Mint arról beszámoltunk, Ács Zoltánt választották meg a Magyar Fintech Szövetség új elnökének. A kinevezés kapcsán leültünk vele megbeszélni, hogy miként kapta meg a felkérést, miért ő a megfelelő ember a pozícióra, hogyan látja a magyar fintech szektor helyzetét, és mi várható a jövőben.
A Magyar Fintech Szövetséget (MAFISZ) 2020-ban alapították. Célja, hogy elősegítse a hazai fintech szektorban érdekelt piaci szereplők együttműködésének, érdekképviseletének és érdekérvényesítő képességeinek erősítését. Jelenleg 32 tagot számlál, amelyek jelentős felhasználói bázissal, magas bevételekkel és különböző elismerésekkel büszkélkedhetnek. Ács Zoltán még gazdasági újságíróként kezdte pályáját, majd sikeres alapítóból a hazai startup színtér egyik prominens szereplője lett. Nyolc évig volt a Design Terminal szakmai igazgatója, ahol több mint 200 startup fejlődéséhez járult hozzá, illetve évek óta foglalkozik nagyvállalati innovációval és kockázati tőkebefektetéssel. Jelenleg az MKB Fintechlab ügyvezetője, valamint az MKB Bank innovációs vezetője. A szövetség új korszakának mottója: Fogjanak össze a bankok és a fintech cégek, mert ez a közös érdekük.
Mesélnél arról, hogy miként kaptad meg a felkérést a Magyar Fintech Szövetség elnöki pozíciójára?
Úgy hallottam, hogy néhány tagnál felmerült a nevem. Az MKB Fintechlab központi szerepet tölt be az ökoszisztémában, sok tapasztalattal és befektetéssel. A legtöbb tagot ennek köszönhetően ismerem is.
A tagok, akik megkerestek, úgy érveltek, hogy alapvetően minden fintech alapító a cégének szenteli teljes figyelmét. Mindenki erősen építkezik, külföldi piacra megy és vonja be a következő körös tőkét. Egyszerűen nincs most olyan szereplő a piacon, aki esetleg sikeresen exitált volna és lenne kapacitása a szövetség élén visszaadni a közösségnek.
Szóba került viszont, hogy van olyan, aki egyébként is ökoszisztéma építéssel foglalkozik, és a szektorban aktív szervezetet vezet – így kerestek meg.
Senkinek nem volt ellenvetése amiatt, hogy a bankszektorból jössz egy fintech szövetség élére?
Nem bankárként tekintenek rám – és egyébként én sem magamra. Igaz, egy bankcsoport kötelékében, de fintechekkel, nagyvállalati innovációval és kockázati tőkebefektetésekkel foglalkozom. Az életem során mindig is a határterületeken dolgoztam: a startup világban inkább a zakós, inges srác, voltam, a bankban pedig a startup világból jövő. Mindkettő területet jól értem, jól tudok tolmácsolni a kettő között.
Sok ország fintech szövetségének oszlopos tagja valamilyen innovációs központ vagy akcelerátor. Hozzájuk hasonlóan tervezünk építkezni, hiszen az MKB Fintechlabbel van egy fintech inkubátorunk és innovációs kompetencia központunk, ami a bankok és fintechek körében is rendelkezik kapcsolatokkal. Ez egy jó felállás szerintem, mert ahhoz, hogy lerakjuk a jelenleg szükséges alapokat, az MKB Fintechlab és én is alkalmas szerepben vagyunk.
Ha már tárt karokkal fogadtak, hogy élted meg a felkérést?
Nagyon megtisztelő volt. Örültem, de sokat gondolkodtam azon, hogy valóban én vagyok-e a megfelelő ember: mit tudok hozzáadni a szövetséghez, mit tudok építeni az ökoszisztéma számára. Végül arra jutottam, hogy azokban a lépésekben jól tudok segíteni, amikre szüksége van a magyar fintech szektornak ebben az érettségi fázisában. Rögtön el is kezdtem vizsgálni a nemzetközi gyakorlatokat és felmérni a következő lépéseket.
Hosszú távra tervezel?
Jelenleg két évre szól a megbízásom. Ebben a két évben szilárd alapokat szeretnék felépíteni. Olajozott működéssel, nemzetközi kapcsolatokkal, bevált formátumokkal – eseményekkel, kiadványokkal -, rendszeres kommunikációval, láthatósággal – ezek mind fontosak. És akkor lesz igazán sikeres a munkám, ha majd nem lesz rám szükség, hanem van akár több olyan sikeres fintech vállalkozó aspiráns, aki át tudná venni a helyemet. Persze pártolóként továbbra is támogatnám a szövetség munkáját.
Hogyan látod a magyar fintech szektor jelenlegi helyzetét?
Magyarország egyelőre nem nevezhető fintech központnak, aminek több oka is van. A digitális érettség nem kiemelkedő. Az e-kereskedelem régiós összehasonlításban sem túl fejlett, és ez gyakran kéz a kézben jár a fintech prominenciájával. Emellett a speciális makrogazdasági helyzet miatt nehezebb manapság kockázati tőkebefektetéshez jutni. Az MKB Fintechlabbel is kevesebb cégbe fektetünk be, és nem is kizárólag magyar startupokba.
Talán kevesebb az új startup is, mint pár évvel ezelőtt. Viszont aki jön, az precízebben és pontosabban határozza meg, hogy kinek és mit szeretne adni – tudatosabban és felkészültebben. Ennek köszönhetően nem is feltétlenül baj, hogy kevesebb, de profibb alapítókról van szó. Egészen speciális lehetőségeket ismernek fel, amelyek nem feltétlenül jutnának eszébe egy fiatal csapatnak – ugyanakkor rájuk is szükség van, mert mindig fontos az utánpótlás.
