Kevés iparág változott annyit az elmúlt évtizedben, mint a fintech. Ami tíz éve még izgalmas, de sokak számára nehezen értelmezhető újdonságnak számított, mára a mindennapjaink részévé vált. Azonnali utalások, digitális pénztárcák, mobilfizetés, neobankok, mesterséges intelligencia – ma már ezek nélkül nehéz lenne elképzelni a modern pénzügyi ökoszisztémát. A Fintech Világa legújabb adása különleges alkalomból tekintett vissza: a műsor 10. évfordulója apropóján Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója és ügyvezetője arról beszélgettek, hol tartott a fintech piac egy évtizeddel ezelőtt, mi minden változott azóta, és mit tartogathat a következő tíz év.
Amikor a fintech még csak ébredezett
Tíz éve a fintech még korántsem volt annyira magától értetődő fogalom, mint ma. Sőt, a banki felsővezetők jelentős része akkoriban még magát a kifejezést sem ismerte. Eközben azonban már körvonalazódott, hogy a pénzügyi szektor előtt komoly átalakulás áll.
A korai témák között ott volt a klasszikus kérdés: kártya vagy mobil? De szó esett chatbotokról, a fintech cégek térnyeréséről és arról is, hogy valóban létezik-e „ingyen ebéd” a pénzügyi szolgáltatások világában. Ez utóbbi kérdés különösen fontosnak bizonyult, hiszen az elmúlt tíz év egyik nagy tanulsága éppen az lett, hogy az ingyenesség önmagában nem üzleti modell.
A freemium logika sok szereplőnél működött a felhasználószerzés időszakában, de hosszú távon csak azok maradtak talpon, akik képesek voltak fizetős szolgáltatásokat is felépíteni az ingyenes ajánlat köré. Aki ezt nem tudta megugrani, vagy nem tudott újabb tőkét bevonni, eltűnt a piacról. Mások pedig akkor veszítették el ügyfeleiket, amikor túl későn vagy rosszul próbálták fizetőssé tenni a szolgáltatásaikat.
A fintech egyik legnagyobb újítása: a kísérletezés kultúrája
Suppan Márton szerint a fintech talán legfontosabb hozzájárulása nem is egy konkrét termék vagy szolgáltatás volt, hanem egy szemléletmód meghonosítása: a folyamatos kísérletezésé.
A klasszikus banki világ hosszú időn keresztül viszonylag merev termékstruktúrák mentén működött. Számlacsomagok, hitelek, treasury, időnként néhány akciós ajánlat – a fejlesztés jellemzően lassú, a változás pedig ritka volt. Ezzel szemben a fintech cégek, különösen a neobankok, technológiai vállalatokra emlékeztető működési logikát hoztak be a pénzügyi szektorba.
Az A/B tesztelés, a felhasználói viselkedés folyamatos elemzése, az alkalmazásokon belüli apró, de állandó finomhangolás mind olyan módszerek, amelyek ma már természetesnek hatnak, de a fintech megjelenése előtt elképzelhetetlenek lettek volna a pénzügyi szolgáltatásokban. A Revolut jó példája ennek: nemcsak ügyesen építette fel freemium modelljét, hanem rendkívül tudatosan lavírozott a termékfejlesztés és az üzleti modell folyamatos alakításában is.
Ami nem váltotta be a reményeket: az open banking
Ha volt olyan terület, amelytől a piac sokkal többet várt, mint amit végül hozott, az az open banking.
A PSD2-re épülő nyílt bankolás koncepciója eredetileg azt ígérte, hogy a pénzügyi adatok megnyitásával új, innovatív szolgáltatások születhetnek, és a felhasználók végre könnyebben átláthatják pénzügyeiket. A gyakorlat azonban főként a kontinentális Európában jóval kiábrándítóbb lett.
A szabályozás nem volt elég koherens, a tagállami implementáció nem sikerült egységesre, technológiailag sem álltak össze megfelelően a keretek, és a banki oldalról is folyamatos ellenállás kísérte a nyitást. A bankok érthető módon nem lelkesedtek azért, hogy harmadik felek betekinthessenek ügyfeleik pénzügyi adataiba, még akkor sem, ha ez hosszabb távon a piac fejlődését szolgálta volna.
