A fenti címet kapta a Concorde Podcast múlt heti adása, amelyben a fenntarthatóság fontosságáról és a klímavédelem hatékony, hipokrita módjairól beszélgettek a résztvevők. A házigazda szokás szerint Vidovszky Áron, a Concorde lakossági üzletágának igazgatója volt, a meghívott vendégek között pedig ott volt Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója és elnöke; Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója; illetve Kovács Krisztián, a Concorde üzletfejlesztési igazgatója.
Az adás elején hatásos felütésként elhangzott, hogy sok fogyasztó kevéssel is beéri a környezettudatosság terén, például a szívószálak elhagyását követően teljesen megelégszik magával és nem látja szükségét további, ennél lényegesebb lépéseknek, ez pedig egy téves meggyőződést kelt, miszerint mindent megtettek a bolygóért. Márpedig bármily kellemetlen is, erről a témáról beszélni kell és el kell jutni a valóban környezetkímélő hatások kifejtéséig. Lássuk az adás legfontosabb gondolatait.
Probléma
Kétségtelen, hogy az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kap a nyilvánosságban a klímaváltozás kérdése, az eddigi eredmények azonban elmaradtak a várakozásoktól, mivel a hangzatos kijelentéseknél mostanáig kevesen jutottak tovább. A megoldás kiindulási pontjául a diskurzus szolgál, ugyanakkor ebben a kérdésben sokszor megfigyelhető, hogy nem a valódi kérdésekről folyik a beszélgetés, hanem egy-két alapgondolatra redukálódik a probléma, ezek pedig rossz irányba terelik a cselekvést.
Az iparági emissziók közül mindenki az energiaiparra koncentrál, holott az energiatermelés jórészt az egyéb iparágak irányából érkező kereslet miatt megy végbe, vagyis a probléma gyökere az olyan további szektorokban keresendő, amelyek szignifikáns mértékben felelősek az emissziókért. Elsők között érdemel említést a mezőgazdaság, de ide tartozik a közlekedés és szállítás, a vegyipar és az ipar is, de az ingatlanok működtetése is óriási terhet ró a környezetre, amiről aránylag kevés szó esik.
Az áramtermelés természetesen továbbra is kulcskérdés, pláne mivel a kedvezőtlen környezeti körülmények (hideg tél, kevés szél az elmúlt egy évben) miatt a szénerőművek maximális kapacitáson működnek, a megújuló energiaforrások pedig a tárolási nehézségek miatt még nem tudják folyamatosan növelni részesedésüket az energia mixben. Szintén kérdéseket vet fel Németország döntése, miszerint hamarosan az utolsó német atomerőművet is leállítják. Az atomenergia kapcsán Gyurcsik Attila mutatott rá arra, hogy a kezdeti emissziók ugyan valóban jelentősek, idővel azonban a folyamatos működés már korántsem ró akkora terhet a környezetre, vagyis egy érzelmi alapon (a Fukusimai atomkatasztrófa hatására) meghozott, ésszerűtlen döntésről van szó ezesetben, ami a megfelelő alternatív opciók nélkül épp a kívánt hatás ellentétét érheti el, legalábbis rövid távon biztosan. A probléma tehát valós, a megoldás pedig távolabb van a kelleténél, pedig a 2050-es karbonsemlegességi célkitűzés sikeréhez mielőbb szükség lesz a hatékony energiagazdálkodásra.
Szabályozás
A szabályozás kérdésére átnyergelve az adás résztvevői többnyire egyetértettek abban, hogy az Európai Unió környezetvédelmet célzó lépései ezidáig nem tudták kifejteni a kívánt hatást, sok esetben a praktikus megközelítés helyett a bürokratikus rendszerek győzedelmeskedtek, ami nemkívánatos eredményeket szült. Gyurcsik Attila példaként a dízelautókat említette, amelyek annak idején könnyedén kikerülték azt az EU-s szabályozást, ami a szén-dioxid kibocsátást limitálta, holott ezek sok más üvegházhatású gázból összességében még többet bocsátanak ki, mint a benzines autók. Kovács Krisztián szerint arra lenne szükség, hogy az USA által alkalmazott nyitott szabályozási politika irányába tendáljon az EU is, hiszen a tengerentúlon az elmúlt években kormányzati részről is látványos volt például az elektromos autók népszerűsítésének szándéka, mindez pedig kézzelfogható eredményekhez vezetett.
