Hogyan ragadhatják meg a bankok a BNPL-ben rejlő lehetőségeket?

A címben felvetett kérdést igyekszik megválaszolni két egymástól független véleménycikkben Alexa Guenoun, a Temenos banki technológiai cég COO-ja, valamint Alex Johnson, a Cornerstone Advisors fintech kutatási igazgatója. Éppen ezért úgy gondoltuk érdemes vetni egy pillantást az iparág két jelentős szereplőjének véleményére, hogy megtudjuk, milyen módon hozhatják ki a legtöbbet az inkumbens pénzintézetek a hatalmas népszerűségnek örvendő buy now, pay later hitelezési megoldásból. 

Guenoun cikkében kifejti, hogy a BNPL szektor robbanásszerű növekedése annak köszönhető, hogy a pénzügyi szolgáltatások megítélésében a termékközpontúságot felváltotta az élményközpontúság, vagyis az ügyfelek egyre gyakrabban döntenek az alapján, hogy egy adott megoldás igénybevétele mennyire volt gyors és egyszerű, ebből fakadóan pedig egyre népszerűbbek a szinte észrevehetetlenül integrált fizetési megoldások. Ilyen a BNPL is, ahol az ügyfelek többsége Guenoun szerint úgy érzi, hogy a vásárlás és a fizetési konstrukció kiválasztása egyazon folyamat során megy végbe és nincs szükség a termék kiválasztását követően nekilátni a megfelelő finanszírozási mód felkutatásának. Ez a folyamatosság pedig egyre értékesebbé válik, mivel az emberek minden pénzügyi és fizetési teendőt a lehető leggyorsabban, nehézségek nélkül szeretnének végrehajtani.

A BNPL egyébként csupán a terméket figyelembe véve nem nevezhető friss megoldásnak, a vásárlási és fizetési folyamat ügyfélközpontúvá tételével azonban egy olyan élmény került megalkotásra, ami a vásárlók többségére újszerűen hat, ez pedig növeli annak esélyét, hogy a későbbiekben újból igénybe vegyék a szolgáltatást. 

Guenoun azt is kiemeli, hogy a Bigtechek és fintechek BNPL fókuszú törekvései lépésre kényszerítik a nagy bankokat, a McKinsey becslései szerint ez évente 10 milliárd dolláros bevételt jelent a fintecheknek az inkumbensek kárára, ennek fényében pedig valóban kényszerűnek tűnik a reakció. A szerző azonban pozitívumként emeli ki a mesterséges intelligenciát, mint a BNPL szolgáltatások minőségének javulását lehetővé tévő technológiát, az AI ugyanis képes lehet a gyors hitelellenőrzések hatékonyságának növelésére. Segítségével a bankok felmérhetik, hogy mely kliensek vennék igénybe legnagyobb eséllyel a BNPL hiteltermékeket, valamint beazonosíthatják azokat az ügyfeleket is, akiket az adósságspirál veszélye fenyeget és hasznos edukációs tartalmakkal, illetve egyéni paramétereikhez szabott megoldásokkal targetálhatják őket a fizetésképtelenné válás megelőzése érdekében. Guenoun hangsúlyozza, hogy a bankok ezen a fronton további előnyökkel rendelkeznek, a fintechekhez képest ugyanis jóval nagyobb bizalmat élveznek az ügyfelek körében, valamint a rendelkezésükre álló adathalmaz is jelentősen nagyobb, ezeket a tényezőket pedig minden általuk piacra dobott BNPL megoldásnak aktívan hasznosítania kell. 

A másik véleménycikk szerzője, Alex Johnson hasonló elgondolás mentén indult el. Kritikaként arra mutat rá, hogy a nagy amerikai pénzintézetek (JPMorgan, Citi, American Express) BNPL megoldásai nem képesek átemelni a BNPL szolgáltatókat jellemző kiváló ügyfélélményt. Mivel ezek főleg a visszamenőleges konvertálás köré épülnek (vagyis az ügyfelek múltbeli tranzakciókat változtathatnak át BNPL konstrukciókká), ahelyett, hogy egyszerűbbé és folytonosabbá tennék a vásárlás élményét, épphogy szükségtelenül komplikálják azt. Johnson arra is rámutat, hogy az inkumbensek a BNPL fizetési opciót jellemzően hitelkártya-szolgáltatásuk részeként kínálják az ügyfeleknek, ez pedig nyilvánvalóan a további bevétel- és kamatszerzés céljával történik. A probléma szerinte épp csak az, hogy ez nem kínál egyértelmű előnyöket a klienseknek, pláne ha értékajánlatukat összehasonlítjuk a nem banki szolgáltatók kínálatával. 

Johnson szerint az inkumbenseknek észre kell venniük, hogy a BNPL önálló alternatívája lehet az egyre korszerűtlenebb hitelkártyáknak (erről a kérdésről egyébként már itt írtunk korábban), a két megoldás kényszerű összemosása pedig nem rendelkezik egyértelmű előnyökkel a kliensek szempontjából és szükségtelenül komplikált szolgáltatásokhoz vezet, ami pont a Guenoun által központiként megjelölt egyszerűségtől fosztja meg a BNPL élményt.

Johnson nem vádolható azzal, hogy anélkül kritizálná a bankokat, hogy valódi alternatívákat kínálna nekik, írásában ugyanis négy potenciális módot javasol a BNPL szektorba való belépésre. Pontosabban a következőket javasolja: (1) white label alapú BNPL termékek létrehozása; (2) KKV-k részére létrehozott BNPL platform; (3) specializált konstrukciók kínálata a kereskedői ügyfeleknek továbbértékesítésre; valamint (4) áttekinthetőséget növelő költségkezelési funkciókkal ellátott, debitkártyához kapcsolt BNPL megoldások. Az ilyen típusú szolgáltatások bevezetése a hagyományos szereplők részéről egyelőre várat magára, az azonban kétségtelen, hogy lehetőségekben nincs hiány, a BNPL szektor anyagi jelentőségének tartós növekedése pedig előbb-utóbb természetszerűen magával hozza majd az inkumbensek valódi érkezését a piacra. 

Forrás: AltFiAmount.com

Bátorfi Botond

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.