Az online pénzügyi csalások visszaszorítása érdekében augusztus 1-jével egy új jogszabály lép életbe Magyarországon. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a szigorúbb fellépésre a pénzügyi csalásokban megfigyelhető kedvezőtlen trendek miatt van szükség. A jogszabály értelmében bevezetésre kerül egy bejelentési és zárolási eljárás, amely az ellopott pénzek hatékonyabb visszaszerzését teszi lehetővé. 2025 nyarán pedig működésbe lép egy visszaélés-szűrő rendszer, amely képes kiszűrni és megelőzni a csalárd fizetési megbízásokat.
Baljós trendek a pénzügyi visszaélésekben
Az MNB adatait elemezve tavaly mi is megírtuk, hogy baljós trend kezd kirajzolódni a pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos mutatók tekintetében Magyarországon. Mind a kártyás csalások, mind pedig a csalárd átutalások száma és értéke meredeken emelkedik hazánkban. A kártyás csalások által okozott kár a 2021-ben mért 1.8 milliárd forintról 2023 első 6 hónapjára 3.5 milliárd forintra nőtt, míg a csalárd átutalások értéke ugyanezen időszak alatt 2.6 milliárdról 8 milliárd forintra emelkedett.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a Covid-időszak kezdetére teszi az új típusú online csalások berobbanását. Megfogalmazásuk szerint a koronavírus megjelenését követően az online vásárlások, pénzügyi tranzakciók tömegessé válásával párhuzamosan indult növekedésnek az online csalások száma is. Az új típusú csalások esetében a támadók a digitális technológiák nyújtotta lehetőségeket kihasználva próbálják meg személyes, pénzügyi vagy biztonsági információik megosztására vagy pénz átutalására rávenni áldozataikat. Az új típusú csalások jellemzően a megszemélyesítéses csalási technikákra támaszkodnak, és erős pszichológiai nyomás alá helyezik az áldozatokat. A megszemélyesítéses csalások tipikus példái közé sorolhatóak az unokázós csalók, a magukat banki alkalmazottaknak, vagy vállalat vezetőknek kiadó csalók is.
A minisztérium statisztikái szerint 2020 I. negyedévében mindössze 113 sikeres visszaélést követtek el összesen több mint 422 millió forint értékben. Ez a két szám azonban 2023 IV. negyedévére 3737-re, és közel 5,8 milliárd forintra nőtt. Öröm az ürömben, hogy a magyar lakosság ellenálló képessége is növekedni látszik. Míg 2020 elején 10 sikeres visszaélés jutott 1 sikertelenre, addig tavaly év végére 4 ezer sikeres csalás mellett 14 ezer sikertelent regisztráltak. Szakértők egybehangzó véleménye szerint az ilyen típusú csalások ellen a legjobb védelmet a tudás jelenti. Ezért mind az állami szervek, mind pedig a bankok a lakosság tájékoztatásával és oktatásával tudnak a csalók ellen a leghatékonyabban fellépni.
Törvénymódosítás a pénzügyi csalások visszaszorításáért
A magyar kormány felismerve az online pénzügyi csalások egyre súlyosabb helyzetét jogszabálymódosításba kezdett. Az augusztus 1-jével hatályba lépő 2024. évi XVIII. törvény az online csalások elleni fellépés érdekében szükséges törvények és egyéb büntetőjogi tárgyú törvények módosítását jelenti. Az Európai Unió 2015. évi pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni fellépésről szóló irányelveinek megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatóknak, például a bankoknak, fel kell függeszteniük az olyan ügyleteket, amelyeknél a pénzügyi információs egység (FIU) intézkedését látják szükségesnek. Ilyen esetben haladéktalanul kötelesek is bejelentést tenni, az egyébként a NAV keretein belül működő FIU felé.
A fenti eljárásra alapozva, ám attól elhatároltan augusztus 1-jétől egy újfajta bejelentési, zárolási eljárás kerül bevezetésre. A jogalkotó abban bízik, hogy az új folyamat hozzájárulhat a visszaéléssel érintett ügyletek által eltulajdonított pénzek visszaszerzéséhez. Az új bejelentési, zárolási eljárás az ügyfelek, pénzforgalmi szolgáltatók és hatóságok hatékony és gyors információcseréjén alapszik. A folyamat első lépése a megkárosított ügyfél számlavezető szolgáltatójának értesítése. Második lépésben a számlavezető tájékoztatja azt a szolgáltatót, akinek a pénz átutalásra került. Az értesítés tartalmazza a fizető fél nevét, számlaszámát, a kedvezményezett nevét és számlaszámát, a tranzakció pénznemét, időpontját, és az átutalt összeget is. Ezzel párhuzamosan megtörténik a bejelentés is a FIU felé, és adott esetben a számlák is zárolásra kerülnek.
Az új eljárás mellett jövő nyártól egy új technológia is bevezetésre kerül a magyar elektronikus pénzforgalom védelme érdekében. 2025 második felére kezd el majd működni egy visszaélés-szűrő rendszer, amely a fizetési mintázatok folyamatos elemzésével, öntanuló módon fogja kiszűrni a csalárd fizetési megbízásokat. A fenti jogszabálymódosítástól és az új technológiától a csalásokkal szembeni hatékonyabb fellépést reméli a magyar kormány.
Forrás: kormany.hu
Címlapkép: depositphotos