A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó november 29 és december 5 között kerül megrendezésre. Közép-Európa első fenntarthatósággal foglalkozó szakmai eseményén kiemelkedő felhozatallal készültek a szervezők számos környezetvédelmi területet érintve. Ezek közül a kilencedik szekcióülésen a fenntartható fejlődés finanszírozásának témakörét járták körbe a meghívott vendégek.
A szekcióülés moderátora Linda Zeilina volt, az International Sustainable Finance Center alapítója és vezérigazgatója. A felvezetőben Ary Naim, az International Finance Corporation (IFC) Közép- és Délkelet-Európáért felelős régiós igazgatója, valamint Sharaf Sheralizoda, Tádzsikisztán külügyminiszter-helyettese mondtak beszédet.
Az ülés első beszédében Ary Naim részletesen ismertette az IFC, a Világbank csoport tagjának tevékenységét a fenntarthatóság finanszírozásában. Kiemelte a klímaváltozás pusztító hatásait, melyek ellen a világnak együttesen kell fellépnie. A kormányok mellett a privát szférának, így a pénzügyi szektornak is érdeke a fenntarthatóbb jövő – ha jótékonysági szempontból nem is, üzleti megfontolásból mindenképp. A hitelkockázatok, a szabályozási kockázatok, valamint a reputációs kockázatok mind jelentős hatással lehetnek a pénzintézetek jövőjére, így már most számolni kell velük. De nem elég csak fenntarthatósági célokhoz kötött hiteltermékeket bevezetni, a tőkét a megfelelő területekre kell eljuttatni, ami óriási kihívást jelent minden pénzügyi szereplő számára. A pandémia rávilágított a fejlett és fejlődő országok közötti óriási különbségekre, melyeket a digitalizáció segítségével lehet a legkönnyebben csökkenteni. Végezetül kiemelte, hogy míg a privát szféra a változás motorja, addig a vezető szerep a kormányoké – nekik kell megtenniük a szükséges lépéseket.
A második felvezető beszédben Sharaf Sheralizoda Tádzsikisztán példáján keresztül mutatta be a fenntarthatóság problémakörét. Maga a közép-ázsiai ország károsanyag-kibocsátás szempontjából a világ kevésbé szennyező országai közé tartozik. Azonban a klímaváltozás még így is drámaian érinti őket, hiszen Ázsiai legtöbb gleccsere az ország hegységeiben található meg, melyek egyre nagyobb ütemben olvadnak a hőmérséklet emelkedésével. A fenntarthatóság jegyében kiemelte a dinamikus stratégiák, a klímakockázatok megfelelő felmérésének, valamint a köz- és magánegyüttműködések fontosságát, melyeknek kiemelt szerepe van a finanszírozási folyamatokban is. Véleménye szerint a fenntartható fejlődés finanszírozása képes megmenteni a bolygót, azonban még sokat kell tennie a világnak, hogy erről érdemben lehessen beszélni.
A fenntartható fejlődés finanszírozásáról szóló panelbeszélgetésen Sunil Sabharwal, a Thunes igazgatója; Boros Áron, az MKB Consulting ügyvezető igazgatója; Mike Enskat, a német GIZ fejlesztési szervezet infrastruktúra részlegének vezetője; Kovács-Pifka Péter, a Hungary Helps vezérigazgatója; valamint Hugo Rojas, a mexikói ANEAS igazgatója vettek részt.
A beszélgetés során Sunil Sabharwal a digitalizáció szerepét emelte ki. Bár a Bitcoin rendszerének energiafogyasztása már Argentínáéval vetekszik, a blockchain technológia elosztott főkönyv és tokenizációs megoldásai képesek környezetkímélően segíteni a digitális transzformációt. Boros Áron termékfejlesztési szempontból ragadta meg a témát: kiemelte a privát szféra információs hátrányait, pontosabban a fenntartható termékfejlesztéshez szükséges piaci adatok megszerzésének és ellenőrzésének akadályait. Mindezek ellenére Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank egyfajta úttörőként vezeti a hazai bankok fenntarthatósági stratégiáját, valamint példát is mutat nekik. Utóbbi esetében elég a 2020-as állami zöld kötvénykibocsátásra gondolni, amely a régió egyik első ilyen kezdeményezése volt. Mike Enskat a fenntartható fejlődés finanszírozásának komplexitására világított rá. A finanszírozási és forráselosztási folyamatok magukban is összetettek, a fenntarthatósági elemek párosulása pedig tovább fokozza ezt. Éppen ezért az állami szerveknek és a privát szféra szereplőinek is szakértői támogatásra van szüksége.
A Hungary Helps humanitárius szervezeti mivoltából adódóan Kovács-Pifka Péter a fejlődő országok lakosságának helyzetéből indult ki. Szerinte lényegi változást a szegény régiók felzárkóztatásával lehet elérni, hiszen az ott élőknek nagyobb, személyes problémákkal kell megküzdeniük, mint a globális fenntarthatósági célokhoz való igazodás. A felzárkóztatás egyébként akár kisebb összegekből is megvalósítható, legyen szó mezőgazdasági berendezések beszerzéséről vagy számítógéplaborok létrehozásáról. Hugo Rojas, a mexikói vízipar képviselőjeként szervezete és országa fenntarthatósági tevékenységeit mutatta be. A klímavédelem kapcsán kiemelte a vízvédelem, az újrahasznosítás és a körkörös gazdaság fontosságát. Ezek a törekvések nemcsak a környezetet védik, hanem költséghatékonysági szempontokat is szolgálnak. Azonban a mexikói kezdeményezések nem részesülnek megfelelő finanszírozásban, úgy látja, hogy ezt a fejlett országok képesek megváltoztatni.
Arra a kérdésre, hogy mi ad nekik reményt a jövőre nézve, Sabharwal és Rojas a fiatal generációkat emelték ki, akik képesek számon kérni a kormányokat ígéreteik teljesítésének elmaradása miatt. Kovács-Pifka a globalizáció általi gyorsabb információáramlást nevezte meg, míg Boros szerint megnyugtató, hogy a fenntartható fejlődés finanszírozása üzleti szempontból is kedvező, ezért a jövőben várhatóan elég tőke áramlik a kritikus területekre. Végezetül, Eskat nem feltétlenül arra tért ki, hogy mi ad neki reményt, sokkal inkább arra, hogy Európának, mint egy fejlett országokat tömörítő kontinensnek példát kell mutatnia a világnak és vezető szerepet kell játszania a pozitív változások elérésében.
Qayum Dániel