projektek is, amelyek különböző működési modellek alapján mérik fel a digitális pénzek lehetőséget – például közvetlen jegybanki-lakossági kapcsolat vagy kizárólag bankok közötti elszámolás alapján.

A digitális jegybankpénzek ösztönzik az innovációt, javítják a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint hatékonyabbá tudják tenni a jelenlegi pénzügyi rendszereket a digitális csatornák kiaknázásával. Mindemellett képesek lehetnek magas szinten biztosítani a pénzügyi eszközök és rendszerek robusztus működését akár krízishelyzetekben is, továbbá visszaszoríthatják a fekete gazdaságot is.

Jelenleg több digitális jegybankpénz-projekt is folyamatban van világszerte, a jegybankok 90 százaléka aktívan részt vesz valamilyen kezdeményezésben. A leghíresebbek ezek közül a kanadai-szingapúri Jasper, a japán-európai Stella, a svájci-francia Jura, a távol-keleti mCBDC, az Indiai-óceán menti Dunbar, valamint az arab-félszigeti Aber.

A hazai színtér

Szombati Anikó előadása egyenesen a Magyar Nemzeti Bank szemszögéből mutatta be a digitális jegybankpénzeket és a kriptovalutákat. A 2008-as válság során megrendülő közbizalom, a pénzügyi szektor nem megfelelő hatékonysága, a spekulatív befektetési eszközök iránti érdeklődés, valamint a technológiai és pénzügyi rendszerek folyamatos fejlődése együttesen járultak hozzá a kriptovaluták megszületéséhez és elterjedéséhez.

Az a forradalom, ami a Bitcoinnal kezdődött, mára számos innovatív megoldást adott a pénzügyi szektornak – például az újvonalas decentralizált pénzügyeket vagy a továbbfejlesztett tokengazdaságot. Az újonnan létrejött pénzügyi kapcsolatok során megjelenő fenyegetéseket a szabályozó szervek többféleképpen közelítik meg. Az egységes európai kriptoeszköz szabályozás Magyarországon is megalapozott kereteket szabhat a blockchain alapú pénzügyi megoldásoknak, visszaszorítva a visszaéléseket.

A Magyar Nemzeti Bank szemszögéből a legnagyobb lehetőségeket a digitális jegybankpénzekben kell keresni. A lehetséges működési modellek között felmerültek olyan opciók, melyek során a központi bank közvetlen összeköttetésben van a lakossági felhasználókkal. A másik irány a közvetítői modell, amelyben vagy részben vagy teljesen közvetítő szereplőkre, akár kereskedelmi bankokra támaszkodik a központi bank. A digitális jegybankpénz kísérletek mindenesetre világszerte folyamatosak. A Magyar Nemzeti Bank is több projektet futtat alkalmazásai révén, valamint egyetemekkel és más központi bankokkal együttműködve is.

Így gondolkoznak a hazai szakértők

A kerekasztal-beszélgetés során szóba került a kriptovaluták jövője, a privát és publikus pénzek közötti különbség, valamint a digitális jegybankpénzek potenciálja Magyarországon. A jövőben a legtöbben egyfajta konvergenciát várnak a hagyományos pénzügyek és a kriptovaluta kezdeményezések között, technológiai és szabályozási fejlődéssel. A privát, azaz központilag kibocsátott, valamint a publikus, azaz nyilvános létrehozott pénzek vélhetően sokáig megmaradnak egymás mellett. A kriptovaluták közül a stablecoinokat tartják a legtöbbre a szakértők. Ezeket tovább segítheti, hogy az egységes európai szabályozáscsomag konkrétan kitér rájuk.

A digitális jegybankpénzeknek, bár megvannak az előnyeik, sok akadállyal kell még szembenézniük. Magyarországon az emberek nagy részének van közvetlen vagy közvetett hozzáférése bankszámlához. Így a magasabb fokú pénzügyi bevonódás és annak előnyei nálunk nem számítanak olyan jelentős tényezőknek, mint más országokban, például Kínában vagy Nigériában. Ellenben a tranzakció feldolgozás, a fogyasztóvédelem, a magánélethez való jog fenntartása, valamint a megfelelő digitális személyazonosság kialakítása még évekig visszavethet egy esetleges digitális jegybankpénz-bevezetést.

Qayum Dániel