“Az igazi innovációt soha nem a multik és a nagyvállalatok szállítják“ – Interjú egy leköszönő startup vezérével

Néhány hete érkezett a hír, hogy lezárul a Koin, az egyik első magyar fintech cég története. A legismertebb hazai PFM szolgáltató közel egy évtizedes történet után fejezi be tevékenységét. Ebből az alkalomból a Koin társalapító-ügyvezetőjével, Szabó Mártonnal beszélgettünk. Szóba került a PSD2, a Koin bankokkal ápolt kapcsolata és a hazai pénzügyi edukáció jelenlegi állapota is.

Mikor dőlt el, hogy nem folytatjátok a Koin-t? Lehetett előre sejteni, hogy nem jó irányba haladnak a dolgok vagy egy frissebb döntésről van szó?

Ez több szempontból sem egy hirtelen felindulásból született döntés volt, már tavaly tavasszal látszott, hogy könnyen ez lehet a vége. Személyesen nagyon fájlalom, hogy mire elindultunk a számlainformációs szolgáltatással [megszerezték az ehhez szükséges AISP engedély és elindult a banki szinkronizáció is – a szerk.], addigra már nagyon kevés pénze maradt a cégnek. Az eredeti üzleti terveink szerint azzal kalkuláltunk, hogy sokkal hamarabb lehetővé tudjuk tenni a bankszámlák Koinnal való összekötését.

Végül idén nyár végén jutottunk el oda, hogy beláttuk, ebben a formában nincs értelme a folytatásnak. A Koin küldetésében változtatlanul hiszünk, de a finanszírozás terhét nem tudjuk tovább vállalni. Az elmúlt egy évben több ígéretes tárgyalás-sorozatunk volt potenciális vevőkkel, de végül nem született megegyezés.

Legutóbbi információk alapján 300 ezer letöltése volt az appotoknak, 150 ezer regisztrált felhasználó és havi 15-17 ezer aktív felhasználó mellett. A hazai fintech szektorban kevés lakossági szolgáltató produkált ilyen számokat. Ráadásul nem sokkal ezelőttig a felhasználóknak manuálisan kellett bevinniük a tranzakciós adataikat. Ennek fényében, hogy értékeled ezeket a mutatókat?

Annak ellenére, hogy a lehetőségeink mindig limitáltak voltak, ebben a kategóriában egy kifejezetten sikeres terméket hoztunk létre. Sokáig állandó szereplői voltunk a pénzügyi kategória 10 legnépszerűbb appjának a legnagyobb alkalmazásboltokban. Emlékszem néhány éve egy hazai középbank munkatársa megsúgta, hogy az internetbankjuk látogatottsága kisebb, mint az appunké.

Kicsit a hagyományos startup logikából következett, hogy ha elég felhasználót szerzünk, előbb-utóbb a monetizáció is megoldódik. Ez azonban nem történt meg.

A PSD2 (az EU 2. Pénzforgalmi irányelve) aztán jelentős változást hozott, már bankszámlákkal is összeköthetővé vált a Koin. Tapasztaltatok emiatt nagyobb ügyfélaktivitást?

A manuális adatbevitel időszakában a PFM egy rétegszolgáltatás volt, mivel nagy elkötelezettség kellett ahhoz, hogy valaki rendszeresen felvigye a tranzakcióit a felületre. Ráadásul a legtöbb felhasználó kiadási szokásai hónapról-hónapra hasonlóak, ezért egy idő után nehezen tudtunk nekik újat mutatni. Az elején nagyon hasznosak az adatok, de az ügyfelek többségének csak pár hónapig érdekes így a szolgáltatás.

Tervben volt, hogy beépítünk olyan további funkciókat, amelyek kifinomultabb elemzést és nagyobb hatékonyságot tettek volna lehetővé a pénzügyeik menedzselésében. Az ezekhez szükséges források viszont már nem álltak a rendelkezésünkre.

A felhasználókban küldött leveletekben akadályként említettétek a banki kapcsolatok gyenge minőségét és a piaci szereplők innovációtól való zárkózottságát. Mennyire éreztétek úgy, hogy a hagyományos szereplők hátráltatják a fintechek innovációját?

Sajnos az igazság az, hogy nagyon komoly gondok vannak a banki adatszinkronizációs kapcsolatok minőségével. Ugyanakkor véletlenül sem szeretném ezt kizárólagos okként megjelölni a Koin történetének végével kapcsolatban.

Abba viszont, hogy a mi növekedésünk nem a terveink szerint haladt, belejátszik, hogy sosem tudtuk elmondani: az összes hazai bankkal összekapcsolható a szolgáltatásunk. Sokszor az a banki kapcsolat sem volt bombabiztosnak nevezhető, ami az adott pénzintézet állítása szerint működött. Nincsenek eléggé sztenderdizálva a banki API-k, de legfőképpen az adatok inkonzisztenciája az, ami megnehezítette a mi dolgunkat is.

