A stablecoinok 2025-ben a digitális pénzügyi világ fontos szereplőivé váltak. Ezek az eszközök, amelyek értékét hagyományos valutákhoz – például az amerikai dollárhoz – kötik, egyre nagyobb teret nyernek mind a kripto-ökoszisztémában, mind a hagyományos pénzügyi rendszerekben.
Miért kerültek a stablecoinok a figyelem középpontjába?
A kriptovaluták híresek az extrém árfolyam-ingadozásról, ami kihívást jelent mind a befektetők, mind a mindennapi felhasználók számára. Azzal, hogy a stablecoinok értéke fiat pénzhez kötött egyfajta menedéket kínálhatnak a kriptopiaci szereplőknek. Ez különösen fontos a decentralizált pénzügyek (Decentralised Finance, DeFi) területén, ahol a stablecoinok gyakran szolgálnak alapvalutaként hitelezési és kereskedési platformokon.
A stablecoinok piaci kapitalizációja 2025 elején meghaladta a 200 milliárd dollárt, ami jelentős növekedés az előző évekhez képest. A legnagyobb szereplők, mint a Tether által kibocsátott USDT, és a Circle által kibocsátott USDC továbbra is dominálják a piacot, de új szereplők is megjelentek, például a PayPal által kibocsátott PYUSD.
A technológiai innovációk – például a blokkláncok skálázhatóságának javítása és az okosszerződések fejlődése -, új lehetőségeket nyitnak a stablecoinok számára is. Ezek az eszközök egyre gyakrabban jelennek meg a nemzetközi kereskedelemben, a pénzügyi szolgáltatásokban és a digitális gazdaság más területein. A vállalatok és intézmények is kezdik felismerni a stablecoinok előnyeit, például az alacsonyabb tranzakciós költségeket és a gyorsabb elszámolást.
A stablecoinok típusai és mechanizmusai
A stablecoinok a kriptovaluták világában a stabilitás szigetei. Ezek volatilitását különböző mechanizmusok révén próbálják méréskelni. 2025-ben négy fő típus forog a piacon: a fiatfedezetű, a kriptofedezetű, az árucikkfedezetű és az algoritmikus.
A “biztos menedékek”
Ezek a stablecoinok hagyományos valuták, például amerikai dollár- vagy eurófedezettel rendelkeznek. Minden kibocsátott token mögött egyenértékű fiat pénztartalék áll, amelyet általában szabályozott bankokban helyeznek el. A legismertebb példák közé tartozik a Tether (USDT), az USD Coin (USDC) és a TrueUSD (TUSD).
Előnyeik közé tartozik a magas likviditás és széles körű elfogadottság mellett az, hogy a felhasználók számára egyszerűen érthetők és átláthatók. A tartásukkal összefüggő kockázatok között azonban meg kell említeni egyrészt a központi irányítást, ami a kriptopiacon bizalmi kérdéseket vethet fel, másrészt pedig a kriptopiacot általában is jellemző szabályozási kihívásokat és a potenciális beavatkozások lehetőségét.
Decentralizált alternatívák
A kriptofedezetű stablecoinok más kriptovaluta – például ether (ETH) – fedezettel rendelkeznek. A felhasználók túlbiztosítással (overcollateralization) helyeznek letétbe kriptót, hogy stablecoint bocsássanak ki. A MakerDAO által működtetett DAI az egyik legismertebb példa az ilyen típusú stabil érmére
Egyértelmű előnyük a szélesebb körű decentralizáció és átláthatóság, illetve a függetlenség a hagyományos pénzügyi rendszerektől. A kriptopiac volatilitása miatt ugyanakkor itt is szükséges túlbiztosítás, és a kockázatok között említést kell tenni a rendszer működtetésében rejlő komplexitást és a részben ebből eredő technikai kihívásokat.
Digitális arany és más eszközök
Az árucikkfedezetű stablecoinok fizikai áruk, például arany- vagy olajfedezettel működnek. Minden token egy meghatározott mennyiségű árucikket képvisel. A PAX Gold (PAXG) és a Tether Gold (XAUT) példák az ilyen típusú stablecoinokra.
Előnyeik között szokás említeni, hogy lehetővé teszik a fizikai árucikkek digitális kereskedelmét. Biztosítják továbbá az értékmegőrzést inflációs időkben. Itt ugyanakkor számolni kell az esetleges likviditási problémákkal és a fizikai eszközök tárolásának kihívásaival, illetve a már az egyéb típusoknál említett sszabályozási és jogi eltérésekkel a különböző országokban.
