November 23-án, kedd délután került sor a Digitális Jólét Program zártkörű szakmai műhelyének, a Fintech Szalonnak legújabb alkalmára. Az esemény a legfiatalabb korosztályok, vagyis az Y és Z generáció pénzügyi szokásaira és igényeire helyezte a hangsúlyt. Az előadások során képviseltette magát a Budapesti Corvinus Egyetem, a Peak Financial Services, a Magyar Nemzeti Bank és az ff.next (korábban Family Finances) is.
Milyen a helyzet Magyarországon?
A nyitóelőadást dr. Pintér Éva egyetemi docens tartotta a Budapesti Corvinus Egyetem képviseletében. A témát egy új kutatás szolgáltatta, amely több hazai egyetem bevonásával igyekezett felmérni a hazai fiatalok digitális, pénzügyi és kockázatvállalási attitűdjeit. Ezek megismerése azért rendelkezik kiemelt fontossággal, mert a vizsgált korosztály jelenti az inkumbens bankok és a neobankok jövőbeli legfőbb célcsoportját, valamint bevételi forrását is.
A kutatás során kérdőívek segítségével térképezték fel 18 és 24 év közötti fiatalok szokásait és viselkedését, melynek keretein belül egy reprezentatív mintát sikerült felépíteni a hazai diákok egy jelentős hányadát elérve. Az eredmények alapján a mai fiatalok mérsékelt kockázatvállalók, tehát pénzügyi és digitális tevékenységeik során egyes folyamatoknál kifejezetten nyitottak a kockázatok felé, ha azokban lehetőséget fedeznek fel, azonban annak hiányában inkább kerülik a bizonytalan végkimeneteleket.
Digitális attitűdjük kiváló, nyitottak az innovációra, azonban még mindig nagyban építenek a hagyományos pénzügyi szektor egyes szolgáltatásaira, például a bankfióki kapcsolattartásra. A velük kapcsolatban megfogalmazódott, egyik legnagyobb akadály a megszólításuk, illetve elérésük, melyben a jövőben az influenszerek jelenthetik a kulcsot – legyen szó egy közösségi média szereplőről vagy egy megbízható egyetemi oktatóról.
Utat törnek a családi bankok
A kutatás bemutatása után Suppan Márton, a Peak Financial Services alapító-vezérigazgatója a neobankok szemszögéből mutatta be a fiatalabb generációkat megcélzó családi banki mozgalmat. Az átfogó bemutató során a családi banki megoldások a neobankok legélesebb fegyvereként lettek bemutatva. Bár a neobankokat sokáig bankgyilkos innovációként vizionálták, jelenleg nem okoznak jelentős ügyfélvesztést az inkumbensek számára, szolgáltatásaikat jellemzően másodlagos számlaként használják ügyfeleik.
A fiatalokra, így a Z-generációra összpontosító megoldások azonban megváltoztathatják ezt a felállást. A digitálisan érett fiatalok pénzügyi kiszolgálása jelentős ügyfélakvizíciós fegyver lehet, amely az inkumbensek jövőbeli ügyfeleit és bevételeit vonja el. A jelenleg is érzékelhető bankváltási vonakodás a neobankokra is áthelyezhető – ha egy neobank szofisztikáltan és jó áron kiszolgál egy réteget éveken keresztül, akkor az a réteg nem fogja elhagyni. Így a fiatalok sem váltanak inkumbensre, ha elköteleződtek egy neobank mellett a családi banki megoldásoknak köszönhetően.
A nem neobanki szereplők lemaradása azonban nem behozhatatlan, a fenyegetésből képesek még lehetőséget kovácsolni mind termékfejlesztési, mind ügyfélszerzési szempontokból, akár házon belüli fejlesztéssel, akár kiszervezéssel. Fontos, hogy nemcsak inkumbens bankok vezethetnek be családi banki megoldást, hanem lényegében bármilyen olyan vállalat, amely óriási ügyélbázissal rendelkezik, például telekommunikációs cégek, biztosítók, e-kereskedelmi szolgáltatók vagy konzorciumok.
Iránymutatás a jegybanktól
A Magyar Nemzeti Bank digitalizációs igazgatóságát Fáykiss Péter képviselte. Előadása keretein belül bemutatta a jelenleg is zajló digitális trendeket, melyeket részben a pandémia is felgyorsított. Ebben az új felállásban a gyermekeket is megfelelően fel kell készíteni a digitális és pénzügyi térben való navigációra, az MNB pedig éppen ebből a célból indította el tavaly szeptemberben a Digitális Diákszéf mobilapplikációt.
Az általános iskolásoknak szánt alkalmazás pénzügyi, digitalizációs és fenntarthatósági kérdéssorokat kínál felhasználóinak játékos elemekkel tarkítva. A megfelelő kitöltés után digitális érméket lehet gyűjteni, melyek később ajándékokra válthatók. Ebben egyébként a diákok szülei is részt vehetnek. Számos szociális elem segíti az interakciót a diáktársak között, így többek között lehet barátokat felvenni, jelvényeket szerezni, kedvelni, üzenetet küldeni és hírfolyamot követni. A Digitális Diákszéf felhasználási ciklusa a tanévhez van igazítva és már több ezren töltötték le az applikációt, tehát sikeresnek mondható a kezdeményezés.
Mit mond egy érintett szolgáltató?
Muck Iván, az ff.next társalapítója és vezérigazgatója zárta a napot a családi bankolási praktikák gyakorlati bemutatásával. Cége, az ff.next korábban Family Finances néven futott és családi banki megoldásokon dolgozott, így első kézből szerzett tapasztalatok és belátások tarkították az előadást.
Maga a prezentáció kitért arra, hogy a Z generáció jellemzően digitálisan és pénzügyileg is fejlettebb, mint elődeik voltak. Kiszolgálásuk azonban nagy kihívást jelent több szolgáltató számára, hiszen kifejezetten heterogén csoportot képeznek. A 7 és 18 év közötti szűkebb korcsoportoknak nagy mértékben változó az igénye például érdeklődési köreik vagy a digitális és fizikai szolgáltatáselemek arányának szempontjából.
Három fő kreatív trendről is szó esett, ezek pedig a szociális elemek beépítése, ami a Venmóra és a Finary-re jellemző; a chat-alapú bankolás, amiben a Zelf egy vezető szereplő; valamint az influenszerek szerepe a marketing folyamatokban, főleg Instagramon és TikTokon kereszül. A követendő családi bank best practice-ek közül a GoHenry, a Greenlight és a Step is bemutatásra került, melyek mind kiemelkedő eredményeket produkálnak fiatalcentrikus pénzügyi tevékenységeiknek köszönhetően.
Qayum Dániel
