Sokak számára csak egy átlagos nyári nap volt 2019. augusztus 5. Az Egyesült Államok pénzügyi szektorának történelmében viszont egy új korszakot fémjelez a dátum. Ekkor jelentették be ugyanis a FedNow azonnali fizetési rendszer bevezetését. Közel négy év után az álomból valóság lett és a világ számos másik országához hasonlóan az Egyesült Államokban is széles körben elérhetővé váltak az azonnali tranzakciók. Felmerül azonban a kérdés: tényleg elérkezett a megváltás?
Július 21-ével hivatalosan is elindult a FedNow, az Egyesült Államok központi bankjának, a Federal Reserve-nek az azonnali fizetési rendszere. A rendszer lehetővé teszi, hogy egy tranzakció másodpercek alatt teljesüljön 500 ezer dolláros (több mint 170 millió forintos) összeghatárig. A nap minden órájában, az év összes napján elérhető – a felhasználók bármikor, azonnal képesek pénzt küldeni egymásnak.
Hazai példával élve a FedNow az Azonnali Fizetési Rendszer amerikai megfelelője.
Eddig hiányzott az Egyesült Államokból egy állami hátterű, minden letétkezelő pénzügyi intézmény által elérhető azonnali fizetési rendszer. Mostantól szélesebb körben, eddig le nem fedett emberek és vállalkozások milliói előtt is elérhetővé válnak az azonnali fizetés előnyei. Egyelőre 41 pénzügyi intézmény és 15 pénzügyi szolgáltató kapott jogosultságot a rendszer használatához. A legnagyobb nevek között megtalálható a BNY Mellon, a JPMorgan Chase, a U.S. Bank és a Wells Fargo, valamint fintech vonalon az Adyen, a Finastra és a FIS is.
Több előnnyel is járhat a bevezetés. A csekkhasználat esetleges mérséklésével vissza lehet szorítani a felesleges papírhasználatot és hatékonyabb, valamint kényelmesebb lehet a pénzküldés az országban. Ha a lakosság gyorsabban hozzáfér a fizetéséhez, akkor kevesebb embernek kell kizsákmányoló fizetésnapi hiteleket (payday loan) felvennie, amit a hosszadalmas fizetésfolyósítás miatt tesznek most. Bizonyos pénzügyi csalásokat is vissza lehet szorítani az azonnali fizetésekkel. Emellett a vállalkozások is gyorsabban megkapják a nekik járó pénzt az eladásaik után, szemben a bankkártyás tranzakciókkal.
Sikersztorik a világ körül – brazil csoda
Az azonnali fizetések történelme évtizedekkel ezelőttre nyúlik vissza. Japánban már 1973 óta lehet pénzt küldeni pillanatok alatt – igaz 2018-ig csak munkanapokon volt rá lehetőség. Az évek során egyre több ország vezetett be azonnali fizetési rendszert, a rengeteg kezdeményezésből pedig számos sikertörténet is született, melyek közül egyértelműen kiemelkednek Brazília és India projektjei.
Brazíliában sokáig súlyos problémát jelentett, hogy néhány nagybank uralja az ország pénzügyi szektorát. Teljhatalmukkal nemzetközi szinten is kimagasló pénzügyi teljesítményt értek el. Közben viszont elhanyagolták a lakosság kevésbé tehetős csoportjait, ezáltal jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy emberek milliói rekedjenek ki a pénzügyi szektorból.
Ezt elégelte meg a Brazil Központi Bank. Az állami szerv 2016 óta igyekszik felszámolni minden monopolisztikus és oligopolisztikus helyzetet, valamint nagy elánnal támogatja a piaci versenyt serkentő, az ügyfeleknek kedvező innovációt.
A Pix azonnali fizetési rendszer 2020-as bevezetése is ezt a célt szolgálta. A központi bank nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy minél több pénzügyi szolgáltatót – köztük fintech startupokat – vonjon be, és minél több lakost érjen el rajtuk keresztül.
Nos, a terv eddig beteljesülni látszik.
