Október 26-án, kedd délután a 6. kerületi Benczúr Házban zajlott le a Digitális Jólét Program égisze alá tartozó Fintech Szalon októberi eseménye. Ahogy az lenni szokott a Szalon egy konkrét téma körbejárását tűzte ki célul. Ezúttal a mesterséges intelligencia és a pénzügyi digitalizáció kapcsolatáról volt szó.
A szokásokhoz hűen az első előadó a Budapesti Corvinus Egyetemről érkezett, így ezúttal dr. Racskó Péter tudományos tanácsadó előadását hallgathatták meg az est résztvevői. A szakember bevezetőjében elmondta, hogy a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) nem más, mint a humán viselkedés utánzására törekvő számítógépek tevékenysége. Az AI-on belül meghatározható a gépi tanulás (machine learning) is, ami már egy fokkal bonyolultabb folyamatot takar, amin belül a mély tanulás is megtalálható (deep learning).
A mesterséges intelligenciát az élet számos területén használjuk mára, ezek jelentős részéről sokan nem is tudják, hogy az adott szolgáltatás vagy termék aktívan épít az AI adta lehetőségekre, így lehetséges az, hogy sokan úgy ellenzik a technológiai alkalmazását, hogy tudtukon kívül ők maguk is rendszeresen élnek annak előnyeivel, ráadásul önszántukból. Nincs ez másképp a pénzügyi szektorban sem, ahol egyre több alkalmazási módot látunk, ezek közül talán az alábbiak emelhetők ki elsősorban Dr. Racskó Péter szerint: hitelbírálat, ügyfelek pénzügyi monitorozása, visszaélések detektálása és megelőzése, befektetések elemzése, kockázatmenedzsment, robot-tanácsadás, algoritmikus kereskedés, pénzmosás figyelés. Jól látható tehát, hogy az AI egyre több területre begyűrűzik, alkalmazásának lényege nagyon egyszerűen úgy fogalmazható meg, hogy általában anomáliák előrejelzésére, prevenciójára, feltérképezésére és szükség esetén adekvát kezelésére használják.
Az Európai Unió felismerte az AI-ban rejlő lehetőségeket, ám legalább ekkora figyelmet szentelnek a kockázatok felmérésének is, így hamarosan szigorú szabályozások lépnek érvénybe, ami az AI gyakorlati használatát illeti. Az elfogadhatatlan kockázatot jelentő megoldások (gondoljunk csak az arc alapú azonosítás kontroll nélküli használatára) betiltásra kerülnek, a magas kockázati kategóriába sorolandók (például az AI alapú hitelbírálat) pedig szigorú szabályozás alá esnek majd, hogy biztosítva legyen az állampolgárok alapvető emberi jogainak tiszteletben tartása. Az alacsony kockázatot jelentő alkalmazási formákat javarészt zavartalanul engedik majd működni a továbbiakban, itt olyan példákra kell gondolni, mint például az ügyfélszolgálati chatbotok. Dr. Racskó Péter szerint a szabályozóknak vigyázniuk kell, hogy ne vesszenek oda az AI legjelentősebb előnyei a szigorú kontroll miatt, ugyanakkor úgy gondolja, jelenleg észszerű elvek kerültek kidolgozásra, melyek ideális egyensúlyt teremthetnek a használaton keresztül történő értékteremtés és a biztonsági kockázatok limitálása között.
A második előadó Hetényi Márk, a R34DY Group CEO-ja volt. Előadásában a vállalatvezető kitért a mesterséges intelligencia legfontosabb pénzügyi területen való alkalmazásaira, így rendre visszaköszöntek az első előadásban elhangzó use casek. Hetényi Márk szerint három olyan technológiai trend van jelenleg, amelyek szignifikánsan felforgathatják a pénzügyi szektort, ezek az alábbiak: mesterséges intelligencia (AI), blockchain technológia, valamint az API-kon keresztüli szolgáltatás integráció és az ezáltal létrejövő beágyazott pénzügyi megoldások sokasága. Véleménye szerint ezek még akár egy tökéletes vihart is előidézhetnek a pénzügyi piacokon, amely komoly kihívást jelenthet a bankokra nézve is, ám a hagyományos pénzintézetek számtalanszor bizonyították alkalmazkodási képességüket olyan helyzetekben is, amikor sokan már leírták őket. Végezetül kitért a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggályokra is, melyek jelentősége szerinte folyamatosan csökkeni fog, mivel a fogyasztói társadalom túlnyomó többsége hajlandó vállalni egyes kockázatokat a magasabb kényelem érdekében.
Végezetül Bartha Levente, a Netlife Robotics ügyvezető-igazgatója is megtartotta előadását, amely a gép asszisztencia és az automatizált döntéshozatal előnyeiről szólt elsősorban a magasabb fokú ügyfélélmény tekintetében. Előadásában a szakember kifejtette, hogy az AI körül mára egy olyan hype alakult ki, ami sokakat meggondolatlanná tesz az alkalmazásával kapcsolatban. Szerinte azok a megfelelő use casek, ahol nyilvánvaló többletérték keletkezik, vagyis a gép intelligencia érzékelhetően több információt és visszajelzést, valamint optimálisabb végkimenetelt képes nyújtani a humán intelligenciánál. Előadása második felében Bartha Levente bemutatta a Netlife Robotics saját megoldását, a Léna nevű digitális asszisztenst, melynek kialakításakor pontosan a fenti szempontok figyelembevételére törekedtek, így egy ügyfélbarát megoldással sikerült előállniuk. Léna képes hatékonyan kommunikálni az ügyfelekkel például egy bankban, reagál kérdéseikre és hatékonyan képes őket targetálni az igényeikhez szabott pénzügyi szolgáltatásokkal.
Összességében kijelenthető tehát, hogy volt témája azoknak, akik az előadásokat követően a helyszínen megrendezett állófogadásra is a Benczúr Házban maradtak. Az est folyamán elhangzottak alapján pedig kétségtelennek tűnik, hogy a mesterséges intelligencia további izgalmas alkalmazásairól számolhatunk be majd a jövőben.
Bátorfi Botond
