A Szilícium-völgy vezetői egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a mesterséges intelligencia munkahelyek millióit szüntetheti meg. A közgazdászok azonban jóval óvatosabbak az előrejelzésekkel. Az eddigi adatok nem mutatnak tömeges állásvesztést, de abban egyetértés van, hogy az AI alapjaiban változtathatja meg a munkavégzést, és tovább növelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket.
A technológiai vezetők tömeges állásvesztéstől tartanak
Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója szerint az AI 2030-ra a felére csökkentheti a pályakezdők számára elérhető irodai munkalehetőségeket. Bill Gates pedig arra figyelmeztetett, hogy megfelelő szabályozás nélkül tíz éven belül jóval kevesebb munkahely maradhat, mint ma.
A közgazdászok többsége azonban kételkedik az ilyen drasztikus előrejelzésekben. A technológiai fejlődés korábban is rendszeresen váltott ki hasonló félelmeket, amelyek végül nem a várt formában valósultak meg.
Egy sokat idézett, 2013-as tanulmány például arra figyelmeztetett, hogy az amerikai munkahelyek fele egy évtizeden belül eltűnhet az automatizáció miatt. Ez végül nem következett be.
Christopher Pissarides Nobel-díjas közgazdász szerint az automatizáció munkaerőpiaci hatásáról szóló korábbi számszerű előrejelzések rendre pontatlannak bizonyultak.
A bizonytalanságot jól mutatja a London School of Economics kutatása is. A szakértők 74 tanulmányt elemeztek, amelyek az AI foglalkoztatásra és bérekre gyakorolt hatását vizsgálták.
Az eredmények rendkívül eltérőek voltak. A foglalkoztatásra vonatkozó becslések 20 százalékos csökkenéstől 25 százalékos növekedésig terjedtek. A bérek esetében pedig 34 százalékos visszaeséstől 40 százalékos emelkedésig szóródtak az előrejelzések.
Egyelőre nincs bizonyíték tömeges munkahelyvesztésre
A rendelkezésre álló adatok alapján az AI még nem okozott széles körű foglalkoztatási visszaesést.
Az Egyesült Államokban, ahol a technológia alkalmazása különösen előrehaladott, egyes ágazatokban már csökkent a foglalkoztatás. A Yale Budget Lab kutatói azonban nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy az AI jelentősen átalakította volna a foglalkozások összetételét, vagy tömegesen szorítaná ki a friss diplomásokat a munkaerőpiacról.
Hasonló következtetésre jutott az OECD is.
A szervezet 13 országban, 8000 munkáltató bevonásával végzett felmérést. Az eredmények szerint az AI-t alkalmazó vállalatok mindössze 10 százaléka csökkenti a létszámát, és csupán 1 százalékuk teszi ezt elsősorban a mesterséges intelligencia miatt.
Stijn Broecke, az OECD kutatója arra is rámutatott, hogy a foglalkoztatási ráta a legtöbb tagországban továbbra is történelmi csúcsok közelében mozog.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az AI hatása később sem lesz jelentős.
Simon Johnson Nobel-díjas közgazdász, az Egyesült Királyság új AI Economics Institute intézetének vezetője szerint számos vállalatvezető már most úgy látja, hogy az AI bevezetése után kevesebb munkavállalóra van szüksége. Ez a változás egyelőre nem feltétlenül jelenik meg a hivatalos statisztikákban.
A pályakezdők lehetnek a leginkább veszélyben
Az egyik legaggasztóbb tendencia a pályakezdő munkavállalók iránti kereslet csökkenése, különösen a technológiai területeken.
Ennek egyik lehetséges oka, hogy az AI egyre több olyan rutinfeladatot képes elvégezni, amelyet korábban junior munkatársakra bíztak. Eközben a tapasztaltabb dolgozók hatékonyságát is növelheti.
A szakértők ugyanakkor nem értenek egyet abban, hogy a pályakezdők nehezebb helyzetéért milyen mértékben felelős a mesterséges intelligencia.
Az OECD szerint a fiatal diplomások munkanélkülisége már 2015 óta kedvezőtlenebb irányba változik. Ebben a diplomások számának növekedése, a távmunka terjedése és a magas kamatkörnyezet is szerepet játszhat.
Az Anthropic Institute szeptemberben közzétett modellezése ennél jóval súlyosabb forgatókönyvet is felvázolt.
A kutatás egyik szélsőséges előrejelzése szerint az AI gyors fejlődése 2030-ra ötödével csökkentheti a szellemi munkakörökben foglalkoztatottak számát. Ebben az esetben minden ötödik irodai dolgozó és összességében minden tizedik munkavállaló munkanélkülivé válhatna.
A becslés azonban erősen függ a feltételezésektől. Ahhoz, hogy megvalósuljon, az AI-nak rövid idő alatt képessé kellene válnia a legtöbb feladat önálló elvégzésére, miközben a vállalatoknak széles körben be kellene vezetniük a technológiát.
A kutatást vezető Anton Korinek szerint ugyanakkor reális lehet, hogy 2028-tól jelentősen felgyorsul az AI alkalmazása. Ebben az esetben már nemcsak a pályakezdők, hanem a tapasztalt vezetők munkáját is egyre inkább kiválthatják az új rendszerek.
