A pénz mint fizetőeszköz és megtakarítási forma szerepel az életünkben. A pénzzel a művészeti alkotások is rendre foglalkoznak. Gondoljunk csak az Andy Warhol által aláírt dollárra és az ő művészeti felfogására. A pénznek különféle megjelenési formái alakultak ki az idők során. A pénz nem tűnt el, de folyamatosan átalakul. Cikkünkben a pénz sokféleségét elemezzük.
A pénz eredete
A pénz története régmúlt időkbe vezet vissza. Mezopotámiában ötezer évvel ezelőtt jelentek meg értékhordozó agyagtáblák. Mezőgazdasági terményekkel vagy fémekkel kapcsolatos kereskedelmi tranzakciókat jegyeztek fel ezekre. Az agyagtáblák birtokosaikat jogosították adott mennyiségű termény, vagy éppen nemesfém átvételére.
A mezopotámiai agyagtáblák, mint pénzügyi eszközök ugyanazon a koncepción alapultak, mint a mai bankjegyek. A Bank of England által kibocsátott bankjegyeken még most is ott a felirat, hogy a bankjegy kibocsátója annak birtokosa általi felmutatásakor egy adott, az azon szereplő összeg kifizetésére tesz ígéretet.
A történelem során a pénz, mint a csere közvetítő eszköze jelent meg. Lehetővé tette az érték mérését és számítását. Értékőrző funkciója a távolsági kereskedelemben volt fontos. Előnyei csak akkor érvényesültek, ha a pénz hozzáférhető, elérhető, tartós, pótolható, hordozható és megbízható volt.
A pénz először érmék formájában létezett. Az arany, az ezüst és a bronz ideális pénz nyersanyagok voltak. Az első érmét a régészek az epheszoszi Artemisz-templom ásatása során találták, i. e. 600-ból származik. A rómaiak arany, ezüst és bronz pénzeket használtak.
Miután Európában a római kor után hiány volt már a nemesfémekben, a gyarmatosítók – különösen a spanyol konkvisztádorok – rengeteg aranyat és ezüstöt harácsoltak a tengerentúlról. Kissé túl sokat is, ezáltal a nemesfém pénzek elértéktelenedtek. A pénz egyre inkább a bankjegyek formáját öltötte.
Pénzhasználat országról országra
Bár szinte az egész világon törekvések vannak a készpénzhasználat megszüntetésére, annak állománya meghatározóan nem csökken. A megtakarítások területén még mindig népszerű a készpénz, különösen a magasabb címletű bankjegyek. A fizetési tranzakciók tekintetében pedig bár folyamatosan növekszik az elektronikus pénz aránya, még mindig jelentősen elmarad a várakozásoktól.
Egyes országok folyamatosan haladnak a cashless, azaz a készpénzmentes fizetési forgalom felé. Európában Svédország jár élen a készpénzmentesítésben. Mára már az ember kezébe beültethető chipeket is használnak fizetésre, de személyazonosításra, online ügyintézésre is. Az emberek jelentős többsége, az időseken kívül, elektronikusan tranzaktál. A fizetéseknek csupán húsz százaléka készpénzes.
A svéd modellben szolgáltatók megtagadhatják a készpénz elfogadását. A jegybank a digitális valuta bevezetésén dolgozik. Azt remélik, hogy ez a centralizáltan ellenőrzött pénz csökkentheti az ellenőrizetlen kriptovaluták forgalmát. Az Egyesült Államok nagyvárosaiban az ilyen kezdeményezések elbuktak, hiszen a készpénz törvényes fizetőeszköz.
Az elektronikus kereskedelemben Kína jár az élen. A mobilfizetés és a QR kódos fizetések széles körben, a piaci árusoktól a luxusszállókig elterjedtek. Kínában a digitalizáció rendkívül gyorsan fejlődik, valószínű ezzel is összefügg az elektronikus pénz aktív használata. Magyarországon a készpénzállomány növekszik a megtakarítások terén, míg az elektronikus fizetések száma enyhén növekvő.
A pénz nem tűnik el, csak átalakul
Akármilyen formában jelenik meg a pénz, a gazdaság, a kereskedelem alapvető eszköze marad. Egyesek démonizálják, mint minden baj forrását. Mások harácsolnak, a pénzt a pénzért gyűjtik. Terjed a félelem, hogy a készpénz eltűnésével adatainkat mások a megfigyelésünkre használják majd, ezzel kiszolgáltatottá leszünk. Akármi is a véleményünk, a pénz életünk része.
A készpénz várhatóan sokáig nem tűnik el a mindennapjainkból. A készpénzhasználat anonimitást biztosít és ezt sokan előnyben részesítik. Ez az oka annak is, hogy a fekete- és a szürke gazdaság a készpénzre épül. Sokan megtakarításaikat készpénzben tartják, vagy részben abban.
Az alacsony kamatkörnyezet, a gazdasági bizonytalanság, válságok esetén népszerű az azonnal hozzáférhető készpénz. Ugyanakkor a készpénzt könnyebb ellopni, a pénztárakat működtető bankok rablás áldozatai lehetnek. A készpénz nem kamatozik, inflálódik.
Az elektronikus pénz és fizetési megoldások valóban rálátást engednek a szolgáltatóknak az ügyfelek anyagi helyzetére. Ez magas adatvédelmi kockázat. Aki azonban okostelefont használ, annak amúgy is tudomásul kell vennie, hogy követhetővé válik. Az elektronikus pénz, a digitális pénzügyi megoldások rendkívül gyorsak, kényelmesek.
Ugyanakkor a legújabb pénzügyi megoldások támogatói is felhívják a figyelmet arra, hogy a készpénz kivezetése komoly hátránnyal járhat egyesekre. A társadalom kiszolgáltatott és esendő, vagy egyszerűen a digitális világban járatlan tagjait kiszoríthatja a fizetési forgalomból. Ez megengedhetetlen és ellentétes a demokratikus felfogással.
Bizalmunk a pénzben
Az emberek jelentős része bízik a fizikailag birtokolható pénzben. A bankó, a pénzérme, a csekkfüzet, az utazási csekk, a kinyomtatott állampapír, de még a bankkártya is jól megfogható birtoktárgy. Míg az elektronikus pénzt fizikailag nem testesíti meg semmi, mert az virtuális pénz.
Valójában a pénz lényege nem annak megjelenési formája, hanem az, hogy mennyi a bizalmunk a pénzben. Bízunk-e a pénz kibocsátó jegybankban, vagy a bankban, ahol a pénzünket tartjuk. Alapjában a bankjegyek is csak fizetési ígérvények, “értéktelen papírdarabok”. Azaz mindegy, hogy mi a pénz megjelenési formája.
Ami nem mindegy, hogy pénzügyi ismereteinket folyamatosan fejlesszük. Legyünk tudatosak megtakarításaink, kiadásaink során. Készpénz-megtakarítás esetén kövessük a kibocsátó ország gazdasági teljesítményét. Ismerjük meg a pénzügyi szolgáltatót, ahol bankszámlánkat tartjuk, kövessük a bankunkra vonatkozó híreket. Gazdálkodjunk okosan!
(Források: Financial Times; Magyar Nemzeti Bank; Niall Ferguson: A pénz felemelkedése, Scolar Kiadó, 2010; Papageno.hu; Sweden.se)
(Címlapkép: Depositphotos)