Kód által vezérelt “stabilitás”
Az algoritmikus stablecoinok nem rendelkeznek közvetlen fedezettel; algoritmusokkal és okosszerződéskkel szabályozzák kínálatukat és keresletüket a stabilitás fenntartása érdekében. A TerraUSD (UST) volt egy ilyen kísérlet, amely azonban 2022-ben pillanatok alatt összeomlott, több milliárd dollár veszteséget okozva a piaci szereplőknek.
Ezek ugyanakkor ígéretesek lehetnek azon esetekben, ahol a teljes decentralizáció és a függetlenség a hagyományos eszközöktől kiemelten fontos. Előnyeik között érdemes megemlíteni továbbá azt is, hogy elvileg magas a skálázhatóságuk, és rendkívül rugalmasak. A technikai kockázat is nagyon magas ugyanakkor, és a bizalom elvesztése itt nagyon gyors összeomláshoz vezethet.
Piaci helyzet
A stablecoinok 2025-ben meghatározó szereplőivé váltak a globális pénzügyi ökoszisztémának. Ehhez a piac dinamikus növekedése, az intézményi elfogadottság bővülése és a szabályozási környezet fejlődése egyaránt hozzájárult.
A stablecoinok teljes piaci kapitalizációja 2025 tavaszára elérte a 235 milliárd dollárt, ami jelentős növekedés a 2024 eleji 132 milliárd dollárhoz képest. Április utolsó hetének végén a piacvezető továbbra is a Tether (USDT) a maga 145 milliárd dolláros kapitalizációjával, amely a teljes piac 62 százalékát teszi ki. Az USD Coin (USDC) a második 61 milliárd dolláros piaci értékkel, míg a DAI 5,3 milliárd dolláros kapitalizációval a harmadik helyre lépett elő.
Intézményi elfogadottság és vállalati integráció
A stablecoinok nemcsak a kripto-ökoszisztémában, hanem a hagyományos pénzügyi szektorban is egyre nagyobb szerepet kapnak. A PayPal például 3,7 százalékos éves hozamot kínál 2025 nyarától a PYUSD-re, ösztönözve ezzel a felhasználói elfogadottságot és a napi tranzakciókban való használatot. A Coinbase kriptotőzsde pedig eltörölte a tranzakciós díjakat a PYUSD használata esetén, tovább növelve annak vonzerejét a felhasználók körében.
A szabályozási környezet is jelentős változásokon megy keresztül. Az Egyesült Államok Kongresszusa jelentős előrelépést tett a stablecoinokra vonatkozó szabályozási keret kialakításában, beleértve a „Stablecoin Transparency and Accountability for a Better Ledger Economy (STABLE) Act” elfogadását, amely célja a stablecoinok kibocsátásának és használatának szabályozása. Az Európai Unió pedig a Markets in Crypto-Assets (MiCA) rendelet 2024 decemberi hatályba lépésével már egységes szabályozási keretet biztosít a kriptoeszközök, köztük a stablecoinok számára az unióban. A rendelet célja a fogyasztóvédelem erősítése és a piaci integritás biztosítása.
A stablecoinok szerepe a decentralizált pénzügyekben
A stablecoinok 2025-ben a decentralizált pénzügyek alappillérévé váltak. Szerepük egyre fontosabb a hitelezésben, a kereskedelemben és a hozamtermelésben.
A stablecoinok elengedhetetlenek a DeFi platformok működéséhez. Ezek az eszközök segítik azt, hogy a felhasználók védekezzenek a volatilitás ellen, miközben részt vesznek a decentralizált pénzügyi szolgáltatásokban.
A stablecoinok használata a DeFi alkalmazásokban elérte az 56 milliárd dollárt, ami rámutat a decentralizált hitelezésben, kölcsönzésben és kereskedelemben betöltött szerepük fontosságára. A stablecoinok kulcsszerepet játszanak az olyan DeFi hitelezési platformokon, mint az Aave, Compound és MakerDAO.
Ezeken a platformokon a felhasználók stablecoinokat helyezhetnek letétbe, hogy kamatot szerezzenek, vagy más kriptoeszközöket használhatnak fedezetként stablecoinok kölcsönzésére. A stablecoinokon elérhető hozamok 3-8 százalék között mozognak az adott platformtól és piaci körülményektől függően.
Liquidity pool és yield farming
A stablecoinok likviditáspoolokban (liquidity pool) való használata lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kamatot szerezzenek eszközeik után. Az olyan platformok, mint a Curve Finance, optimalizált likviditást kínálnak stablecoin párok számára, minimalizálva a “csúszást” (slippage) és maximalizálva a hozamokat. (A slippage a megbízás várható ára és a valódi ár közötti különbség, amikor a megbízás ténylegesen végrehajtásra kerül.)
