Az Európai Unió és az Egyesült Államok hatóságai a kriptovaluták megjelenése óta kiemelt figyelemmel követik azokat. A törvényhozók árgus szeme sokáig figyelte a digitális valutákat. Majd jelentős késéssel megjelentek a kriptopiacot szabályozó jogszabályok. Cikkünkben ezek lényegét foglaljuk össze.
Riadalom a pénzügyi szektorban
A kriptovaluták megjelenése nagy riadalmat keltett pénzügyi körökben. A szabályozott pénzügyi rendszer mellett megjelent egy teljesen szabályozatlan rendszer. Egyesek éltették a kriptókat, mint a pénzügyi innováció eszközeit. Mások – különösen a pénzügyi felügyeletek és a hagyományos pénzügyi intézmények – folyamatosan azok lehetséges kockázatait emlegették. A lelkesedés legalább annyira indokolt volt, mint az aggodalom.
A piacra betört egy termék (és az ehhez tartozó szolgáltatások), amiről a legtöbben azt sem tudták mi fán terem. Valami, amire nem vonatkozott felügyelet, szabályozás, mégis fokozta a piaci versenyt. Megjelent egy digitális eszköz, amely szinte teljes anonimitást biztosított a felhasználóknak.
A törvényhozó árgus szeme
A kriptovaluták száma mellett a felhasználói bázis is egyre növekedett. Kriptotőzsdék és egyéb szolgáltatók jelentek meg. A virtuális valutákat egyre több mindenre – például befektetésre vagy akár fizetésre is – használták. Kiderült, hogy a kriptopiac meghatározó szereplői egyáltalán nincsenek a szabályozás ellen, ezzel párhuzamosan azonban megjelent a kriptobűnözés. A kriptopiac megkerülhetetlenné vált, a szabályozás nem maradhatott el.
Mára mind az EU, mind az USA pénzügyi törvényhozása elismeri a kriptovalutákban rejlő üzleti lehetőségeket. A kriptovalutákat támogatásra érdemes pénzügyi eszközöknek tekintik. Ugyanakkor a digitális valuták kockázataival is behatóan foglalkoznak.
A két törvényhozás a kriptovaluták szabályozása során kiemelten kezeli a fogyasztó- és befektetővédelem kérdéseit. A jogalkotók szándéka mindkét szabályozásban a pénzügyi stabilitás biztosítása, egyidejűleg az innováció ösztönzése. A jogbiztonság megteremtése, a tisztességes verseny biztosítása, az illegális cselekményekkel szembeni fellépés egyaránt része a jogszabályi csomagoknak.
A környezetvédelmi szempontok is megjelennek mindkét szabályozásban, a kriptók magas energiafelhasználása miatt. Mindkét jogalkotói rendszer a jelenlegi pénzintézeti szabályozási keretek közé szorítja be a digitális eszközöket és azok piacát, nem kapnak a pénzügyi rendszertől független szabályozást.
Az EU és az USA szabályozás
Az EU egy csomagban szabályozza a kriptopiacot, ezzel szemben az USA szenátusa egymásra épülő szövetségi törvényeket alkot. Az USA jogalkotása bevezeti a felelős pénzügyi innováció fogalmát, mint elvárást.
Az Unió digitális jogszabályi csomagja az EU tagállamaival harmonizált szabályozást irányoz elő a kriptoeszközök piacára vonatkozóan. Ez a szabályozás a digitális csomag egyik pillére, amelyet a jövő év végétől kell majd alkalmazni tagállami szinten. Az EU csomag életbe lépésével az Unión belül a kriptopiac szabályozottságának töredezettsége megszűnik.
Az Egyesült Államokban szövetségi szinten rendkívül aktív a szabályozás, a tagállamok azonban sokáig vártak ezzel. New York állam élen járt a szabályozásban – a bevezetett BitLicence rendkívüli engedélyezési elvárásokat támaszt a kriptoszolgáltatókkal szemben. A szabályozást mind a szolgáltatók, mind a felhasználók éles kritikával illették.
Jellemzően a nagyobb és gazdagabb államok részletes és egyre szigorodó szabályokat alkalmaznak a kriptovalutákra. A szigorú szabályozás némileg vissza is fogta a kriptopiac fejlődését ezen államokban. Ezzel szemben a kisebb államok lazább szabályozási környezete menedéket jelenthet azon a kriptopiaci szereplők számára, akik nem értenek egyet a decentralizált kriptorendszerre kiterjedő egyre komolyabb rendelkezésekkel.
Globális üzlet, lokális szabályozás
A kriptovalutákban rejlő üzlet egy globális üzlet. Az Unió és az Egyesült Államok szabályozása példa lehet a világ más országai számára. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a többi államot semmi sem kötelezi, hogy akár hasonló szabályozást vezessenek be. Illetve lehetnek olyanok is, amelyeknek éppen érdeke a kriptovaluták szabályozatlanságának megőrzése.
Kriptoeszközök a jogalkotásban
A kriptoeszközök meghatározása ma sem egységes, ami jelentősen megnehezíti a szabályozást. Az Unió és az USA is hasonlóan, digitális eszköznek tekinti a kriptovalutákat. A kriptók leginkább befektetésre szolgálnak, de egyre inkább csereeszközként is használatosak. Az EU különböző csoportokat határoz meg, utalva a kriptoeszközök sokféleségére. Az USA meghatározóan értékpapír jellegű, illetve fizetőeszközként is használatos digitális eszközöknek tartja azokat. Az USA tagállamainak szabályozásában eltérő definíciók használatosak.
A pénzügyi innovációs termékek és szolgáltatások szabályozása a jog hagyományos keretei között nagy kihívást jelentenek. Mégis valószínű, hogy a kriptó használóinak inkább érdeke a szabályozás. A kriptovaluták kockázatainak megértése rendkívül fontos, továbbá a kriptoszolgáltatók transzparens működése biztonságot ad.
Természetesen, lehetnek olyan felhasználók, akiknek érdekében áll a kevesebb szabályozás. Legális megfontolásból is dönthetnek úgy, hogy inkább egy anonim, decentralizált rendszerben helyezik el és mozgatják vagyonukat. Ugyanakkor a szabályozatlanság a bűnözőknek és a szankciók megkerülésének is kedvez.
A kriptoszolgáltatókra az Unióban és az Egyesült Államokban is nehéz idők jönnek. A komplex jogszabályi rendelkezéseknek történő megfelelés rendkívüli erőfeszítéseket fog igényelni, egy eddig alig szabályozott piac szereplőitől. A jogalkotói szigor és a jogalkotói szándék a pénzügyi innováció támogatására egyidejűleg jelenik meg a szabályozásokban. Remélhetőleg a kriptopiacok felügyelete során a gyakorlatban is érvényesülni fog mindkettő.
(Források: Bloomberg, Global Legal Insights, Coindesk, MNB, European Parliament)
(Borítókép: Depositphotos)
