A Magyar Nemzeti Bank megerősítette, amit sok megtakarító már régóta érzékelt: a megtakarítások világában hatalmas változás következett be. Mivel a lekötött betétek kamatai messze elmaradnak a jegybank alapkamatától, és a PMÁP-korszak a végéhez közeledik, a megtakarítók aktívan keresik az új befektetési lehetőségeket. Az adatok szerint pedig egyre inkább a tartós befektetési számlában és a globális piaci kitettségben találják meg a számításukat.
A betétcsapda
Az MNB saját mikrostatisztikai elemzése jól mutatja a probléma mértékét. A lekötött betétek közel fele olyan bankokban van, amelyek átlagosan 1% alatti kamatot fizetnek, míg a jegybanki alapkamat 6,5%. A jelentés kiemeli, hogy az alacsony kamatok leggyakrabban a 10 millió forint alatti betéteknél fordulnak elő, míg a nagyobb portfólióknál már elérhető akár 5–6% is. Más szóval a legtöbb átlagos magyar megtakarító – anélkül, hogy feltétlenül tudatában lenne ennek – olyan intézményeknél tartja a pénzét, ahol az a máshol elérhető hozam töredékét termeli. Ez nem piaci anomália, hanem a rendszer működésébe van kódolva – és ezzel a bankoknak kedvez.
A PMÁP-korszak vége
A PMÁP 2025-ös átárazódása alapvetően megváltoztatta a magyar megtakarítási környezetet. Az infláció csökkenésével a változó kamatozású PMÁP-sorozatok hozama 18–19%-ról körülbelül 4–5%-ra esett vissza. Az MNB jelentése megerősíti, hogy 2025-ben a háztartások állampapír-állománya 14 év után először csökkent. A PMÁP-kamatokból kifizetett közel 1300 milliárd forintból egy jelentős rész befektetési alapokba áramlott, ahelyett, hogy visszakerült volna az állampapírpiacra. A befektetési alapokba történő beáramlás 2025-ben rekordszintű 2300 milliárd forintot ért el, és először fordult elő, hogy a háztartások befektetési alapokban tartott teljes állománya (16 400 milliárd forint) meghaladta az állampapírokét (13 700 milliárd forint).
Eljött a befektetések korszaka
Az MNB jelentése rámutat a magyar befektetési piac egyik strukturális hiányosságára is: a hazai ETF-kínálat minimális, mindazonáltal a háztartások 2025-ben közel 100 milliárd forint értékben vásároltak külföldi ETF-eket, ami a diverzifikáció iránti igénynek és az ETF-ek alacsonyabb költségszerkezetének tulajdonítható. Csak két hazai tőzsdén jegyzett ETF-termék létezik; a keresletet tehát a külföldi termékek vásárlásával lehet kielégíteni.
A Lightyear saját platformjának adatai szerint a garantált hozamú termékektől a hosszú távú, globálisan diverzifikált befektetések felé történő elmozdulás már javában zajlik, és egyre gyorsul. A Lightyearen elindított TBSZ-számlák száma 2025-ben több mint megduplázódott az előző évhez képest. Továbbra is januárban – az új adóév kezdetén – volt tapasztalható a legnagyobb számú új számlanyitás.
A januári rohamon kívül, amikor a TBSZ-t nyitók jelentős többsége meglévő felhasználó volt, a TBSZ-számlanyitók zöme most fizet be először a Lightyearen – ami azt jelenti, hogy a TBSZ nem csupán segít megtartani a meglévő befektetőket, hanem aktívan vonzza is az újakat. Ők pedig leggyakrabban ETF-eket választanak, amelyeknek folyamatosan növekszik a népszerűsége: az ezt vásárlók aránya a 2023-as 55%-ról a 2025-re 71%-ra nőtt, a legkorábbi 2026-os számlák esetében pedig már a közel 80%-ot is elérte.
Talán a legbeszédesebb adat, hogy a Z generációnak másfél év alatt megduplázódott a részesedése az újonnan útjukra indított TBSZ-számlákból, és ma már az összes új számlanyitás közel egyharmadát teszi ki. Ha tehát a megfelelő megoldások elérhetők, a magyar befektetők nem haboznak lépni. Andres Kitter, a Lightyear európai vezérigazgatója így nyilatkozott:
„A magyar megtakarítók évekig nem érték el a megfelelő szolgáltatásokat – először a bankok miatt, majd következett a PMÁP-korszak, amely nem tarthatott sokáig. Adataink azt mutatják, hogy ha rendelkezésre állnak a megfelelő megoldások, a magyarok nem haboznak lépni. Ma a nálunk TBSZ-t nyitók több mint 70%-a először fektet be, és a mostanában számlát nyitók közel 80%-a rögtön ETF-ekbe teszi a pénzét. A befektetések korszaka nem csupán eljön egyszer Magyarországra, hanem már itt is van.”
(Forrás: Sajtóközlemény)
(Címlapkép: Depositphotos)
