A francia gazdaság óriási mérete ellenére öt éve még csak három tech unikornissal, azaz 1 milliárd dollárt érő privát startuppal rendelkezett. Mára ez a szám 25 fölé növekedett, ebben pedig tagadhatatlan szerepe volt Emmanuel Macron kormányának. A 2017-es választások óta egy olyan felívelés kezdődött meg, amelynek még a jelenlegi gazdasági helyzetben is lehet folytatása.
Mit mondanak a számok?
Míg 2017-ben összesen 2,5 milliárd eurónyi befektetést kaptak a francia startupok, 2021-ben már több, mint négyszer annyit – pontosan 10,8 milliárd eurónyit. 2022-ben eddig 445 üzletet kötöttek a helyi vállalkozások, melyek során már 6,2 milliárd euró is befolyt.
Az idei tőkebevonások értékének több, mint harmada fintech startupokhoz köthető. A francia fintech szektor szereplői 2,3 milliárd dollárnyi tőkebeáramlást könyvelhettek el idáig. Az unikornisok összetételét tekintve arányaiban is valós a két érték. Ugyanis a több, mint 25 francia unikornis közül 10 fintech.
Újraválasztását követően Macron a tech szektor mellett folytatódó elkötelezettségéről adott hangot. A francia elnök tíz olyan technológiai vállalatot szeretne az országban tudni, amely több mint 100 milliárd eurót ér.
Így jutottunk idáig
A francia startup színtér fellendülésének teljes igazságához hozzátartozik, hogy nem Macron megválasztásával kezdődött el. A fellendülés magjait még 2013 vetették el, ekkor indult el ugyanis a ‘La French Tech’ mozgalom. A program eredményeként mára 13 francia tech központ született, amelyek mellett több, mint 100 közösség is kialakult világszerte.
Tehát Macron kormánya már egy megkezdett folyamatot gyorsított fel, azt viszont a megfelelő eszközökkel és magas hatékonysággal tette. A legfőbb változások az adózás, a finanszírozás és munkavállaló-toborzás területén következtek be.
A tőkenyereség adóját 30 százalékban határozták meg, a vállalati adót pedig 33,3 százalékról 25-re csökkentették. További változásokat eszközölt a kormány a vagyonadók, a munkaerőpiac, valamint a munkavállalói részvényprogramok körében is. Az új feltételek jelentős mértékben segítették a startupok könnyebb működését.
A Tibi finanszírozási program keretein belül a startupok mellett a scaleupok, azaz nagyobb vállalkozások is kapnak támogatást az államtól. Már 30 milliárd eurót kaptak különböző alapok és vállalatok, hogy érettebb cégekbe fektessenek.
A munkaerő-toborzás kapcsán a nemzetközi nyitás emelhető ki. A French Tech Visa vízumprogram lehetővé teszi, hogy könnyebben foglalkoztassanak külföldi tehetségeket a helyi startupok. Már 1200-nál is több cég csatlakozott a programhoz. A Qonto, az egyik prominens európai neobank például 30 embert vett fel ilyen vízummal.
Nemzetközi nyitás
A munkavállalókon túl a külföldi piacok felé is erősen nyit Franciaország. Ahhoz, hogy a helyi startup színtér nemzetközi szinten is versenyképes legyen, nem elég az állami támogatás – külföldi tőkére és ügyfélkörre is szükség van.
A külföldi befektetők meg is érkeztek. A 2010-es évek elején sokkal kevesebb vállalat tekintett a francia tech szektorra, mostanra azonban erősen érzékelhető a változás. A tavalyi év tőkebevonási fordulóinak 60 százalékában volt amerikai befektető. 2017-ben ez az érték csupán 28 százalék volt.
A French Tech 120 lista tagjai már bevételeik jelentős részét is külföldről szerzik. Az összesített bevételek 40 százaléka érkezik Franciaországon kívülről. A külpiacra lépés mellett több startup annyira megerősödött, hogy más külföldi cégeket vásárolnak fel – tavaly 30 francia piaci szereplő tett így.
Forrás: AltFi
Qayum Dániel
