Váratlan helyről érte támadás az amerikai fegyverlobbit

A világ legnagyobb kártyatársaságai összefogtak, és saját lehetőségeikhez mérten léptek egyet a fegyvertartás szigorításának irányába: új kereskedelmi kóddal kategorizálják a fegyvervásárlásokat. Az összképet nézve ez egy rendkívül kicsi lépés, ettől még holnaptól nem lesz kevesebb fegyver Amerikában – ahol nagyjából minden állampolgárra jut egy lőfegyver –, de talán néhány tragédia megelőzhetővé válik.

A Visa, a Mastercard és az American Express kártyatársaságok szeptember közepén bejelentették, hogy egy új kóddal kategorizálják a fegyverüzletekben történő eladásokat.

„Ez egy kritikus első lépés afelé, hogy a bankok és a kártyatársaságok megkapják azokat az eszközöket, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy felismerjék a veszélyes lőfegyver-vásárlási trendeket. Például azokat, akik valóságos fegyverarzenált halmoznak fel. Ezeket a jövőben jelenteni tudják majd a bűnüldöző hatóságoknak”

– idézi az NPR John Feinblattot, aki az Everytown for Gun Safety nevű fegyverkorlátozást támogató csoport elnöke.

Az Egyesült Államokban igen kényes kérdés a fegyvertartás. Az elmúlt években vissza-visszatérő vita, hogy mi legyen vele. Leegyszerűsítve így néz ki a két szemben álló tábor:

  • az egyik oldal legfőbb érve az, mely szerint több mint 200 éve az alkotmány védi, hogy az amerikai állampolgároknak joguk van saját fegyvert tartani, és ezt a jogot nem lehet tőlük elvenni;
  • talán nem is szükséges magyarázni, hogy a másik oldal szerint ez miért veszélyes.

A néhány áldozattal járó USA-beli lövöldözések hírei néha már el sem érik Magyarország határait, viszont néhány, a több áldozattal járó mészárlásokról szóló híradások már bekerülnek a hazai mainstream médiába is. És akkor az iskolai lövöldözésekre még ki sem tértünk.

Nem nehéz fegyverhez jutni az USA-ban (Forrás: Depositphotos)
Nem nehéz fegyverhez jutni az USA-ban (Forrás: Depositphotos)

Tele vannak fegyverrel az amerikaiak

Olyan sok lőfegyver van az amerikai polgárok tulajdonában, hogy az nemzetközi összehasonlításban brutálisan kimagasló. Egy korábbi felmérés szerint

  • a felnőttek harminc százalékának van lőfegyvere,
  • az USA-ban 100 amerikaira 89 lőfegyver jut, ami közel a duplája az őket követő jemeni (55) és a svájci (46) adatoknak.

Egy frissebb kutatás szerint ez a szám száz lakosra vetítve már 120. Tehát minden állampolgárra jut egy lőfegyver. Viszont – ahogy a Euronews is fogalmaz korábbi cikkében – csak európai szemmel nézve tűnhet furcsának, hogy ilyen sok a felfegyverzett amerikai. Ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy az USA történelmileg és kulturálisan különbözik Európától.

Az Amerikai Egyesült Államokban a fegyvertartás jogát alkotmány védi, méghozzá 1791 óta. 

Azóta az amerikai állampolgároknak joguk van saját fegyvert tartani és hordani, és ettől a jogtól nem lehet őket megfosztani.

Elnökként legutóbb Barack Obama állt bele még 2016-ban, hogy szigorítaná a fegyverviselési törvényt, de a volt elnöknek sem sikerült „átnyomni” az új fegyverellenőrzési intézkedéseket.

Mit tud tenni egy kártyatársaság a lőfegyverek ellen?

Ha a fegyvertartást nem is szigorítja, de legalább már statisztikák rendelkezésre állhatnak majd a fegyvervásárlásokról – nagyon leegyszerűsítve erről szól a fenti kártyatársaságok bejelentése. Ezek a cégek minden hitelkártyával történő vásárlást úgynevezett „kereskedelmi kategória kóddal” („merchant category code” – MCC) kategorizálnak.