Egy munkakör több, mint az automatizálható feladatok összessége
A közgazdászok szerint az AI munkaerőpiaci hatásának becslésekor gyakran figyelmen kívül hagynak egy fontos különbséget: attól, hogy egy technológia képes elvégezni bizonyos feladatokat, még nem feltétlenül tud kiváltani egy teljes munkakört.
Ronnie Chatterji, az OpenAI vezető közgazdásza szerint az AI-nak való kitettséget vizsgáló kutatások sokszor túlbecsülik a várható állásvesztést. Nem veszik kellően figyelembe, hogy egy-egy feladat mennyire fontos az adott munkakörben, és milyen akadályai lehetnek a szervezeti változásoknak.
Luis Garicano, a London School of Economics professzora szerint a munkakörök különböző feladatok összetett kombinációjából állnak.
Vannak tevékenységek, például a fordítás vagy a szövegírás, amelyek viszonylag könnyen elkülöníthetők és automatizálhatók.
Más munkák, például az ápolás vagy a politikai tevékenység, elsősorban emberi kapcsolatokra épülnek. Ezeket sokkal nehezebb teljes egészében gépekre bízni.
A kettő között pedig számos olyan munkakör található, ahol a feladatok szorosan összefonódnak.
Egy tanácsadó például néhány hét alatt elemezheti egy vállalat ügyfélhűségprogramját, de hónapokat tölthet azzal, hogy az érintettekkel egyeztetve elfogadható és megvalósítható megoldást dolgozzon ki.
Az AI elkészítheti a prezentációt, de nem feltétlenül tudja helyettesíteni a mögötte álló egyeztetéseket és emberi kapcsolatokat.
Ráadásul a vállalatoknak a technológia költségeivel, jogi korlátokkal és etikai kérdésekkel is számolniuk kell. Egy feladat automatizálhatósága tehát nem jelenti automatikusan azt, hogy a vállalat valóban megszünteti az adott állást.
Az AI új munkahelyeket is teremthet
A borúlátó előrejelzések gyakran kevés figyelmet fordítanak arra, hogy az új technológiák korábban nem létező munkaköröket is létrehozhatnak.
A Massachusetts Institute of Technology kutatóinak 2024-es tanulmánya szerint az Egyesült Államokban ma létező foglalkozások többsége 1940 után jelent meg.
Az AI fejlődése már most növeli a keresletet bizonyos szakemberek iránt. Az adatközpontok építése és működtetése például egyre több telekommunikációs mérnököt igényel.
Emellett az automatizáció csökkentheti egyes szolgáltatások árát, ami új keresletet teremthet.
Ha például a jogi tanácsadás az AI segítségével jelentősen olcsóbbá válik, olyan ügyfelek is igénybe vehetik, akik korábban nem engedhették meg maguknak. Ez akár növelheti is a jogi szolgáltatások iránti összesített keresletet.
Chatterji szerint a gazdasági növekedésből származó többletforrásokat az oktatásra és az egészségügyre is fordíthatják. Így kisebb osztálylétszámokra vagy több egészségügyi szolgáltatásra nyílhat lehetőség.
A pozitív hatás azonban nem garantált. Ha az AI tömeges állásvesztést okoz, az a lakossági fogyasztást is visszafoghatja, ami újabb munkahelyeket veszélyeztethet.
Nemcsak a munkahelyek száma, hanem a bérek alakulása is kérdés
A közgazdászok szerint a kormányoknak nem kell megvárniuk, amíg az AI teljes munkaerőpiaci hatása láthatóvá válik.
Bill Gates korábban felvetette, hogy bizonyos munkaköröket kifejezetten emberek számára kellene fenntartani.
Raghuram Rajan, az indiai jegybank korábbi elnöke pedig az AI-használat megadóztatását javasolta. Ezzel azt szeretné elkerülni, hogy a vállalatok pusztán az alacsonyabb adóterhek miatt váltsák ki munkavállalóikat mesterséges intelligenciával.
Más szakértők szerint azonban nem az állások teljes eltűnése jelenti a legnagyobb veszélyt.
Az AI akkor is komoly társadalmi problémákat okozhat, ha nem vezet tömeges munkanélküliséghez. Csökkentheti bizonyos munkavállalók szakmai tudásának értékét, nyomást helyezhet a bérekre, és tovább növelheti a különbséget a technológia nyertesei és vesztesei között.
Christopher Pissarides leginkább attól tart, hogy az AI gazdasági előnyei néhány meghatározó vállalatnál összpontosulnak majd.
Ha a technológia elsősorban a vezetők termelékenységét növeli, abból nem következik automatikusan, hogy az ápolók, a szállodai alkalmazottak vagy más munkavállalók fizetése is emelkedni fog.
A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásáról ezért egyelőre nem lehet biztos előrejelzést adni. Az eddigi adatok nem támasztják alá a tömeges munkahelyvesztésről szóló jóslatokat, de a gyors változás lehetősége valós.
A következő évek egyik legfontosabb gazdasági kérdése így nemcsak az lesz, hogy hány munkahelyet alakít át vagy szüntet meg az AI, hanem az is, hogy a termelékenységnövekedés előnyeiből kik és milyen mértékben részesülnek.
(Címlapkép: Depositphotos)
