A Fintech Világa mai adásában Suppan Márton és Érczfalvi András Füredi Júliával, a sparq tech alapítójával beszélgetnek a nők helyzetéről a fintech szektorban. A HR technológiai céget vezető Füredi szerint fontos beszélni erről a kérdésről, mivel a férfiak jelentős mértékben dominálják mind a pénzügyi, mind a technológiai szektort, így a fintechek esetén halmozottan nehéz a nők helyzete.
Suppan Márton szerint a probléma meglétéhez hozzájárul, hogy nincs elég inspiráló példa a fintech szektorban elhelyezkedni kívánó nők előtt. A probléma a finanszírozási területen is jelen van. A kockázati tőkealapoknak csupán 13,3 százaléka rendelkezik női döntéshozóval, ami a finanszírozási döntéseken is meglátszik. A teljesen női alapítású fintechek a befektetések 6,5 százalékát kapják. A női és férfi alapítókkal is rendelkező fintechek esetén ez a ráta 25,3 százalék Amerikában. Ez két meglehetősen alacsony mutató.
Némi optimizmusra ad okot a tény, hogy tavaly az USA-ban 137 százalékkal nőtt a női alapítású fintechek részére kihelyezett tőke összértéke. A férfi alapítók esélye a kockázati tőke szerzésére azonban továbbra is 86%-kal magasabb. Füredi Júlia szerint ez nem csupán azért aggasztó, mert a női alapítók vállalatai méltatlanul hanyagolva vannak. Az eredmények ugyanis azt mutatják, hogy a nők által vezetett fintechek egyes területeken akár kétszeres hozamot is termelhetnek, mint a férfiak.
Az persze jogos felvetés, hogy ez a magasabb növekedés fakadhat az alulértékeltségből is. Vagyis azzal, hogy a VC-k a valósnál alacsonyabbra értékelik a női alapítású fintecheket relatív sikerre kárhoztatják őket. Ha egy objektív szempontok alapján 100 millió dollár értékű vállalatot a női vezetője miatt csak 50 millió dollárra taksálnak a befektetők, azzal lényegében már a befektetés pillanatában kétszeres növekedés érhető el.
Kérdés ugyanakkor, hogy ha a női alapítók konzisztensen le vannak becsülve, mikor jutnak el oda a vállalataik, hogy a valós értékük szerint tudjanak tőkét bevonni. Hiába ér az ügyfélszám, a lebonyolított forgalom és a tranzakciós volumen alapján adott összeget egy vállalat, ha erről a piac nem vesz tudomást. Ez magyarázhatja, hogy miért látunk több kiugróan sikeres női fintech vezetőt is, és miért vannak mégis drámai kisebbségben a nők által vezetett fintechek a kisebb méretű kohortban.
Feltételezhető – de mélyebb elemzés nélkül nehezen bizonyítható – hogy egy bizonyos szintű siker elérését követően a nők már nem szenvednek statisztikailag szignifikáns hátrányokat. Anne Boden, a Starling Bank CEO-ja valószínűleg megteheti, hogy elhajtja a méltatlanul magas részesedést követelő kockázati tőkéseket. A kisebb és fiatalabb cégek esetén ugyanakkor ez a jól kiérdemelt luxus még hiányzik, ekkor valóban kompromisszumokra kényszerülnek a női alapítók. A piaci szereplők – ha nem is mindig tudatosan – de megnehezítik az előrehaladásukat, de ha ennek ellenére el tudnak jutni odáig, hogy elég nagyok legyenek az ilyen problémák kikerüléséhez, már nem állnak jelentős akadályok az útjukban. Érdemes tehát a fiatalabb cégekre fókuszálni és ott implementálni a legtöbb radikális változtatást. Ezáltal számtalan ígéretes vállalat juthat el a csúcs közelébe, innovatív termékeik pedig a teljes társadalom számára értéket teremthetnek. Olyan értéket is, ami korábban kimaradt az életünkből.
Az adás második felében a beszélgetőtársak is reflektáltak a látványos jelenség mögött meghúzódó okokra. Füredi szerint a finanszírozási döntéshozók bizalmatlanul állnak a nőkhöz és ha be is fektetnek az általuk vezetett vállalatokba, jellemzően jóval kisebb összeget. A résztvevők a folytatásban is izgalmas beszélgetést folytattak a jelenlegi nehézségek potenciális forrásáról. A teljes adás a lenti linken visszahallgatható Spotify-on.
