Évadzáró eseményét tartotta a Fintech Szalon a patinás Benczúr Házban. A keddi rendezvény fókuszában a metaverzum forradalmi újításai és a benne rejlő üzleti potenciál állt. Az est előadói bemutatták a nemzetközi trendeket, a hazai fejlesztéseket és a tokenizáció előnyeit.
A Fintech Szalon hagyományainak megfelelően három szakmai előadást hallhattak a vendégek, ám a Szalonok megszokott menetétől eltérően ezúttal kerekasztal-beszélgetés zárta a hivatalos programot.
Sokan csak a jó PR miatt ugranak bele a metaverzumba
Bár a bankolás a metaverzumban kényelmes folyamatot és pénzügyi áttekinthetőséget jelenthet a felhasználóknak, az összefolyt online-offline tér és a fontos pénzügyi döntések súlytalanná válása veszélyeket is jelenthet – mondta „Pénzintézetek a metaverzumban” című előadásában Bátorfi Botond, a Peak Financial Services tanácsadója. A pénzügyi szereplők megjelenése a metaverzumban már megtörtént, ahogy a JPMorgan, a spanyol CaixaBank, a Fidelity, vagy épp a Zelf megjelenésével ezt már láthatjuk.
A metaverzumba való csatlakozás leginkább a fintechek, a sok fiatal ügyféllel vagy innovatív technológiát alkalmazó bankok számára lehet a legrelevánsabb. Bátorfi Botond felhívta a figyelmet azonban arra is, hogy a jelenlegi szereplők jelentős része egyelőre még csak marketing lehetőséget lát a csatlakozásban, és kevés olyan szereplő van a piacon, aki átgondolt és széles körű stratégiával lép a forradalmian új piacra. Izgalmas és egyben nyugtalanító az online és offline tér ilyen szintű összeolvadása, ezért az edukáció és a fogyasztók védelme nem szorulhat háttérbe a következő időszakban.
Miért lehet érdekes egy államnak a metaverzum?
Qayum Dániel, a Peak Financial Services tanácsadójának Dubaj metaverzum-stratégiájáról szóló előadása azt a kérdéskört járta körül, hogy miért lehet érdekes egy államnak a metaverzum. Ide sorolhatjuk többek között az oktatás virtuális térbe való áthelyezését, a városfejlesztési szimulációk használatát, a turizmus fellendítését vagy épp a városi diskurzusok metaverzumba való csatornázását.
Dubaj szándéka, hogy a digitális eszközök felé teljes nyitottsággal forduljon. Ennek többek között a jogi hátterét is biztosították a VARA létrehozásával, így Dubaj ezzel a lépéssel egyértelműen kriptovaluta-központként szeretné meghatározni önmagát. A VARA metaverzumba lépése után a dubaji metaverzum-stratégia is megszületett, ami az országimázs építésének célján túl komoly gazdasági érdekeken alapszik.
Hogyan lesz érték a virtuális világban egy ingóság, egy karakter vagy épp egy földterület?
A tulajdonjogot a blokkláncon rögzített NFT-k jelölik, vagyis a metaverzumban fellelhető összes birtokolható ingóság vagy ingatlan valójában NFT-nek tekinthető. Akárcsak a pénzünk az offline térben, a tulajdonjogot jelentő NFT-k is értékkel bírnak az online térben – mondta „Tokenizáció, avagy töltsük fel értékkel a metaverzumot!” című előadásában Héder Balázs, a Blockchaineum tanácsadója. A tokenek jelentősége egyre csak nő, hisz az NFT-ket akár metaverzumon kívüli hagyományos NFT piactereken (vagy akár P2P) is értékesíthetjük. Ebből következik, hogy a tokenek segítségével az érték mozgatható a való világ és a metaverzum között.