Tavaly a Brazíliában végbemenő tranzakciók közel 30 százaléka a helyi azonnali fizetési rendszeren keresztül ment végbe – és úgy tűnik, hogy tovább is tart a lendület. Az idei első negyedévben már a tranzakciók 35 százalékát fedte le a Pix és ezzel megelőzte a debitkártyák és a hitelkártyák együttes 34 százalékát.
Sikersztorik a világ körül – indiai dicsőség
India bizonyos szempontokból igazán hasonló, bizonyos szempontokból teljesen más történetet tudhat magáénak. A pénzügyi szolgáltatásokhoz hozzá nem férő lakosság elérése a dél-ázsiai országban is egy fontos cél volt. Ehhez párosultak a nagyon erős készpénzmentesítési erőfeszítések is. Mindeközben a kormány a nyugati és a távol-keleti tech óriások terjeszkedését is kordában akarta tartani.
A különböző megfontolások metszetében indult el 2016-ban a UPI azonnali fizetési rendszer. Legfőbb vonzerejét az adja, hogy a UPI tranzakciós díja 0 rúpiában van maximalizálva a kereskedők számára (hasonlóan a brazil Pixhez). A kormány így igyekszik elérhetőbbé tenni az elektronikus fizetéseket a lakosságnak, ugyanis a bankkártyás tranzakciók díjait sokan nem engedhetik meg maguknak.
A UPI bevezetésével párhuzamosan az országban cirkuláló készpénz 86 százalékát is kivonták a forgalomból annak érdekében, hogy az embereket az elektronikus csatornák, és ezzel az azonnali fizetési rendszer felé irányítsák. A bigtechek is kénytelenek a UPI-ra építeni fizetési szolgáltatásaikat. Többek között az Amazon és a Google is vállalta az előírások betartását, az Apple viszont nem, ezért nincs még mindig Apple Pay Indiában.
Bár a kormány szerepe nem elhanyagolható, a UPI-t többen is a világ legsikeresebb fizetési rendszerének tartják. A készpénz után az azonnali fizetések a legnépszerűbbek Indiában, a tranzakciók 41 százalékát fedik le. Több mint 300 millió aktív felhasználója van a rendszernek havi szinten, akik idén júniusban 9,3 milliárd tranzakciót bonyolítottak le 180 milliárd dollár értékben.
Az Egyesült Államokba is elérkezett a megváltás?
A válasz a kérdésre: egyáltalán nem biztos. Brazíliában és Indiában sajátos problémákra igyekeztek reagálni sajátos módszerekkel az azonnali fizetési rendszereik bevezetésével. Az Egyesült Államokban egyrészt nincsenek olyan égető kihívások, amelyeknek köszönhetően kilőne a FedNow kihasználtsága, de még ha lennének, sem lenne olyan könnyű reagálni rájuk.
Az Egyesült Államokban öt állami szerv szabályozza a bankok tevékenységét:
- a Federal Reserve,
- a Consumer Financial Protection Bureau,
- a Federal Deposit Insurance Corporation,
- a National Credit Union Administration, valamint
- az Office of the Comptroller of the Currency.
Rajtuk kívül mind az 50 állam rendelkezik egy-egy szabályozó szervvel. Máris látszik, hogy amíg Brazíliában a központi bank egyedül kezelhette a Pix elindítását, az Egyesült Államokban 55 érdekelt szabályozó van, így sokkal lassabb és komplexebb egy országos szintű fizetési rendszer kialakítása.
Nem véletlen, hogy eddig kellett várni a FedNow-ra.
Mindemellett egy óriási pénzügyi szektorról van szó. Több mint 4000 kereskedelmi bank és 3000 hitelszövetkezet található az országban. Egy ekkora méretű piacon nehéz gyorsan átfogó változást elérni – főleg akkor, ha ellenállás is észlelhető. Itt érdemes megjegyezni, hogy 41 pénzügyi intézmény használja egyelőre a FedNow-t, ami a több mint 7000-hez képest elenyésző. A legnagyobb nevek említéséből látszik, hogy vannak olyan Wall Street-i bankok, amelyeket nem győzött meg az állami rendszer, köztük a Citit és a Bank of Americát.
