Az április 28–29-én megrendezésre kerülő HTE Mesterséges Intelligencia Szimpózium programja jól tükrözi, hogy az AI ma már nem egyetlen terület kérdése, hanem egy komplex ökoszisztéma, amelyben a technológia, az üzlet, a szabályozás és az ipari alkalmazás szorosan összefonódik. A rendezvény egyik legnagyobb erőssége éppen az, hogy ezt a sokszínűséget strukturált, egymásra épülő programblokkokon keresztül teszi átélhetővé.
Stratégiai alapok és nagy kérdések
Az első nap már a nyitányban kijelöli az irányt. A regisztrációt követően Vágujhelyi Ferenc, a HTE elnöke nyitja meg a szimpóziumot, majd a program azonnal a lényegre tér: három egymást követő keynote előadás ad átfogó képet arról, hol tart ma a mesterséges intelligencia, és merre halad.
Vámos Ábel előadásában a hálózatok világába vezeti be a résztvevőket, bemutatva, hogyan jutunk el az automatizációtól az autonóm működésig, vagyis hogyan válik az AI a digitális infrastruktúra aktív irányítójává. Ezt követően Hidvégi Péter az adatvezérelt, agilis vállalatok korszakáról beszél, rávilágítva arra, hogy az AI már nem különálló eszköz, hanem a szervezeti működés alaprétege. A blokkot Horváth Varga János zárja, aki a Magyar Telekom perspektívájából mutatja meg, hogyan épülnek be ezek a megoldások egy nagyvállalat mindennapjaiba.
Ezt egy erős panelbeszélgetés követi, ahol az akadémiai világ, az energetika, a telekommunikáció és az ipar képviselői közösen keresik a válaszokat a mesterséges intelligencia legfontosabb stratégiai kérdéseire. Mérő László gondolatébresztő megközelítése, a MAVIR és a MOL gyakorlati nézőpontja, valamint a BME és az Ericsson kutatás-fejlesztési tapasztalatai egy olyan beszélgetést ígérnek, amely túlmutat a trendek felsorolásán, és valódi értelmezési keretet ad az AI jelenlegi helyzetéhez.
A délutáni program már egyértelműen a vállalati transzformációra koncentrál. Az AI-transzformációs kerekasztal során különböző iparágak vezetői és szakértői osztják meg tapasztalataikat arról, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát ténylegesen bevezetni és működtetni szervezeti szinten.
A nap zárásaként három előadás mélyebb szakmai reflexiót kínál. Prószéky Gábor a nagy nyelvi modellek tudásának természetét vizsgálja, míg Juhász Mihály kritikusabb hangvételben közelít az AI körüli túlzott várakozásokhoz, végül Körmendi György egy konkrét alkalmazási példán keresztül mutatja be, hogyan jelenik meg az AI a közvélemény-kutatásban.
Az esti programok már a kapcsolatépítésről szólnak. A C-szintű klub, a Top 50 Nők Mesterséges Intelligencia kiadvány bemutatója, valamint a vacsorával egybekötött kötetlen beszélgetések mind ezt a célt szolgálják.
Alkalmazás, szabályozás és üzleti realitás
A második nap fókusza egyértelműen a gyakorlati alkalmazásokon és az iparági kihívásokon van. A reggeli szekció az infokommunikáció és a mesterséges intelligencia kapcsolatát vizsgálja több nézőpontból. A program különösen aktuális témákat érint, hiszen szó esik az EU AI Act szabályozási kérdéseiről, a szervezeti felkészültség és kontroll dilemmáiról, az AI űripari alkalmazásairól, valamint az egyre nagyobb figyelmet kapó AI-alapú biztonsági kockázatokról is.
Ezt követően egy kerekasztal-beszélgetés mélyíti tovább a témát, ahol a telekommunikációs és IT-szektor vezető szereplői vitatják meg az AI hatását az infrastruktúrára és a szolgáltatások jövőjére. A beszélgetés várhatóan nemcsak technológiai, hanem üzleti és működési kérdéseket is érint.
A délelőtt második felében két keynote előadás fókuszál az AI egyik legkritikusabb kérdésére: hogyan lehet a lehetőségekből valódi üzleti értéket teremteni. Kátai Roland az AI skálázás rejtett költségeiről beszél, míg Szabó Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy a megfelelő modell kiválasztása és elhelyezése kulcsfontosságú a sikerhez.
A délutáni program talán a legközvetlenebbül kapcsolódik a vállalati döntéshozók mindennapi kihívásaihoz. A vállalatirányítás és AI szekció előadásai olyan témákat dolgoznak fel, mint a Shadow AI jelenség kezelése, a banki alkalmazások valósága, az AI agentek térnyerése, valamint a nagyvállalati működés átalakulása. Ezek az előadások kifejezetten arra koncentrálnak, hogy mi történik a hype után, amikor az AI-t valóban működtetni kell.
A napot záró kerekasztal az ipari alkalmazásokra fókuszál, ahol a gyártás, a technológia és a kutatás képviselői közösen vizsgálják, hogyan integrálható az AI a fizikai termelési környezetbe. A zárszó és a tombola már inkább jelképes lezárása a programnak, hiszen addigra a résztvevők egy rendkívül sűrű és tartalmas két nap tapasztalatával gazdagodnak.
Workshopok és kiegészítő programok: ahol az AI kézzelfoghatóvá válik
A konferencia külön értéke, hogy nem áll meg az előadások szintjén. A párhuzamosan futó workshopok lehetőséget adnak arra, hogy a résztvevők konkrét technológiákkal, megoldásokkal és esettanulmányokkal is megismerkedjenek. Az AUMOVIO, a SecuPi és az SSH Communications Security workshopjai, valamint az Exabeam gyakorlati biztonsági előadása mind azt szolgálják, hogy az AI ne csak koncepcióként, hanem alkalmazható eszközként jelenjen meg a résztvevők számára.
Mindeközben a kiállítótér, a demók és a szponzori aktivitások folyamatosan biztosítják azt a közeget, ahol a technológia valóban testközelből tapasztalható meg.
Egy program, ami végigvezet az AI teljes értékláncán
Az AI Hungary 2026 programja egy tudatosan felépített ív, amely a stratégiai kérdésektől indul, végighalad a technológiai és üzleti megvalósításon, és eljut az ipari alkalmazásokig. Ez a struktúra teszi igazán értékessé az eseményt, hiszen a résztvevők nemcsak részleteket látnak, hanem összeáll a teljes kép is.
Azok számára, akik szeretnék megérteni, hogyan lesz a mesterséges intelligenciából működő vállalati megoldás, hogyan alakulnak a szabályozási keretek, és milyen irányba tartanak az iparágak, ez a két nap gyakorlatilag egy intenzív, élő tananyagként is felfogható. Regisztrálni az alábbi linkre kattintva lehet.
(Forrás: AI Hungary 2026)
(Címlapkép: Depsoitphotos)