A bankok igazából nem érdekeltek abban, hogy ezek a csatlakozó felületek maradéktalanul jól használhatók legyenek. Ez nekik egy kötelezettség, amiből semmilyen üzleti előnyük nem származik. Olyan bankot is láttunk, ahol végül az sem derült ki számunkra, hogy élesben működik-e egyáltalán ez a szolgáltatás.

A rivalizálás másik vetülete lehet, hogy az elmúlt években sok internetbankban is megjelentek a kiadáskövető funkciók. Hogy látod ezeket, képviselnek hasonló színvonalat, mint például a Koin?

Természetesen ebben nem tudok teljesen objektívan nyilatkozni, de szerintem nem!
Ugyanakkor az is látszódik és nagyon jó fordulat, hogy a fintechek általi fenyegetettség hatására a bankok felismerték, hogy többet kell az ügyfelek fejével gondolkodniuk. A tranzakciós listák például sokkal áttekinthetőbbek, mint korábban voltak. Ahol most tart a piac, az még messze nem az út vége, rengeteget lehet még fejlődni pl. jobb elemzések beépítésével és egyéb funkciókkal.

Igazából nem is értem miért nevezzük ma personal financial management-nek ezt a szoftverszolgáltatást, mert a “menedzsment” aspektus gyakorlatilag hiányzik belőle. Inkább személyes pénzügyi elemzésekről (diagrammok és kimutatások) van szó, amelyek limitáltan kínálnak gyakorlatba átültethető tanácsokat. Így az, hogy a pénzügyeinket hatékonyan, egyszerűen és jó érzésekkel kísérve lehessen intézni, még sokat várat magára.

A PSD2-re visszaevezve, említettétek korábban az előírásoknak való megfelelés nehézségét is. A szabályozó szerepét, hogy látod? Mennyire van ma Magyarországon elősegítve az MNB részéről az innovatív pénzügyi szolgáltatások elterjedése?

Én személy szerint az MNB részéről rengeteg jóindulatot és érdeklődést tapasztaltam. A szabályozásért sem csak ők felelnek, elvégre a PSD2 mégiscsak az EU kezdeményezése és a jogszabályokat sem ők alkotják. Emiatt nekem sosem állt teljesen össze, hogy kinek mit kéne jobban csinálnia, ahhoz, hogy jól működjenek a dolgok. Az látszik, hogy a szabályozási problémák korrekciójának sebessége jelenleg a nullához közelít, de ezt én nem az MNB-nek tulajdonítom. A legtöbb proaktivitást és segítőkészséget minden szempontból az ő oldalukról tapasztaltam.

Maga a PSD2 viszont tényleg rengeteg dolgot elvár a kisebb fintechektől. Ez bizonyos szempontból jó, mert valóban fontos a biztonság, egyúttal szűk korlátok közé szorítja a feltörekvő szereplőket, miközben túl magas költségeket ró rájuk.
Ez a része szerintem el lett hibázva ennek az irányelvnek. Azt hiszem ezzel senkinek nem gázolok a lelkébe, mert mindannyian tudjuk, hogy az igazi innovációt soha nem a multik és a nagyvállalatok szállítják.

A pénzügyi szervezeti szabályoknak való teljeskörű megfelelés pedig nehezen összeegyeztethető azzal a szellemiséggel, de legfőképp erőforrásállománnyal, ami az innovatív startupokat jellemzi. Miközben az irányelv eredeti célja pont a pénzügyi területen megjelenő digitális innovációk katalizálása volt.


Azt sem érezném jogosnak – ami időnként háttérbeszélgetéseken elhangzik -, ha ezt az egészet elintéznénk azzal, hogy a nagybankok rosszindulatúak. Az eddigi problémákba szerintem nagyban belejátszik, hogy mindenkinek új ez a helyzet, így minden érintett szereplő kínlódik valamennyire.

A PFM-re áttérve a hatalmas infláció miatt a szakértők nagy évet jósoltak ezeknek a megoldásoknak 2022-re. Elvégre a szükség nagy úr, a nehéz helyzetben pedig többen kezdenek el odafigyelni a pénzügyeikre. Tapasztaltátok, hogy idén nőtt az érdeklődés a Koin iránt?

Egyértelműen látszott az érdeklődés növekedése. Azon a héten amikor néhány nap különbséggel bejelentették a KATA kivezetését és a lakossági energiaárak növekedését 20-szoros emelkedést mutatott a Koin letöltéseinek száma.

Hogy látjátok általánosságban a terület jövőjét? A folytatásban lehet üzletileg sikeres egy PFM szolgáltató, vagy ez a megoldás csak egy csomag elemeként tud eredményt hozni?

A PFM sok szempontból egy beteljesítetlen ígéretté vált mára, ez a versenytársainkon is látszódik. Amerikában annak idején volt egy korai piacvezetője a szolgáltatásnak, de átütő sikert senki nem ért el ezen a fronton máshol. A korábban említett hiányosságok rendezése nélkül nehezen látom, hogy miként tudna megállni a saját lábán ez a szolgáltatás.

