Egymásnak feszül a két óriás

Ausztrália egyre közeledik a BNPL-szolgáltatók szabályozásához, amely jelentős változásokat hozhat el a szektorba. Jelenleg még mindig folynak a tárgyalások arról, hogy pontosan miként szabályozza az állam a cégeket, de az érdekellentétek már most erősen megjelentek.

Már jó ideje óriási népszerűségnek örvend Ausztráliában a BNPL – körülbelül 16 milliárd dollárra becsülik a piac előző (pénzügyi) éves forgalmát. Azonban a fokozott használattal egyre több olyan eset is napvilágot látott, amely rávilágít a szabályozás szükségességére.

A BNPL-ügyfelek negyede került már valamilyen pénzügyi stresszhelyzetbe, hogy törleszteni tudja a felvett hitelét. Az említett stresszhelyzetek közé tartozik a közüzemi számlák, a jelzáloghitelek törlesztőrészletek és a lakbér kifizetésének elmulasztása; valamint a fűtés visszaszorítása, kölcsönök kérése barátoktól és családtól, továbbá a segélyszervezetek felkeresése.

A ’Buy Now, Pay Later’, magyarul ’Vásárolj Most, Fizess Később’ egy hitelezési újítás a fintechek világából, amely az online vásárlási szférában vetette meg a lábát. A röviden csak BNPL-ként emlegetett szolgáltatáson keresztül hitelre vásárolhatnak a fogyasztók, aminek keretében a vásárlás végösszegét később kell kifizetni egyösszegben, vagy egyenlő törlesztőrészletekre bontva.

Az ausztrál államkincstár ennek hatására közzétett egy vitairatot, amelyben három lehetséges szabályozási forgatókönyvet is belengetett:

  1. A szolgáltatóknak szigorúbban kellene felmérnie az ügyfelek hitelképességét egy önszabályozó környezetben.
  2. A szigorúbb hitelképesség-felmérés mellett hitelezési engedélyt kell szerezniük, és részlegesen meg kell felelniük a jelenlegi, várhatóan kisebb mértékben változó hitelezési szabályoknak.
  3. A szigorúbb hitelképesség-felmérés mellett teljes mértékben meg kell felelniük a jelenlegi hitelezési szabályoknak. Nagyrészt úgy kell eljárniuk hiteleikkel, mint egy banknak egy jelzáloghitellel.

Mivel a BNPL-hitelek jellemzően kamatmentesek és rövid futamidejűek, így a jelenlegi ausztrál hiteldefiníción kívülre esnek. A felvázolt lehetőségek közül az első járna a legkevesebb változással a szektor életében, és a harmadik lenne a legsúlyosabb csapás a BNPL-cégeknek.

Nem ért egyet két BNPL-óriás

A vitairat kapcsán jelenleg is folyik a diskurzus, és a piaci szereplőknek nem feltétlenül egyezik a véleménye. A legnagyobb szolgáltatók közül ketten is más forgatókönyvet részesítenek előnyben – ezek az Afterpay és a Zip.

Az Afterpay szeretné, ha az első, minimális változásokkal járó szcenárió teljesülne. Ez nem meglepő, hiszen a vállalat üzletvitele így szinte zavartalanul folytatódhatna.

A Zip azonban a második és harmadik forgatókönyvek felé hajlik. A vállalat már rendelkezik hitelezői engedéllyel, így nem lenne probléma számára egyik lehetőség teljesülése sem. Mi több, jelentős versenyelőnyt szerezhet azzal, ha a kompetitoroknak hirtelen engedélyeztetésre és szabályozási megfelelésre kell fordítaniuk a figyelmüket.

Ha Ausztráliában valódi változást szeretnének, akkor vélhetően nem az első opciót választják. A piaci szereplők már most is követnek egy közösen összeállított szolgáltatási sztenderdet, amelyben kitérnek az ügyfelek hitelképességének felmérésére is. Azonban az adatok alapján ezzel nem sikerült megóvni a felhasználókat.

Mivel ez egy önkéntes kezdeményezés a cégek részéről, nincs semmilyen jogi következménye annak, ha egy fél nem tartja magát vállalásaihoz. Mivel látszik, hogy nem vezet sokra, ha a piaci szereplőkre van bízva a szabályozás, így a második és harmadik opciók bevezetése reálisabbnak tűnik, aminek a Zip örülhet a legjobban.

(Forrás: Australian Financial Review)

(Címlapkép: Depositphotos)

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.