Szintén jó analógia az ESG tényezők figyelembevételét célzó szabályozói fellépés, amely a nemes szándék ellenére nem a megfelelő irányba tart, ezt már Gyurcsik Attila mondta el, aki ugyanezen témában októberben a Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek egyik adásában is beszélt az ESG befektetések hátulütőiről. Szerinte addig, amíg az ESG standardok nem kerülnek globális szinten bevezetésre csupán annyi történik, hogy a szabályozás alá eső vállalatok kevesebb károsanyagot bocsátanak ki és kisebb profitot is termelnek, míg a szabályozás fennhatóságán kívül eső keleti országokban operáló olajvállalatok még többet fognak szennyezni és elrakják a magas profitot. Az ilyen és ehhez hasonló szabályozói hibákat el kell kerülni a jövőben, hiszen az idő folyamatosan fogy, Európa pedig nem engedheti meg magának, hogy továbbra is a bürokrácia áldozatául essenek a kontinens környezetvédelmi törekvései.
Fogyasztói attitűd
A szabályozói oldal nehézségeit követően a szó átkerült a fogyasztói attitűdre. Jaksity György a bevezetőben említettekhez hasonlóan elmondta, hogy az emberek többsége sajnos könnyen megelégszik saját törekvéseivel, emiatt a töredékét fejtik ki a potenciális hatásnak, amire játszi könnyedséggel képesek lehetnének. Hasonló gondolatokat osztott meg Gyurcsik Attila, aki úgy gondolja, hogy az emberek szeretnek mindent a multicégekre hárítani, aminek természetesen jó oka is van, ugyanakkor ezek a vállalatok a fogyasztói igény mentén fejtik ki a hatásukat, vagyis ezért a fogyasztóknak is felelősséget kell vállalniuk.
Abban mind Gyurcsik, mind Jaksity egyetértettek, hogy ebben a patthelyzetben a politikának is nagy szerepe van, a politikusok ugyanis mindig négyéves ciklusokban gondolkodnak, ez a rövidtávú szemlélet pedig nem illeszkedik a klímaváltozással szembeni fellépéshez. Emellett az is látszik, hogy a kormányok nem szeretik kellemetlen kérdésekkel bombázni az embereket, hanem inkább leegyszerűsítik a problémát és mindent az energiaipari vállalatokra tolnak, pedig a helyzet ennél azért jóval bonyolultabb.
Kétszínűség
A nem megfelelő hozzáállást azonban nem csak a fogyasztók részéről lehet érzékelni, hanem a fejlett világ országai is rendre hipokrita módon nyilvánulnak meg a fenntarthatósággal kapcsolatban. Jaksity György szerint visszatetsző, hogy az EU rendre számonkéri Kínán az intenzív környezetszennyezést, lévén, hogy rengeteg európai vállalat vitte át oda a termelési tevékenységeit az alacsonyabb költségek miatt, így ezért inkább nekik kéne felelősséget vállalni. Emellett azért is különösen visszás, hogy a fejlett világ oktatja ki a fejlődő országokat, mert az egy főre jutó emissziók jóval magasabb a fejlett országokban, vagyis ez a kritika lényegében azt implikálja, hogy a fejlődő országok lakosságát nem illeti meg a nyugati jómód, sőt, még nekik kéne tovább csökkenteniük az egy főre jutó emissziókon, ami rendkívül kétszínű elvárás a G20-ak részéről. A Concorde alapítója szerint tehát a probléma gyökere az, hogy mindenki inkább akar ujjal mutogatni a másikra a valódi cselekvés helyett, holott a problémák megoldása nyilván nem ebben rejlik, a felesleges odaszólások pedig csak az idő fogyásához és a klímavédelmi törekvések hatékonyságának csökkenéshez vezetnek.
Megoldás
Egy ilyen nyomasztó, súlyos témákat feltáró beszélgetést nem lehet optimizmusra okot adó, hasznos tippek nélkül lezárni, így a beszélgetés közben a résztvevők is elmondták, hogy miben látják a megoldást. Ami a szabályozói szempontokat illeti, Vidovszky Áron szerint sokkal inkább proaktív megközelítésre , az érintett szektorok és vállalatok bevonására, valamint a velük való szakmai konzultációra van szükség, így elkerülhetővé válhatnak a korábban már említett hibás lépések. Jaksity György úgy gondolja, hogy a helyes fogyasztói megközelítés elsajátításának első feltétele az önreflexió és az önkritika gyakorlása, hiszen bármilyen nehéz is ez sokszor, a saját magunkkal való őszinteség nélkül minden lépés felesleges lesz. Azt is Jaksity mondta el, hogy számos a környezetet érintő probléma hátterében a túlnépesedés áll, ezért bármily ellentmondásosan is hangzik, a gyermekvállalás visszafogása a környezetvédelem egyik leghatékonyabb módját jelenti. Végezetül, a politikai szereplők részéről összefogásra, hosszú távú gondolkodásra, a kicsinyes asszók elhagyására és a társadalom aktív támogatására és tájékoztatására van szükség a Concorde Podcast házigazdája és vendégei szerint.
Az adás ezen a linken meghallgatható, a korábbi adások pedig itt érhetők el.
Bátorfi Botond