Mint mondod, Magyarország nem fintech központ. Hogyan tudna azzá válni?
Sok tennivaló van, amivel nem csak a MAFISZ-nak van dolga, hanem minden stakeholdernek. Finomításokra van szükség például a fintech szabályozásban, a startup szabályozásban és jelentős változásra a digitális kultúrában, érettségben.
Szabályozás terén Litvánia tökéletes példa lehet számunkra. Évekkel ezelőtt semmivel sem voltak előttünk, de nagyon hamar Európa egyik kiemelkedő ökoszisztémáját építették fel kedvező szabályozásukkal.
A hozzáállás változtatására pedig rengeteg megoldás születhet. Jelenleg például drágább bankkártyával fizetni, mint készpénzzel. Szerintem fordítva kellene lennie. Már egy ilyen jelképes lépés is meghatározhatja az általános gondolkodást. Ahhoz, hogy fintech központtá váljunk, sok hasonló lépésre, valamint a belőlük kialakuló kulturális változásra van szükség.
Vannak olyan tényezők is, amelyeken nem igazán tudunk változtatni, például az idősödő korfa. Ez sokszor együtt jár a nem megfelelő digitális felkészültséggel, ami főleg az idősebbeknél, de nagyon sok fiatalnál is megfigyelhető. Ha nincs meg a digitális érettség, akkor fintechet sem használnak az ügyfelek és nem tudunk valódi fintech központtá válni. Ezen edukációval lehet segíteni, de a változás nem azonnal következik be.
Milyen adottságok vannak a hazai piacon, amelyekben nagy potenciált látsz?
Az Azonnali Fizetési Rendszer, mint infrastruktúra, egy fantasztikus dolog, viszont nem használjuk ki eléggé. Egyelőre az open banking is egy kihagyott lehetőség. Már öt éve jelen van, azóta pedig voltaképpen elmaradt az a forradalom, amit vártunk.
A magyar fintech startupok legfőképp a B2B szegmensben tevékenykednek. Ha már így alakult, akkor érdemes erre ráerősíteni. Könnyen meglehet, hogy egy startup első ügyfele egy bank, biztosító vagy egyéb nagyvállalat lesz, egy ilyen kapcsolat pedig óriási kezdőlöketet adhat.
Ezért van hatalmas felelőssége a magyar tulajdonú nagyvállalatoknak a pénzügyi szektorban: ha képesek együttműködni a fintech startupokkal, az az egész hazai fintech ökoszisztémára jótékony hatással van. Mégiscsak egyszerűbb azzal az ügyféllel kezdeni egy együttműködést, akinek az irodája két utcával arrébb van, mint egy bécsi, milánói, londoni székhelyű társasággal. De ez fordítva is igaz: a magyar bankok is rengeteget tanulhatnak a lokális techcégektől, kár lenne ezt a lehetőséget elmulasztani. A mottómra utalnék vissza: fogjunk össze, működjünk együtt, tanuljunk egymástól és erősítsük a szektort közösen!
Végül az e-kereskedelmet is érdemes megemlíteni még egyszer. A fintechhel együtt két digitális, nemzetközileg is óriási mértékben növekvő szektorról van szó, amelyek előtt kiaknázatlan lehetőségek és jelentős szinergiák vannak.
Természetesen nehéz hosszú távra jósolni, de ha tippelned kell, szerinted hogyan fog kinézni a pénzügyi szektor tíz év múlva?
Látszik, hogy a bankok jövőbeli szerepe egyáltalán nincs kőbe vésve úgy, mint most. A pénzügyi rendszer status quo-ját több technológiavezérelt trend is fenyegeti, például a blockchain előretörése. Igaz, több gyakorlati példára van szükség, de az már látszik, hogy hosszú távon nagy szerepe lehet a decentralizált pénzügyeknek és a web3-as fizetési infrastruktúráknak.
Ott vannak a bigtech cégek is, amelyek többet tudnak az ügyfelekről, mint bárki más. De ők nem akarnak teljes értékű bankok lenni. A leginkább nyereséges szolgáltatásokat viszik el maguknak. Amiben nincs nagy profitrés vagy túl bonyolult, az nem igazán érdekli őket.
Nagy kérdés tehát, hogy a techcégek lesznek-e előbb bankok vagy a bankok előbb techcégek. Szerintem még nincs eldöntve és lehet példa mindkettőre. Sok banknál már észbe kaptak és gőzerővel fejlesztenek. Ők meghatározók maradnak: ugyanúgy ismerni fogjuk a márkáját, a tanácsadóival akarunk beszélni és az applikációját akarjuk használni. Sokan azonban háttérbe szorulhatnak és háttérszolgáltatókká válhatnak.
Mi várható a Magyar Fintech Szövetségtől?
Az interjú során kitértünk a MAFISZ elsődleges céljaira is, amelyek a következők lesznek.
- Tagság: széleskörű, erős, látható, egymással közösségben létező tagság létrehozása.
- Szabályozás: a fintech szektor érdekképviselete a szabályozásban folyamatos munka, amit a nemzetközi gyakorlatok magyar viszonylatba helyezésével, azok előterjesztésével új szintre is lehet emelni.
- Utánpótlás: legyen minél több sikeres magyar fintech cég! Olyan eseményeket szervez a szövetség, ahol a fiatal tehetségeket mentorálják, ötleteiket validálják a tagok.
- Nemzetközi kapcsolatok: tanulás a legjobbaktól, illetve üzleti lehetőségek biztosítása a tagoknak.
- Edukáció: a kkv-k termelékenységének növelésén nem kevesebb, mint a magyar gazdaság növekedési potenciálja múlik, fontos, hogy segítsük őket a megfelelő fintech megoldások azonosításában és üzletük fellendítésében.