Ez egy speciális kód, amit különböző típusú vállalkozásokhoz, például közüzemi szolgáltatókhoz, élelmiszerboltokhoz, benzinkutakhoz, légitársaságokhoz, szállodákhoz rendelnek. A fegyverboltok pedig a különféle kiskereskedelmi vagy épp sportcikkeket árusító boltok kategóriájába tartoztak. Eddig. Ezen változtat most a Visa, a Mastercard és az American Express.

Azt fontos leszögezni, hogy a kártyatársaságok nem látják, mit vásárolunk a bankkártyánkkal. Sőt, azt sem látják, hogy „kik vagyunk”. 

Annyit látnak, hogy van egy kártyaszám, és azt milyen boltban, milyen tranzakciókban használták. És itt jönnek képbe a „kereskedelmi kódok” – amikkel követhetők a vásárlások. Ezt körülbelül úgy kell elképzelni, mint néhány pénzügyi applikációban a különböző kimutatásokat: milyen kereskedőknél mennyit költöttünk (például utazásra, élelmiszerekre, ruházatra). És ide lesznek belistázva szépen a fegyverboltok is.

Magának a kártyás vásárlásoknak a folyamata a gyakorlatban úgy működik, hogy

  • ha vásárolunk valamit a kártyánkkal – lehúzzák, odaérintjük, bedugjuk a POS-terminálba, vagy épp egy online fizetési rendszerben használjuk –, megnyílik egy kommunikációs útvonal;
  • ez az útvonal maga a kártyarendszer (card scheme): a kibocsátó bankunk (a számlavezetőnk) kommunikál az elfogadó bankkal (a kereskedő számlavezetőjével);
  • ha a bankunk minden adatot rendben talált, van elegendő fedezetünk, akkor jóváhagyja a tranzakciót, az összeg a kereskedő számlájára kerül.

Oké, de mi ebben a nóvum?

Hiába a tranzakciók kategorizálása, ez önmagában nem szorítja majd vissza az amerikai fegyvervásárlásokat. Viszont kétségtelenül abba az irányba mutat, hogy néhány ember kiszűrhető lesz. Például aki „nagybevásárlást” tart, vagy rövid időn belül többször vásárol, azt valóban kiszűrheti a rendszer. Ezt követően a kártyatársaságok jelzik a megfelelő hatóságoknak a gyanús tranzakciókat, és nekik lesz a feladatuk a bankokon keresztül beazonosítani az adott személyeket, és feltenni a kérdést, hogy „mi a terv?” – ugyanis fegyvert vásárolni önmagában nem bűn. De legalább „látótérbe” kerülhetnek a gyanúsabb egyének.

Szintén fontos megemlíteni azt is, hogy a fegyvervásárlások jelentős része nem is feltétlen fegyverboltokban történik – hanem különböző fegyvershow-kon, -expókon, valamint magánszemélyek között. És itt ugye nem sűrűn fizetnek kártyákkal. Szintén árnyalja a képet, hogy vannak olyan boltok is, amelyek más kategóriákba esnek, más kereskedői kóddal vannak ellátva: például egy vadászati-, halászati szakbolt is árulhat fegyvert, amely bolt másik kereskedői kód alá tartozik. És ugye a vásárlások részleteire nem látnak rá a társaságok.

A speciális kód bevezetésének támogatói szerint ez csak egy lépés volt, hogy fokozzák a nyomást a fegyveriparra. „Azt szeretnénk megakadályozni, hogy egy újabb Buffalo megtörténjen” – jelentette ki Chantel Jackson, New York állam közgyűlésének tagja, aki lobbizott a kártyatársaságoknál a kód elfogadásáért. A New York államban található Buffalóban tíz ember halt meg idén májusban egy lövöldözésben.

„Az igazság az, hogy minden egyes fronton minden egyes dolgot el kell kezdenünk megtenni annak érdekében, hogy biztosak legyünk abban, hogy felvesszük a harcot ez ellen”

– fogalmazott a demokrata politikus.

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.