Pénzügyi tudatosságban a statisztikák alapján Magyarország nem áll túl jól. A Koin kapcsán is felmerülhet a kérdés, hogy mennyire érett a magyar piac egy ilyen szolgáltatásra. Azt, hogy most befejezitek befolyásolhatta például ez a helyzet?

Nem, én ezt a kérdést fordítva közelíteném meg. Nekem mindig nagyon fontos célkitűzésem volt a Koin-nal, hogy hasznos tudást adjunk az embereknek, nem a meglévő ismeretekre akartunk alapozni. A megalakulásban is benne volt ez, néhány évvel a 2008-as gazdasági válság után még mindig ott volt a levegőben az anyagiak miatti stressz és a pénzügyi szereplők iránti bizalmatlanság.

Ha már pénzügyi tudatosság, hol látod a felelősséget a probléma kezelésében? Egyéni felelőssége mindenkinek, vagy látsz olyan közeget, akinek nagyobb szerepet kéne vállalnia a lakosság edukációjában?

Mindig szeretünk racionális pénzügyi döntéseket várni az emberektől, pedig a gyakorlatban sokkal erősebb az egyéni viselkedési tényezők hatása. Mindenki tudja, hogy hülyeség felmarkolni három csomag Túró Rudit a hűtőpultnál és még egy doboz rágót a kasszánál, de sokszor mégis megtesszük. Ebből is látszik, hogy a racionális cselekvés hiányát nem feltétlenül az információ hiánya okozza.

Ezért én mindig abban hittem, hogy a pénzügyi edukáció nem arról szól, hogy az emberek otthon tanuljanak meg kamatos kamatot számolni. A legnagyobb előrelépés akkor érhető el, ha megadjuk nekik a döntéshez szükséges, valódi segítséget jelentő, könnyen értelmezhető információkat.

A Koin kapcsán pedig sokáig mi sem tudtuk, hogy azért nincs ilyen szolgáltatás Magyarországon mert senki nem csinált még, vagy mert a piac éretlen rá. Mi mindig azt tapasztaltuk, hogy a felhasználók részéről nagy volt az érdeklődés és készek voltak tanulni, ismereteket szerezni. Az emberek többsége keresi a segítséget, de az előrelépéshez ezt meg is kell nekik adni. Ez elsősorban a pénzügyi szektor szereplőinek felelőssége.

Szerencsére vannak nagyon jó kezdeményezések. Az OTP Bank a Fáy András Alapítványon, az MNB pedig a Pénzmúzeumon keresztül proaktív attitűdöt mutat és nagyon fontos tevékenységet végez.

Összességében hogyan tekintesz vissza az elmúlt tíz évre, hogy értékeled azokat az eredményeket, amelyeket a Koin-nal elértetek?

Nagyon büszke vagyok arra, hogy egy olyan pénzügyi alkalmazást fejlesztettünk, amit sokan használtak és népszerű volt. Kifejezetten fontos volt, hogy felhasználóbarát és magyar nyelvű legyen. Szerintem sok embernek segítettünk ezzel az eszközzel, ami személyesen is fontos nekem. Szintén jó érzés, hogy az elsők között csináltuk végig a PSD2-es engedélyeztetési folyamatot. Egy olyan dolognak tudtunk megfelelni, ami nálunk sokkal nagyobb vállalatokra volt szabva.

Eközben rengeteget tanultam erről a területről, a klasszikus termékfejlesztéstől kezdve az informatikai biztonságon és a piaci trendeken keresztül egészen a felhasználói igényekig. Azt gondolom, hogy ebből a jövőben is fogok tudni profitálni.

Mi az, amit utólag máshogy csinálnál?

Egy ilyen van. Korábban kifejtettem, hogy meghatározónak tartom a PSD2 alapjaival kapcsolatos problémákat. Rengeteg pénzügyi szektorban járatos szakember mondta annak idején, hogy ez a folyamat sokkal lassabb és sokkal drágább lesz, mint azt mi hinnénk. Ha hibaként nem is értelmezem az optimizmusunkat, de már látom, hogy nekik volt ebben igazuk.

Végül nem mehetünk el amellett a kérdés mellett, amire szerintem sokakat érdekel a válasz. Van már egy következő terv vagy projekt, amit szeretnél megvalósítani?

Rövid lesz a válaszom, nem foglalkoztam még behatóan ezzel a kérdéssel. A célom, hogy a tudást amire az elmúlt 10 évben szert tettem hasznosítani tudjam. Nekem az a legfontosabb, hogy ezt olyan emberekkel tudjam együtt csinálni, akik hasonlóan gondolkodnak. Egyrészt értékelik azt, amit én ehhez hozzá tudok tenni, másrészt ugyanúgy hisznek a pénzügyi edukációban, a digitalizációban és a fintech szektorban.

Akkor, ha jól értem, a pénzügyi szektorból való távozásodat még senki ne könyvelje el.

Kifejezetten szeretnék ezen a területen maradni.