Valóban globális az elektronikus kifizetések piaca?

[ad_1]



2020. 02. 19.



Tilla Fehér

A kifizetések piacán az Egyesült Államok kétségtelenül meghatározó versenyelőnnyel bír, ugyanakkor számos törekvést is láthatunk nemzeti fizetési rendszerek fenntartására. Kevesen vitatják azonban, hogy a hazai szereplők előnyben részesítése a fizetési verseny gátja lehet, és ezáltal az innováció és a szolgáltatások akadálya is, amely hátrányosan érinti a bankokat, a kereskedőket és a fogyasztókat is.

Peking köteles elfogadni és feldolgozni az amerikai fizetési szolgáltatók alkalmazásait – fotó: Bettingzebra

Az Egyesült Államok és a Kína közötti kereskedelmi részmegállapodás annak ígéretével kecsegtet, hogy megnyitja a kínai fizetési piacot.

A megállapodás értelmében Peking haladéktalanul köteles elfogadni és feldolgozni az amerikai fizetési szolgáltatók alkalmazásait a hazai kártyás tranzakciók lebonyolítására.

A rendelkezést nem lehet nem szkeptikusan fogadni, mivel a világ második legnagyobb fizetési piaca a kereskedelmi liberálisok réme. Peking 1989-ben, 1992-ben, 1995-ben, majd 1996-ban is kereskedelmi megállapodást kötött az USA-val – ezek közül egyet sem tartott be. Jóllehet, azóta sem volt Kínában egyetlen Visa, Mastercard, PayPal, American Express, vagy Discover tranzakció sem.

Egyébként Trump nem éppen liberális kereskedelempolitikájával ellentétben az Egyesült Államokban az elektronikus fizetések piacának kapui nyitva állnak az új piaci szereplők előtt. Teljesen szabadon versenyeznek az olyan külföldi szereplők, mint a JCB, az Alipay, a WeChat Pay vagy a China UnionPay.

Nincsenek drága engedélyezési eljárások vagy hazai tranzakciós kötelezettségek.

Jóllehet, tisztán közgazdasági alapon a nemzeti kereskedelmi rendszerek nem igénylik a korlátokat, mégis lehet racionális alapja bizonyos biztonsági rendelkezéseknek. Washington megtiltotta az amerikai székhelyű fizetési társaságok, mint a Visa, a Mastercard, az American Express, a Paypal és a Discover számára, hogy olyan, ún. pária államokat szolgáljanak ki, mint Irán, Észak-Korea vagy Szíria.

Kérdésként merülhet fel, hogy vajon hasonló lenne-e a helyzet, ha a világ meghatározó fizetési szolgáltatói történetesen kínaiak, oroszok, törökök vagy esetleg franciák lennének.

Blogbejegyzésünkben a paymentssource.com-on közzétett jelentést foglaltuk össze.



[ad_2]