Alig száradt meg a tinta a Visa – Tink ügylet papírjain, máris újabb nagy lépésre határozta el magát a Visa annak érdekében, hogy bírja az ütemet a kártyatársaságok közötti élesedő versenyben.
A kártyatársaságok évtizedeken keresztül óriásit profitáltak azon, hogy a fejlett és fejlődő társadalmak egyaránt egyre inkább elfordulnak a készpénzhasználattól, és a piacbefolyásoló trendek egytől egyig a digitalizáció irányába mutatnak. Az aranyéveknek a fintech forradalom, az open banking és az újgenerációs pénzügyi szabályozás vetett véget. Az a bő 30 év azonban, amit ez a néhány szolgáltató a pénzügyi tranzakciós piac egyeduralkodójaként töltött el, olyan tartalékok felhalmozásához vezetett, ami nagyon megnehezíti a trónfosztók helyzetét, és még hosszú időre stabilizálja a piacot.
Egészen széles spektrumot kezd ölteni a kárytatársaságok megküzdési stratégiája, ami sok esetben offenzív lépéseket jelent, tehát sok területen továbbra is ők diktálják az iramot. Egy open bankinggel szembeni sikertelen próbálkozás volt a Visa részéről a Plaid dugába dőlt felvásárlási terve, ami 5,3 milliárd dolláros áron ment volna végbe, ám végül egy amerikai versenyhivatali szerv megakadályozta a tranzakció zárását. Ez igazán fájhatott a kártyatársaságok rangsorát vezető játékosnak, hiszen a felvásárlással több, mint 5000 banki kapcsolat, illetve 4000 körüli vállalati ügyfél került volna a Visa birtokába. A meghiúsult ügylettel a Plaid egyébként kifejezetten jól járt, hiszen alig 3 hónappal a Visa elállását követően, közel háromszoros, 13,5 milliárd dolláros értékeltség mellett vontak be tőkét. A Visa itt nem adta fel, múlt hónapban jelentették be a svéd Tink felvásárlását, melyre 2,2 milliárd dollárt fordított az amerikai vevő. A Tink 3400 banki kapcsolattal, 400 munkavállalóval és 300 vállalati ügyféllel (jellemzően bankok és fintechek) rendelkezik.
Nem sokat kellett várni az új ügyletre, egy hónapon belül jelentették be az angol Currencycloud felvásárlását, akik egy Wise-hoz hasonló gyors és költséghatékony nemzetközi utalási rendszert építettek ki, ügyfélkörükbe pedig nagyvállalatok, fintechek és bankok tartoznak.
Érdekes eltérések mutatkoznak a kártyatársaságok megküzdési stragiájában, a Mastercard Európában például saját maga építi ki open banking képességeit egy fehérorosz hátterű fintech csapattal, Mastercard Connect néven. Mindkét irány működhet, egy azonban biztos: az eddig egyeduralkodónak számító tranzakciós óriásoknak fel kell venniük a kesztyűt, és le kell hajolni minden egyes adott lehetőségért, különben könnyen piacot veszíthetnek.
Suppan Márton