A hozamfarmolás (yield farming) során a felhasználók stablecoinjaikat különböző protokollokba/pltformokba helyezik, hogy jutalmakat szerezzenek, ami további bevételi forrást jelent a kriptobefektetők számára.
A stablecoinok használata jelentősen megnőtt 2025-ben, amit az aktív tárcák számának 53 százalékos növekedése is alátámaszt. Az aktív stablecoin-tárcák száma 19,6 millióról több mint 30 millióra emelkedett egy év alatt, ami a stablecoinok növekvő népszerűségét és elfogadottságát jelzi a felhasználók körében.
A stablecoinok szerepe a globális pénzügyi rendszerben
A hagyományos nemzetközi pénzátutalások gyakran időigényesek és költségesek, a stablecoinok azonban lehetővé teszik a gyorsabb és olcsóbb tranzakciókat. A Circle nemrégiben indított egy stablecoin-alapú fizetési hálózatot, amely lehetővé teszi a pénzügyi intézmények számára a határokon átnyúló tranzakciók lebonyolítását stablecoinok segítségével.
A stablecoinok továbbá elősegítik a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést azok számára is, akik nem rendelkeznek hagyományos banki szolgáltatásokkal. Mivel csak internetkapcsolatra van szükség ezek használatára, különösen hasznosak lehetnek a fejlődő országokban, ahol a banki infrastruktúra korlátozott.
A stablecoinok és a digitális jegybankpénzek (Central Bank Digital Currency, CBDC) közötti kapcsolat is egyre fontosabbá válik. Míg az Egyesült Államok a stablecoinokat támogatja a digitális dollár bevezetése helyett, addig az Európai Unió a digitális euró fejlesztésére összpontosít. Ez a különbség a szabályozási megközelítésben befolyásolhatja a stablecoinok és a CBDC-k jövőbeli szerepét a globális pénzügyi rendszerben.
Intézményi elfogadottság és használat növekedése
A havi tranzakciós volumen is drámaian emelkedett a stablecoinok körében: míg 2024 februárjában ez az érték 1,9 ezermilliárd dollár volt, addig 2025 februárjára 4,1 ezermilliárd dollárra nőtt, ami 115 százalékos éves növekedést jelent.
Emellett számos hagyományos pénzügyi intézmény is elkezdett stablecoinokat használni vagy saját stablecoint kibocsátani. Ezek közé tartozik a JPMorgan Chase, amely stabil érméjének, JPM Coinnak a napi tranzakciós volumene 2023 októberére már elérte az egy milliárd dollárt, ami jelentős növekedést jelent az előző évekhez képest. Megjelent ezen a piacon a Société Générale is, amely 2023 decemberében listázta saját stablecoinját, az EUR CoinVertible-t. A Deutsche Bank is bejelentkezett már saját stablecoin projektjével, jelezve a hagyományos pénzügyi szektor növekvő érdeklődését az eszközosztály iránt.
A bankok mellett a nagy technológiai cégek és a fizetési szolgáltatók is elkezdték integrálni a stablecoinokat szolgáltatásaikba. A Revolut például a piaci értesülések szerint egy saját stablecoin bevezetésén dolgozik. A lépéssel egyike lenne annak a kevés banknak, amely nyilvános stablecoin projekttel rendelkezik. A fejlesztések állítólag előrehaladott állapotban vannak.
A Visa 2023-ban kibővítette a stablecoinok használatát a kereskedői elszámolásokban, lehetővé téve az azokkal történő fizetéseket a Solana blokkláncon keresztül. A Mastercard pedig tavaly a Mercuryoval együttműködve indította el új, euró alapú betéti kártyáját, amely lehetővé teszi a fizetést nem csak stablecoinnal, de más kriptovalutákkal is a kártyatársaság hálózatát használó több mint százmillió elfogadóhelyen.
A stablecoinok jövője a digitális gazdaságban
A stablecoinok előtt számos kihívás is áll. Ilyen például a szabályozási környezet alakulása és a technológiai fejlődés. Előnyeik, mint a gyorsaság, költséghatékonyság és hozzáférhetőség, valószínűleg tovább növelik ezeknek az eszközöknek a jelentőségét a globális pénzügyi rendszerben. A Bitwise előrejelzése szerint a stablecoin-piac 2025 végére akár a 400 milliárd dolláros kapitalizációt is átlépheti.
(A cikk eredetileg a Világgazdaság oldalán jelent meg.)
(Címlapkép: Depositphotos)