A következő lépcső a PSD3 és az open finance lehet, amely már nemcsak a bankszámlaadatok, hanem más pénzügyi termékek (például befektetések, értékpapírszámlák vagy biztosítások) megosztását is lehetővé teheti. Ha ez jól valósul meg, végre közelebb kerülhetünk ahhoz a vízióhoz, hogy egyetlen felületen, átláthatóan lássuk teljes pénzügyi helyzetünket.
A bankok végül nem tűntek el, inkább alkalmazkodtak
A fintech korai éveiben sokan úgy gondolták, hogy a startupok alapjaiban rengetik majd meg a hagyományos bankrendszert, sőt akár ki is szoríthatják annak szereplőit. Ehhez képest az elmúlt tíz év sokkal árnyaltabb képet mutatott.
A bankok valóban lassan reagáltak az első időszakban, és sok helyen a fintech szó is ismeretlenül csengett a vezetői szinteken. Később viszont látványosan megindult a nyitás: fintech inkubátorok indultak, együttműködések születtek, és a bankok fokozatosan elkezdték integrálni a külső technológiai megoldásokat.
Érdekes módon azonban nem feltétlenül a saját inkubátoraikból nőttek ki a legsikeresebb innovációk, hanem olyan fintech szereplőkkel való együttműködésekből, amelyek már bizonyítottak a piacon. A bank–fintech kooperáció tehát valósággá vált, és ebben Suppan Márton szerint komoly lehetőségek nyíltak meg: ezt a Peak saját fejlődése is igazolja.
Az azonnali fizetések csendes forradalma
Az elmúlt évtized egyik legnagyobb, mégis talán legkevésbé látványos vívmánya az azonnali fizetések elterjedése volt.
Tíz évvel ezelőtt még teljesen megszokott volt, hogy egy utalás órák vagy akár napok alatt ér célba. Ma ez sok helyen már csak emlék. Magyarország különösen jól teljesített ezen a területen: a hazai azonnali fizetési infrastruktúra nemzetközi összehasonlításban is fejlett, és a mindennapi felhasználók számára szinte észrevétlenül vált természetessé, hogy a pénz azonnal megérkezik.
Ez a fajta innováció azért különösen értékes, mert a felhasználó szempontjából éppen az a jó benne, hogy nincs vele dolga. Ugyanott nyomja meg ugyanazt a gombot, mint korábban – csak éppen a tranzakció nem két nap múlva teljesül, hanem rögtön.
Digitális pénztárcák, mobilfizetés és pénzügyi bevonódás
A másik meghatározó trend a digitális wallet-ek és a mobilfizetés térnyerése volt. A pénzügyi szolgáltatások sokak számára éppen a mobiltelefonon keresztül váltak valóban elérhetővé.
Ennek társadalmi jelentősége is óriási. Valamivel több mint tíz éve a világ népességének nagyjából 51 százaléka rendelkezett bankszámlával vagy pénzforgalmi hozzáféréssel, ma pedig ez az arány 70 százalék felett jár. Ez nem egyszerű növekedés, hanem több milliárd ember bekapcsolódása a formális pénzügyi rendszerbe.
Ebben a fintech szerepe megkerülhetetlen. A könnyen elérhető mobilalapú szolgáltatások, az olcsóbb fizetési megoldások és az egyszerűbb felhasználói élmény mind hozzájárultak ahhoz, hogy a pénzügyi bevonódás globális szinten is felgyorsuljon.
A kártyatársaságok nemhogy eltűntek volna, még erősebbek lettek
A fintech korai szakaszában sokan azt is valószínűnek tartották, hogy a nagy kártyatársaságok szerepe csökkenni fog – ez sem így történt.
A Visa, a Mastercard és társaik nemcsak túlélték a változásokat, hanem képesek voltak alkalmazkodni is. Bár nem így kommunikálnak magukról, valójában ők is végrehajtottak egyfajta pivotot: klasszikus kártyatársaságból egyre inkább technológiai és fizetési platformszolgáltatóvá váltak.
Ez különösen érdekes annak fényében, hogy ma már az agentic commerce és az AI-alapú fizetési megoldások irányába is nyitnak. Vagyis a piac régi nagyjai nemcsak megmaradtak, hanem az új korszak infrastruktúrájának egyik fontos alapkövévé is váltak.
