A kriptók már több, mint egy évtizede borzolják a pénzvilág szereplőinek kedélyeit. A kriptovaluták által képviselt pénzügyi innováció iránti lelkesedést felülmúlta a pénzügyi felügyeletek aggodalma. A kriptók rendszabályozására vonatkozó egységes, uniós szabályozás, a Markets in Crypto Assets (MiCA) Magyarországra érkezik még ez évben. Cikkünkben az uniós kriptoszabályozást és annak magyarországi hatásait elemezzük.
A jogalkotás folyamata
A kriptovaluták megjelenésekor sem a jogalkotók, sem a pénzintézeti felügyeletek nem tudtak mit kezdeni az új, innovatív jelenséggel. Gazdasági szereplők és magánszemélyek vagy lelkesedéssel fogadták, vagy aggodalommal. A kriptovaluták a 2008-ban kialakult világgazdasági válság után jó menedéket jelentettek a befektetési pénzeknek. A bankokba, befektetési intézetekbe vetett bizalom ugyanis erősen megrendült.
A szakmai körök hamarosan felismerték a kriptovalutákban rejlő innovációt. Egyidejűleg az azokban éppen a szabályozatlanságból eredő magas kockázatokat is azonosították. Az EU jogalkotása hamar reagált az új kihívásra. A kriptopiacra vonatkozó szabályozási csomag 2020-ban indult.
A szabályozás megvalósításához szükséges volt a kriptopiac szereplőinek együttműködése is. A kriptopiac saját fejlődése, valamint a piaci ingadozások elősegítették az együttműködést. A kriptopiac szereplői is felismerték az jó hírnév üzleti fontosságát. A kriptók anonimitása miatt fenyegetett a veszély, hogy bűnözői csoportok telepedhetnek rá a rendszerre.
A kriptovalutákat szabályozó uniós rendeletet 2023. júniusában hirdették ki az EU hivatalos lapjában. A rendeletet a szolgáltatóknak ez év végétől kell alkalmazniuk. A rendelet átfogó jogszabály, egységesen rendelkezik a kriptoeszközökről, a kibocsátókról és szolgáltatókról is. Egy másik rendelet a kriptoeszközök átutalását hivatott transzparenssé tenni.
A jogalkotók szándéka, a jogalkotás módszertana
Az uniós jogalkotók elsődleges szándéka volt a kriptovalutákra vonatkozó egységes szabályok bevezetése az Unió valamennyi országában. Az országonként eltérő szabályozás, illetve a szabályozás hiánya magában is kockázatot jelentett. A szabályozás ezért rendeleti formában született meg. Az uniós rendelet, a MiCA közvetlenül és egyszerre hatályosul majd az Unió tagállamaiban.
A jogalkotó csoportokba sorolta és definiálta a kriptovalutákat. Ez hiánypótló, hiszen a kriptovaluták speciális, innovatív eszközök, melyeket hagyományos pénzügyi kategóriákba nem lehetett besorolni.
Kiemelkedő szempont volt a kriptovaluták szabályozásánál a befektetővédelem. Az Unióban magas szintű a befektetővédelem. A kriptovaluta-befektetőket mindeddig nem védték ilyen szabályok – nem kaptak semmilyen tájékoztatást, ami alapján meg tudták ítélni befektetéseik anyagi és egyéb kockázatait.
A jogalkotó szándékai között a bűnmegelőzés is kiemelt cél volt. A bűnügyi kockázat ezáltal az Unió országaiban ténylegesen csökkenni fog, de nem szűnik meg. A kriptorendszereket ugyanis továbbra is használhatják nem szabályozott piacok, akár szankciókkal sújtott országok befektetői is.
A MiCa Magyarországra érkezik
A MiCA rendelet az EU tagállami jogalkotói számára is feladatokat ad. Ezeket a jogalkotási feladatokat még az év végi hatálybalépést megelőzően el kell végezni. A definíciók jogszabályba átültetése, a felügyeleti hatóság kijelölése, a kibocsátók, szolgáltatók engedélyezésének eljárási rendje, egyebek mellett, ilyen alapvető feladatok.
A piaci szereplők is aktívan készülnek. Magyarországon a kriptovaluták népszerűsége eddig rendkívül alacsony, feltételezhetően azok kockázatai miatt. A MiCA rendelet hatályosulását követően a kriptovaluták kibocsátásához is szükséges lesz részletes tájékoztató anyagot készíteni. Ezek a tájékoztatók fogják feltárni a potenciális befektetők felé a részletes befektetési kockázatokat.
A piaci szereplőktől is komoly felkészülést igényel az új rendeletnek való megfelelés. Üzleti döntést, engedélykérelem elkészítését, beadását, tájékoztató anyagok kidolgozását, komoly technikai fejlesztéseket jelent, csak hogy néhányat említsünk.
Magyarországon az MNB fogja ellátni a kriptopiac felügyeletét is, mint kijelölt hatóság. A magyar Országgyűlés április elején elfogadta a kriptoeszközök piacáról szóló törvényt.
A kriptók múltja és jövője
A kriptovaluták népszerűségét kezdetekben a teljes anonimitásuk, szabályozatlanságuk alapozta meg egy a hagyományos pénzügyi szektortól függetlenül, azzal párhuzamosan létező rendszerben. Egy ideig a hagyományos pénzintézeti rendszer nem is tudott mit kezdeni a jelenséggel. Az Unió 2020 körül ismerte fel, hogy valamit kezdeni kell a kriptopiaccal.
Az EU szakemberei azt is elismerték, és felismerték, hogy az új, innovatív pénzügyi megoldás, a kriptovaluta komoly piaci lehetőséget képvisel. Hozzájárul a piaci innovációhoz. A kriptopiac szereplői viszont azt ismerték fel, hogy nem sokáig kerülhetik el a szabályozást. A kriptovaluták most betagozódnak az EU piaci szabályozási környezetébe.
Konklúzió
Magyarországon a kriptovaluták használata alacsony, azok ismerete is valószínűsíthetően hiányos. Üdvözlendő, hogy az uniós szabályozás a befektetők védelmét, tajékoztatását kiemelt célnak tekinti.
Mégis, elengedhetetlen, hogy a hazai felügyeleti- és érdekvédelmi szervek a piaci szereplőkkel együttműködve edukációs programmal is előlépjenek a befektetők felé. Bármely tájékoztatás csak akkor jó, ha mindazok, akiknek szól, azt részleteiben is megértik. A befektetők részéről is szükséges annak előzetes megfontolása, hogy ezek az eszközök megfelelnek-e kockázatviselő képességüknek.
(Források: Eur-lex, Consilium)
(Címlapkép: Depositphotos)