Érkezik a BiztosDöntés.hu cikksorozatának második része, melyben a szakemberek a mobilfizetés gyakorlati kérdéseit veszik górcső alá. Sokan hallották már a kifejezést, az első kipróbálásig azonban hosszú út vezethet innen, ennek lerövidítésében igyekszünk most segíteni. Aki pedig lemaradt volna az 1. részről, az itt elolvashatja azt.
Mivel gomba módra terjed a mobilfizetés, egyre több mobiltelefon-felhasználó találkozik azzal, hogy a környezetében már használnak ilyen megoldásokat. Sőt, láthatja azt is, hogy előtte a pénztári sorban is mobiltelefonnal fizet valaki. Nyilvánvalóan felmerül az igény arra, hogy ő maga is kipróbálja a mobilfizetést, elsősorban a boltokban, de akár a Google Pay, Apple Pay megoldások esetében az interneten is.
A sikeres bolti mobilfizetéshez először is tesztelni kell, hogy a jelenleg használt mobiltelefonunk tartalmazza-e az NFC áramkört. Ez ugyanaz a technológia, amit az érintéses bankkártyákkal is használunk. Ezt az információt az androidos készülékünk típusa ismeretében megtalálhatjuk az interneten, vagy letölthetünk különféle szenzortesztelő alkalmazásokat, mely megmutatja az NFC képességet, illetve láthatjuk ezt a készülék menüjében, a beállítások között is. Az Apple készülékek a 6-os modelltől felfelé tartalmazzák az NFC áramkört.
Ha a készülék képes az NFC kommunikációra, akkor érdemes ellenőrizni, hogy a bankunk nyújt-e mobilfizetési szolgáltatást és ha igen, akkor azzal a jelenlegi operációs rendszerünk kompatibilis-e. Az Apple Pay a Sberbank kivételével ma már valamennyi hazai nagybanknál elérhető, a Google Pay pedig a CIB, Erste, Gránit, K&H és UniCredit bankoknál érhető el, de ez a lista folyamatosan bővül. Néhány hónapon belül várható, hogy a Google Pay is szinte minden hazai nagybanknál elérhető lesz.
Az Apple-től eltérően, az androidosok esetében nem feltétlenül kell, hogy a Google Pay-hez csatlakozzon a bankjuk. Megfelelő lehet a bank saját mobilfizetési alkalmazásának használata is, az Android rendszer ugyanis engedélyezi a harmadik feles fejlesztők hozzáférését a készülék NFC áramköreihez, míg az Apple saját érdekkörbe vonta a fizetési megoldásának fejlesztését. Így pedig már Androidnál is kinyílik a lehetőségek köre, hiszen a körbe belép a Budapest Bank, az MKB Bank, az OTP Bank és a Raiffeisen Bank is.
A Google Pay applikáció vagy a bank saját applikációjának Google Play áruházból történő telepítése után érdemes megismerkedni az adott applikáció használatával. Az Apple esetében az Apple Wallet alkalmazást kell ehhez megnyitni, mely minden iPhone készüléken megtalálható.
A következő lépés legalább egy bankkártya regisztrálása a mobilpénztárcába, tehát a mobilapplikációba. Ez csak akkor lehetséges, ha a bank nyújtja ezt a szolgáltatást, tehát az előbb felsorolt bankok között szerepel. Ezt a folyamatot bankkártya-digitalizációnak hívják, és a meglévő fizikai bankkártyánk adatainak megadásával vagy annak listából történő kiválasztásával pár másodperc alatt végbemegy. Ettől kezdve a fizikai bankkártyánknak egy digitális mása van jelen a mobiltárcánkban, melyből az eredeti kártyaadatokat nem lehet visszafejteni. A digitalizáció során tehát egy nagyon biztonságos kártyatárolás jön létre, melynek adatait a mobiltelefonból annak elvesztése esetén sem lehet kiolvasni.
Nagyon röviden ez egyébként úgy lehetséges, hogy a mobiltelefon csak egy hivatkozást tárol az adott bankkártyára, így minden fizetéskor össze kell kapcsolódnia az applikációnak a bank szerverével a sikeres fizetés érdekében. Önmagában az applikációval csak nagyon korlátozottan, vagy egyáltalán nem lehet fizetni offline üzemmódban, azaz banki kapcsolat nélkül.
A mobilfizetéshez ezenfelül mobilinternet-kapcsolat is szükséges, bár a készülék előre eltárolhat legfeljebb 10, úgynevezett fizetési tokent, mely mobilinternet nélkül is lehetővé teszi a fizetést (a POS terminál természetesen ilyenkor is eléri a banki szervert a terminál saját kommunikációs kapcsolatával).
Ugyanolyan egyszerű, mint a bankkártyás fizetés
A mobilfizetés nem bonyolultabb a bankkártyás fizetésnél, de a legtöbb alkalmazásban legalább a képernyő felébresztését, esetleg teljes feloldását is biztosítani kell a fizetés előtt. Ez nagyobb biztonságot jelent az érintéses fizikai bankkártyához képest, hiszen 15 000 forint alatt is kell valamilyen biztonsági azonosítást végezni. A fizetés lebonyolításához a telefont oda kell érinteni, ahová a bankkártyát érintettük addig a POS terminálon és a fizetés ugyanúgy végbemegy. Minden készüléken máshol van az NFC áramkör antennája (de általában a hátlap mögött), így eleinte érdemes kísérletezni, hogy meddig tart az antenna hatósugara, ez ugyanis csak néhány centiméteres körzetben érzékelhető. Androidos készülékeken az NFC áramkör teljesen ki is kapcsolható a felhasználó által, ekkor a készülék fizetési áramköre láthatatlan és a fizetés nem lehetséges az áramkör visszakapcsolásáig, melyre a mobilapplikáció is figyelmeztet.
Esetleges fizetési sikertelenség esetén a telefonon megjelenő instrukciókat kell követni.
Ritkán elképzelhető, hogy az azonosítást nem a telefonon, hanem a POS terminálon kell elvégezni, éppúgy, mint bankkártyás fizetés esetén. A POS terminálon a mobiltelefonban használt kártya PIN kódját kell megadni 15 000 forintos vásárlás felett, vagy ha a 150 eurós (kb. 50 000 forintos) összeghatárt elértük. A 150 ezres határ a csupa PIN kód-mentes érintéses fizetési tranzakció során értendő. A mobiltelefonban használt bankkártya PIN kódja eltérhet a fizikai kártyánk PIN kódjától.
A mobiltelefonos fizetés gyakorlatilag ma már szinte minden banknál elérhető és a jövőben további elterjedésére lehet számítani, így mindenképpen érdemes kipróbálni, ha még nem használtunk ilyet.
Arról nem is szólva, hogy a mobilfizetés biztonságosabb, mint a fizikai érintéses bankkártyánk használata.
Emellett érdemes követni a Google Pay, Apple Pay fejlődését is, mely egyre több újdonsággal jelentkezik majd a következő években, akár idehaza is.
Gergely Péter
BiztosDöntés.hu