És ami szintén nem történt meg: a Big Techek nem vették át a pénzügyeket
Volt még egy korábbi jóslat, amely végül nem teljesült: az, hogy a Big Tech vállalatok – például az Apple, a Google vagy az Amazon – átveszik a bankok vagy a kártyatársaságok szerepét.
Bár ezek a cégek valóban megjelentek a pénzügyekben, áttörő dominanciát nem értek el. Az Apple Pay és a Google Pay fontos szereplővé váltak, de inkább afféle rétegként épültek rá a meglévő pénzügyi infrastruktúrákra, nem pedig azok leváltójaként. Az Amazon sem vált klasszikus pénzügyi óriássá, sokkal inkább partnerségeken keresztül építkezett.
A tanulság egyértelmű: a pénzügyi piacra belépni még a világ legnagyobb technológiai cégeinek sem egyszerű. A szabályozás, a bizalom és az infrastruktúra olyan belépési korlátokat jelentenek, amelyeket nem lehet pusztán márkaerőből áttörni.
A következő tíz év: AI, bizonytalanság és folyamatos alkalmazkodás
A jövő kapcsán a beszélgetés egyik legerősebb állítása az volt, hogy ma talán még nehezebb tíz évre előre látni, mint valaha. A mesterséges intelligencia és különösen az AI-ügynökök megjelenése ugyanis alapjaiban formálhatja át a pénzügyi piacot.
A technológia már itt van, de a pénzügyi szolgáltatásokban még nem érezzük teljes súlyával. Vannak ígéretes projektek, és számos kísérlet zajlik, de a széles körű implementáció előtt még sok a kérdőjel. Ki a felelős egy AI-alapú döntésért? Ki viseli a kockázatot? Hogyan lehet szabályozni azokat a rendszereket, amelyek részben autonóm módon működnek?
Suppan Márton szerint jelenleg a legjobban megtérülő AI-projektek nem feltétlenül azok, amelyeket a végfelhasználók a leginkább látnak, hanem azok, amelyek a háttérben, operatív területeken váltanak ki emberi munkát. Ez egyszerre jelent hatékonysági áttörést és komoly társadalmi kérdéseket is.
Az nyer, aki nem ragaszkodik görcsösen a stratégiájához
Talán ez volt az adás legfontosabb jövőre vonatkozó gondolata: a következő évek nyertesei azok lehetnek, akik képesek folyamatosan alkalmazkodni.
A stabil, kőbe vésett termékstratégiák ideje lejáróban van. Nem azért, mert ne lenne szükség irányokra vagy alapelvekre, hanem azért, mert a konkrét piaci valóság minden korábbinál gyorsabban változik. Ami ma működik, fél év múlva zsákutcának bizonyulhat. Ami ma versenyelőny, az két hét múlva már alapelvárás lehet.
Ez nemcsak a fintech piacra igaz, hanem a vállalatok és az egyének hétköznapjaira is. Az állandóság érzése gyengül, a változás pedig szinte megszakítás nélkül zajlik. Egy ilyen környezetben már nem az a legerősebb stratégia, hogy valaki mindent előre megtervez, hanem az, hogy képes gyorsan reagálni, miközben megtartja saját alapfilozófiáját.
Tíz év után a fintech már nem ígéret, hanem valóság
A fintech szektor elmúlt tíz éve egyértelműen bebizonyította, hogy a pénzügyek jövője nem egyetlen nagy forradalomban érkezik meg, hanem sok kisebb, egymásra épülő változásban. Az ingyenes modellek kijózanodása, a kísérletezés kultúrájának elterjedése, az open banking felemás eredményei, az azonnali fizetések áttörése, a digitális pénztárcák elterjedése és az AI közelgő hulláma mind ennek a történetnek a részei.
A legizgalmasabb talán mégis az, hogy a fintech tíz év után sem ért célba. Sőt, valószínűleg most kezdődik igazán az a korszak, amelyben a pénzügyi szolgáltatások nemcsak digitálisabbak, hanem személyre szabottabbak, gyorsabbak, intelligensebbek és egyben kiszámíthatatlanabbak is lesznek.
A teljes adás az alábbi Spotify linken elérhető.
