Miközben a mesterséges intelligencia fejlesztését elsősorban az amerikai technológiai vállalatok uralják, Európa legnagyobb ipari szereplői más területen próbálnak előnyt szerezni. A Schneider Electric, a Siemens és az ABB az AI-infrastruktúra iránti növekvő keresletből profitál, de eltérő stratégiával készülnek a következő nagy lehetőségre: az ipari mesterséges intelligencia térnyerésére.
Az AI-boom Európa ipari vállalatait is felértékeli
A mesterséges intelligencia gyors terjedése nemcsak az AI-modelleket fejlesztő vállalatoknak kedvez. Az adatközpontok építése és működtetése egyre nagyobb keresletet teremt az energiaellátási, hűtési és automatizálási technológiák iránt is.
Ebből a folyamatból Európa három meghatározó ipari vállalata, a Schneider Electric, a Siemens és az ABB is jelentős előnyöket élvez.
Mindhárom cég javította eredményvárakozásait, miközben az emelkedő részvényárfolyamokat és erős pénzügyi helyzetüket nagyobb felvásárlásokra használják fel.
A vállalatok az elmúlt két évben egyaránt történetük legnagyobb ügyletei közé tartozó akvizíciókat jelentettek be.
Bár Európa az általános célú, fogyasztóknak szánt AI-modellek versenyében nagyrészt lemaradt az amerikai szereplőktől, az ipari infrastruktúra területén továbbra is erős pozíciókkal rendelkezik.
A három vállalat ezért nem feltétlenül saját chatbotok vagy nyelvi modellek fejlesztésével szeretne versenyezni. Ehelyett azokra a technológiákra építenek, amelyek nélkül a mesterséges intelligencia működtetése és ipari alkalmazása sem lenne lehetséges.
A Schneider és a Siemens a szoftverek felé terjeszkedik
A Schneider Electric és a Siemens egyre nagyobb hangsúlyt helyez a szoftverfejlesztésre, hogy a hagyományos ipari berendezéseket digitális és AI-alapú megoldásokkal egészítsék ki.
A Schneider Electric októberben jelentette be az amerikai PTC mérnöki szoftvervállalat közel 24 milliárd dolláros felvásárlását. A Dealroom szerint ez 2021 óta a legnagyobb európai vállalat által végrehajtott észak-amerikai felvásárlás.
Az ügylet révén a Schneider az energiaellátási, hűtési és vezérlési technológiáit a PTC terméktervezést, gyártást és karbantartást támogató szoftvereivel kapcsolhatja össze.
Olivier Blum vezérigazgató szerint az akvizíció egy átfogó szoftveres és AI-technológiai szereplőt hozhat létre.
A befektetők azonban nem fogadták egyértelmű lelkesedéssel a bejelentést. A Schneider részvényei aznap 10 százalékot estek.
A Jefferies elemzői attól tartanak, hogy a jelentős szoftverberuházás elvonhatja a figyelmet a vállalat jól teljesítő energiagazdálkodási és adatközponti üzletágáról. Ráadásul az AI-szektor túlértékeltségével kapcsolatos aggodalmak is erősödnek.
A Siemens ezzel szemben már közel két évtizede építi szoftveres portfólióját.
A német vállalat 2007-ben 3,5 milliárd dollárért vásárolta fel az UGS-t, tavaly pedig 10 milliárd dollárért szerezte meg az Altair Engineeringet. Utóbbi az autóiparban, a repülőgépgyártásban és az energiaszektorban használt mérnöki szoftvereket fejleszt.
A Siemens szerint a fizikai és digitális technológiák összekapcsolására épülő stratégiája már egy évtizede megfelelő irányt jelent. A versenytársak mostani lépései pedig ezt az elképzelést erősítik meg.
Az ABB más utat választott
A svájci ABB ezzel szemben továbbra is elsősorban a fizikai berendezésekre és az ipari automatizálásra összpontosít.
A vállalat nemrég 5,5 milliárd dollárért vásárolta fel a brit Rotorkot, amely ipari alkatrészeket és vezérlési megoldásokat gyárt.
Bár az ABB mintegy 2000 saját szoftvermérnököt foglalkoztat, a vállalat nem tervez nagy összegű felvásárlásokkal belépni a szoftver- és AI-piacra.
Peter Voser, az ABB elnöke szerint a cég inkább saját fejlesztésekre támaszkodik, és olyan területeken szeretne beruházni, amelyeket alaposan ismer.
Ez jelentős különbséget jelent a Siemens és a Schneider stratégiájához képest.
Az ABB elsősorban az energiaellátásban, a közlekedésben, az ipari automatizálásban és az adatközpontok kiszolgálásában lát növekedési lehetőséget.
Az AlphaValue elemzője szerint ez a megközelítés azt is bizonyíthatja, hogy a magasabb jövedelmezőséghez nem feltétlenül szükséges drága szoftvervállalatokat felvásárolni. A vezető piaci pozíció és a fizikai infrastruktúra iránti erős kereslet önmagában is komoly előnyt jelenthet.