A Fintech Szalonok stílusában rendhagyó módon nem a harmadik előadó prezentációjával zárult a program, hanem egy kerekasztal-beszélgetéssel: a metaverzumban rejlő lehetőségekről és a társadalmakra ható etikai vonatkozásairól Suppan Márton, a Peak CEO-ja kérdezte Ivancsics Bencét, az IVANSON alapítóját, Czeglédi Tamást, a Blockchain Koalíció szakmai vezetőjét és Urbán Viktort, a Digitális Jólét Program fintech és blockchain szakértőjét.
Szükség van az edukációs kampányokra
A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy az egyénre és társadalomra gyakorolt hatása a metaverzumnak jelenleg még beláthatatlan. Ivancsics Bence a való életben sikertelen emberek fokozott veszélyeztetettségét emelte ki, hisz számukra különösen vonzó alternatívát jelenthet a metaverzumba való belépés. Urbán Viktor szerint is nagyon erős csábítás a felhasználók számára, hogy minél több időt töltsenek az interaktív online térben, hisz a metaverzum egy erősen stimuláló hatású környezet.
Suppan Márton és Czeglédi Tamás kiemelte, hogy a felmerült kihívásokkal szemben minél előbb szükséges edukációs kampányokat indítani, felkészíteni a felhasználókat az újszerű kihívásokra és veszélyekre, de felmerült a kérdés, hogy az ebben támogatást nyújtó szakemberek száma tud-e kellően emelkedni közép- és hosszú távon.
Czeglédi Tamás beszélt a bankszektor hitetlenkedéséről is, azaz, hogy a bankok jelenleg egy hype-ként kezelik a metaverzumot. Ezzel az állítással a Blockchain Koalíció szakmai vezetője osztja a bankok álláspontját, hisz jelenleg a fejlesztések annyira az elején járnak, hogy megjósolhatatlan a jövője a metaverzum felhasználási lehetőségeinek. Kiemelte, hogy maga a blockchain technológia is folyamatosan finomodik és a hatalmas vállalások helyét ma már a visszafogottabb, de reális célok veszik át. Szerinte talán lehet már bízni abban, hogy a metaverzum víziója is hasonlóan változik majd az évek alatt.
Urbán Viktor az NFT-k magas árait a társadalmi viszonyok változásával magyarázza, hisz a virtuális térben híres NFT-k nagy presztízst jelentenek a felhasználók számára. Ivancsics Bence kiemelte, hogy a nagyvállalati szektor is folyamatosan edukálódik, egyre értékesebb üzleteket kötnek az online térben is.
Mi lesz a művészettel?
A beszélgetés zárásaként Suppan Márton a művészet szerepéről és innovatív lehetőségeiről kérdezte a beszélgetőpartnereit: vajon a művészet megjelenése a metaverzumban felváltja vagy kiegészíti az offline alkotásokat? Ivancsics Bence szerint a nagy művészeti házak már felismerték a metaverzum adta lehetőségeket és már most igyekeznek területeket szerezni maguknak. Persze ez az érdeklődés még számtalan kérdést felvet alkotókban és a művészetet fogyasztó közönségben is, hisz mi értelme lehet egy Picasso-festmény egyetlen kockáját és/vagy darabját birtokolni? Urbán Viktor válaszából kiderült, hogy az online térben szerzett művészeti alkotások exkluzivitása hasonlóan alakulhat, mint az offline térben: az eredetiség és megismételhetetlenség határozhatja meg az alkotások értékét. Hiába másolhatnak valamit az online térben is, a blockchain technológia garantálja, hogy az eredeti műalkotás biztosítsa az értéket.
Czeglédi Tamás a művészetek demokratizálódásában látja az újszerű perspektívát. A jövő magában rejtheti az élményszerű online tárlatok elterjedését, ami nagy lehetőséget adhat azon felhasználók számára, akik egyébként nem tudnának élőben megtekinteni minden kiállítást, amit szeretnének.
A kerekasztal résztvevői szerint a metaverzum körüli hype valószínűleg folytatódik, a fejlesztések fókuszában pedig az élményszerűség és a szórakozás állhat majd.
Urbán Anikó