Az egyik potenciális ok az, hogy már létezik egy valós idejű fizetést kínáló rendszer, amelyet a nagybankok már használnak is. Az RTP-t 2017-ben élesítette a The Clearing House nevezetű szövetség, amely a 20 legnagyobb amerikai bank tulajdonában áll. Tehát a FedNow nem is az első azonnali fizetési rendszer az Egyesült Államokban, csak az első olyan, amely bármelyik engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény által igénybe vehető.
Számos egyéb buktatója lehet még a FedNow sikerességének, mint például a csatlakozás óriási költségei vagy a csekkek népszerűsége a lakosság körében.
Új rendszer, új fenyegetések
Az újítások mindig új sebezhetőségeket hoznak magukkal, és nincs ez másképp a FedNow bevezetésével sem. Az azonnali fizetési rendszereknél fokozottan figyelni kell a pénzügyi csalásokra, ugyanis a másodpercek alatt teljesülő tranzakcióknak köszönhetően nagyon gyorsan, nagyon komplex módon lehet pénzt juttatni egy bankszámláról több másikra.
A csalások mellett az idei évben hatványozottan relevánsak a bankpánikokban rejlő kockázatok. A Silicion Valley Bank és a First Republic Bank is részben azért ment csődbe, mert ügyfeleik rohamosan utalták ki pénzüket a bankokból, miután azok felől negatív híreket hallottak. A FedNow még gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a kiutalásokat, így már nemcsak napok, hanem potenciálisan órák kérdése is lehet egy bank bedőlése.
Állam kontra Fintech – mi vár a fintech cégekre?
Nagy kérdés volt a fintech szektorban, hogy mekkora fenyegetést jelent a FedNow a pénzügyi technológiai cégekre. Sok startup ugyanis az azonnali fizetésekre szakosodott, éppen azért, mert az Egyesült Államokból sokáig hiányoztak a gyors pénzküldési lehetőségek. A CashApp, a PayPal, a Venmo és a Zelle a legnépszerűbb szolgáltatók. Még a régi, lassú tranzakciókat biztosító rendszerekre építettek olyan ökoszisztémákat, melyekben azonnal jóváírták a saját felhasználóik közötti utalásokat.
Egyesek azt várták, hogy a FedNow megtöri ezeknek a szolgáltatóknak az uralmát, abból adódóan, hogy minden bank kínálhat azonnali fizetéseket – ezt viszont nehéz lesz elérni.
A CashApp, a PayPal, a Venmo és a Zelle szolgáltatásait több millió ember használja, akiknek mélyen beágyazódtak az életükbe ezek az applikációk. Az emberek megszokták az alkalmazásokat, családtagjaikkal és barátaikkal is ugyanazt a szolgáltatót használják. Sőt, az angol nyelv sajátosságai miatt a cégnevek a mindennapokban használt igék lettek. Például az emberek nem pénzt küldenek CashAppen keresztül, hanem „cashappelnek” egymásnak. Ezzel a berendezkedéssel nehéz felvenni a versenyt.
Főleg úgy, hogy a bankok mellett minden bizonnyal a fintech cégek számára is elérhetővé válik a FedNow azonnali fizetési rendszere. A jelenlegi felhasználók között ott van például az Adyen, egy fizetési szolgáltató. A vállalat európai banki engedélyét használja ahhoz, hogy bekapcsolódjon a FedNow-ba és ezzel maga is élvezze a rendszer előnyeit. De megtalálható a listán a Finastra is, amely többek között fintech cégeknek is biztosít pénzügyi szolgáltatásokat, így egyfajta közvetítő szerepet is betölthet startupok és a FedNow rendszere között. Végül, csak idő kérdése, hogy egy FedNow kapcsolattal rendelkező bank kihasználja a potenciális bevételi lehetőséget, és maga adjon közvetett hozzáférést az azonnali fizetésekhez a fintecheknek.
Látszik tehát, hogy a vélt versenyelőny lehetőségeit is érdemes újra átgondolni.
