A nyílt bankolás zöld is

Újabb elemmel bővült az open banking alapú fizetések mellett szóló érvek listája, ugyanis ez a metódus jóval fenntarthatóbb is, mint a klasszikus banki tranzakciók. Egyrészt a bankkártyák műanyagból vannak, ami növeli a karbonlábnyomukat, de ennél bonyolultabb okok is vannak. A kártyás tranzakciók természetükből fakadóan komplexebbek, ezáltal nagyobb az energiaigényük.

A GoCardless brit fizetési szolgáltató friss kutatásából kiderül, hogy egy tipikus kártyás tranzakció nagyjából 0,53 gramm szén-dioxid-kibocsátást eredményez, míg a számlák közötti közvetlen utalások (account-to-account payments) csupán 0,13 grammot. Ennek oka, hogy a kártyás tranzakciók átlagosan nyolc szakaszból állnak, amelyek során az adatok több kört is megtesznek a kereskedő, a kártyavállalat, valamint a kibocsátó és elfogadó bankok között.

A probléma mérete

Egy tipikus tranzakció alapvetően mikroszkopikus mennyiségű adatot termel, ez a GoCardless szerint nagyjából 75 bit. Azonban ha ezt megszorozzuk nyolccal – a szakaszok számával -, illetve figyelembe vesszük, hogy tavaly 787,5 milliárd kártyás tranzakció ment végbe, máris érzékelhetővé válik a probléma.

A becslések szerint a globális kártyás fizetések több, mint 472 ezer gigabájt adatot eredményeznek (vagyis közel 500 terabájtot), ezek mozgatása pedig 416 742 tonna szén-dioxid légkörbe kerülésével jár együtt. Ha ehhez hozzáadjuk azt a 293 525 tonnát, ami a kártyák gyártásához szükség, máris egy hatalmas karbonlábnyomról beszélhetünk. Adja magát, hogy erre a problémára hatékonyabb megoldást kell találni.

Adott az alternatíva

“Új kutatásunk szerint nem csak az számít, hogy mit vásárolunk, hanem az is, hogy miként fizetünk érte,” – mondta Ben Knight, a GoCardless fenntarthatósági vezetője. 

A brit fintech szerint a probléma megoldásához egy kevésbé energiaintenzív fizetési módszerre kell váltani. A számlák közötti közvetlen fizetések (vagyis az open banking fizetések) csupán két fél között igényelnek adatáramlást, ezáltal a kártyás fizetések karbonlábnyomát negyedére, 104 222 tonna szén-dioxidra tudják csökkenteni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a plasztik kártyák gyártása is elhagyható lenne,  máris egyértelmű a követendő út. 

Hosszú út vezet a zöld tranzakciókig

“Ez nem lesz egyszerű, hiszen rengeteg releváns tényező van jelen a folyamatban, ideértve a fizetési szolgáltatók által a tranzakciók feldolgozására felhasznált energiamennyiséget,” – folytatta Knight. “Azzal is tisztában vagyunk, hogy a fizetési mód megváltoztatása jelentéktelen horderejű kérdésnek tűnhet a nagy környezeti problémák elleni fellépésben. De ha ezt a kis lépést milliók hozzák meg, máris jelentős előrelépést érünk el.”

Knight kifejezetten jól érvel. A YouGov piackutató és adatelemző cég friss kutatásában résztvevő 2 258 brit felnőtt 57 százaléka hajlandó lenne fenntarthatóbb fizetési típusra váltani. Ugyanakkor a kártyás fizetések teljes elhagyására csak 18 százalék lenne hajlandó, vagyis van még dolga a témában érdekelt szereplőknek.

Forrás: AltFi

Bátorfi Botond