A három vállalat felvásárlási stratégiájának különbsége a korábbi kiadásokban is látszik. Az elmúlt tíz évben a Schneider mintegy 38 milliárd dollárt, a Siemens 28 milliárd dollárt, az ABB pedig közel 13 milliárd dollárt költött akvizíciókra.
Az adatközpontok jelentik a növekedés egyik legfontosabb motorját
A mesterséges intelligencia terjedése miatt világszerte egyre több adatközpont épül. Ezek működtetéséhez hatalmas mennyiségű villamos energiára, hűtési kapacitásra és automatizált vezérlésre van szükség.
A három európai ipari vállalat eltérő mértékben, de egyaránt részesedik ebből a keresletből.
A Schneider Electric számára már különösen fontos az adatközponti piac. Tavaly körülbelül 10 milliárd euró bevétele származott ebből a szegmensből, ami teljes árbevételének mintegy negyedét jelentette.
A vállalat a technológiai cégek növekvő kereslete miatt ismét megemelte eredményvárakozásait.
Az ABB esetében az adatközpontokhoz kapcsolódó bevétel körülbelül 3 milliárd dollár, vagyis a teljes árbevétel 10 százaléka. A cég állítása szerint technológiái világszerte minden negyedik adatközpontban megtalálhatók.
A Siemens adatközponti bevétele a pénzügyi év első kilenc hónapjában meghaladta a 3 milliárd eurót. Ez körülbelül 50 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, és az alaptevékenység bevételének mintegy 7,5 százalékát jelenti.
Az adatközpontok iránti kereslet tehát már most kézzelfogható pénzügyi eredményeket hoz az európai ipari vállalatoknak.
Az ipari AI lehet a következő nagy növekedési terület
A befektetők azonban nem kizárólag az adatközpontok további terjeszkedésében bíznak.
A következő jelentős lehetőséget az ipari mesterséges intelligencia jelentheti, amely a gyárakban, termelési folyamatokban és energetikai rendszerekben keletkező adatokra épít.
Az európai ipari vállalatok évtizedek óta gyűjtenek információkat a gépek működéséről, a gyártási folyamatokról és az energiafelhasználásról.
A mesterséges intelligencia segítségével ezek az adatok új értéket teremthetnek.
Az AI támogathatja a terméktervezést és a szimulációkat, segíthet a hibák korai felismerésében, valamint hatékonyabbá teheti a gyártást és a karbantartást.
Emellett hozzájárulhat a költségek és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez is.
A technológia az autógyártástól a repülőgépiparon át a vegyiparig és az olajiparig számos területen alkalmazható.
Bastian Nominacher, a német Celonis társalapítója szerint Európa mérnöki vállalatai hatalmas előnnyel rendelkeznek, mivel évtizedekre visszanyúló ipari adatvagyont halmoztak fel.
Ezeknek az adatoknak az AI-alapú hasznosítása jelentős versenyelőnyt teremthet számukra.
Az ipari AI alkalmazása ugyanakkor még korai szakaszban jár. A vállalatoknak bizonyítaniuk kell, hogy a technológia valóban mérhető megtérülést biztosít a gyártási és működési folyamatokban.
Az AI-buborék kockázata továbbra is fennáll
Az európai ipari vállalatok kedvező helyzete ellenére a befektetőknek komoly kockázatokkal is számolniuk kell.
Az adatközponti infrastruktúra iránti kereslet jelentős részben attól függ, hogy meddig tart az AI-beruházások jelenlegi hulláma.
A technológiai vállalatok értékelése folyamatosan emelkedik, miközben egyre nagyobb összegeket fordítanak számítási kapacitásra és infrastruktúrára.
Ez felveti annak lehetőségét, hogy az AI-piacon túlzott befektetési hullám alakult ki.
Peter Voser, az ABB elnöke továbbra is bízik a fizikai berendezések iránti tartós keresletben, ugyanakkor elismerte, hogy az AI-boom finanszírozása aggodalomra adhat okot.
A Siemens és a Schneider ezzel párhuzamosan arra épít, hogy a jövő ipari rendszereiben egyre kevésbé lehet majd különválasztani a hardvereket és a szoftvereket.
A Jefferies elemzője szerint a jövő gyárainak működtetéséhez már elengedhetetlen lesz a fizikai berendezések és a digitális technológiák szoros együttműködése.
Az európai ipari óriások számára így az AI-boom két különböző növekedési lehetőséget kínál. Rövid távon az adatközpontok építése növeli a keresletet, hosszabb távon pedig az ipari adatok intelligens felhasználása teremthet új üzleti értéket.
A következő években az lehet a döntő kérdés, hogy a szoftverekre építő Siemens és Schneider, vagy a fizikai infrastruktúrát előtérbe helyező ABB stratégiája bizonyul sikeresebbnek.
(Címlapkép: Depositphotos)
