A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye szerint a Revolut Payments UAB-hoz fordult a jegybank, mivel a társaság április végén életbe lépő egyes díjmódosításai sérthetik a magyar hitelintézeti törvényt. A határon átnyúló elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és pénzforgalmi szolgáltató ugyanis új díjelemet, illetve az ügyfeleknek kedvezőtlenebb számítási módot vezethet be, amit a hazai jogszabály tilt. Egy sor kérdés felmerül a lépés kapcsán, de már az elején lelőjük a poént: ezekre ma még nincsenek válaszok. Születhet-e ebből valamilyen lavina?
A negyedmillió magyar regisztrálttal rendelkező Revolut, melyet 2016-ban egy mobilbankolásos kutatás eredményeképpen a RowanHill Digital elődje, a Bancard mutatott be a magyar sajtóban először, úgy döntött, hogy díjat emel 2021 áprilisában.
Ebben még önmagában semmilyen szenzáció nem lenne, csakhogy Magyarországon létezik egy hitelintézeti törvény (Hpt.), melynek 279. paragrafusában szerepel, hogy „Szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható.“.A Hpt. a Revolutra is vonatkozik, hiszen a cég szerepel az MNB intézmény-nyilvántartásában mint „Határon átnyúló elektronikuspénz-kibocsátó int.“.
Márpedig a Hpt. 1. paragrafusa szerint a törvény alkalmazandó „a külföldön székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által Magyarország területén történő, határon átnyúló pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtására“ is. Ebből adódóan, a Revolutra, mely regisztrált Magyarországon, szintén vonatkozik a hazai szabályozás.
A problémát az okozza, hogy a Revolut új díjelemeket közölt a 2021. április 23-tól hatályba lépő hirdetményében, mely szerint az ATM tranzakcióknál az ingyenes limiten felüli tranzakciók során a jelenlegi, tisztán százalékos díj mellett, egy 400 forintos díjat is bevezet. Emellett egységesítették az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli nemzetközi átutalások díjait is, sőt, a nemzetközi átutalások díjszabását is megváltoztatták a célország, illetve devizanem alapján.
Az MNB ezért „felszólította a társaságot: tegye meg a megfelelő lépéseket a Hpt. megsértésének megelőzésére, amely az általános szerződési feltételek módosításának április 23-i életbe léptével történne meg“, továbbá minderről tájékoztatta a Revolut anyaországbeli felügyeletét, a Litván Nemzeti Bankot is.
A sajtóközlemény itt véget ér, pedig pont innentől kezdődik az igazán érdekes rész, a konfliktusokat kedvelők már be is készíthetik a popcornt.
Egyértelmű tehát, hogy a Revolutra vonatkozik a Hpt., de eddig még nem lépett meg olyat a magyar jegybank, hogy egy külföldi, de uniós elektronikuspénz-kibocsátó intézményt a magyar Hpt. betartására figyelmeztessen. További érdekessége a sajtóközleménynek, hogy feltételesen fogalmaz a címében, miszerint „sértheti“ a Hpt.-t a Revolut díjváltozása. Erre valószínűleg csak jogi okok miatt került sor.
Ennek a lépésnek elég sok következménye lehet a jövőre nézve.
- Elsőként a Revolut, ha jogkövető magatartást folytat, akkor csak a magyar ügyfeleknél eltérő díjszabást vezet majd be, melyre nem vonatkoznak az egyoldalú szerződésmódosítási elemek. Valószínűleg ezt fogja tenni egyébként, bár van más lehetősége is, mellyel elsősorban hosszabb távon élhet, ha több ilyen figyelmeztetést kap. Ez pedig az, hogy elhagyja Magyarországot.
- A következő kérdés, hogy ha netán kilép a Revolut Magyarországról, akkor mit tesz az ügyfelekkel? Hiszen számtalan versenytársa szolgáltat magyar ügyfeleknek, sőt némelyiknek még magyar nyelvű is az applikációja. Akár eladhatja nekik a portfolióját? Ennek bekövetkezésére azért kevés esélyt látunk.
- Szintén felmerül, hogy mi történik, ha a Hpt. szempontjából egyoldalú szerződésmódosítást követ el? Szólni fog-e neki a magyar jegybank, vagy bárki más, hogy a magyar ügyfelekre nézve be kell tartania a törvényeinket?
- Ki számít magyar ügyfélnek egyáltalán? Az, aki magyar lakcímre regisztrál, vagy aki külföldi címen regisztrált magyar állampolgár? A Hpt. az EGT területén zajló határon túli szolgáltatásokat helyezi fókuszba, így érdemes vizsgálni az EGT-n kívüli szolgáltatók magyar ügyfeleit érintő díjemeléseinek kérdéskörét is.
- Végezetül: mi történik majd a fintechekkel, ha ez a lánc beindul, és minden ország a maga szabályait próbálja érvényesíteni a határon átnyúló szolgáltatások tekintetében? Eljöhet egy igazi akadály, vagy legalábbis borstörés a fintech cégek orra alá?
Ezekre a kérdésekre ma még nincs válasz. Érdemes figyelni a fejleményeket ez ügyben, hozzátéve, hogy az MNB sajtóközleménye – valószínűleg csak jogi okok miatt – a címében valójában feltételesen fogalmaz: a Revolut egyes díjváltozásai sérthetik a hitelintézeti törvény előírásait.
Ez a cikk a RowanHill Digital hírlevelében található. A hírlevélre itt tudsz feliratkozni. A cikk eredeti forrása: RowanHill Digital Fintech hírlevél
