Elindult az Otthonfelújítási Program, amelynek keretein belül lakóépületek energiahatékonyságának javítására, energiafelhasználásának csökkentésére vehető igénybe európai uniós forrásból finanszírozott, kamatmentes kölcsön vissza nem térítendő támogatással kombinálva.
Kiemelten fontos szerepet tölt be minden ember életében az energiahatékonyság – akár foglalkoznak vele, akár nem. Az Otthonfelújítási Program keretösszege 108 milliárd forint, amely az előrejelzések szerint akár 130 milliárd forintos megrendelésállományt generálhat, illetve 20 ezer családi ház felújítását finanszírozhatja. A program támogatható tevékenységei közé tartozik a hőszigetelés, nyílászárók cseréje, használati melegvíz-rendszer korszerűsítése, fűtéskorszerűsítés, az energetikai korszerűsítéshez kapcsolódó helyreállítási, javítási munkálatok.
A beruházások elszámolható összköltsége maximum 7 millió forint, amely a következőképpen épülhet fel:
- a projekt elszámolható költségének minimum 14,3 százaléka saját forrás,
- a kölcsön összege 2,5-3,5 millió forint közötti összeg, illetve
- a vissza nem térítendő támogatás mértéke 2,5-3,8 millió forint (az adott terület átlagjövedelmétől és az energiamegtakarítás mértékétől függően).
A kölcsön kamatmentes, illetve kezelési költség, rendelkezésre tartási jutalék, előtörlesztési díj, szerződésmódosítási díj sem kerül felszámításra. A felújítási projekteket a kölcsönszerződés megkötésétől számított 24 hónapon belül kell megvalósítani. Indokolt esetben egy alkalommal további maximum 6 hónappal meghosszabbítható ez a határidő. A kölcsön futamideje a kölcsönszerződés megkötésétől számított legfeljebb 12 év, amely a Türelmi és Rendelkezésre tartási idővel együtt értendő.
A programban a Magyar Fejlesztési Bank MFB Pontjain lehet többet megtudni, illetve részt venni. Az MFB Pontok az MBH Bank, illetve további bankok bizonyos bankfiókjaiban találhatók meg.
Mesterséges intelligencia az energiahatékonyságban
Az Otthonfelújítási Program indulásával egybekötve az MBH Bank bemutatott egy új energiahatékonysági kezdeményezést, az Energia Együtt Programot. A program keretein belül a bank egy dedikált portálon biztosít energiahatékonysági edukációt, nagy hangsúlyt helyezve a gyakorlati tippekre.
A program átfogó edukációs élményt nyújt tematikus leckékkel, kvízekkel, illetve egy mesterséges intelligencia alapú asszisztens segítségével. Az MBH Energia Asszisztens segítségével az energiahatékonysági ismeretszerzés nem áll meg a statikus leckéknél, hanem szabad szavas üzenetváltással folytatható, a személyes igényeknek megfelelően.
Az edukáció mellett a cselekvésre is nagy hangsúlyt helyez a bank a programmal. A gyakorlati energiatakarékossági tippek ismertetése mellett releváns hiteltermékeinek kiemelésével támogatja ügyfeleit a cselekvésben.
„Bankunk kiemelt szereppel és felelősséggel bír a fenntartható és klímacélú beruházások támogatását, finanszírozását illetően, így a tavaly decemberben elindított Fenntartható Jövő Bankja programunk keretében tett egyik vállalásunkként határoztuk meg, hogy a zöld hitelek arányát 2024 végére legalább 4 százalékponttal szeretnénk növelni. Ezt elősegítendő intenzív zöld termékfejlesztési programot indítottunk, amelynek célja, hogy olyan infrastruktúrát, termék és szolgáltatási palettát, kockázati keretrendszert, ügyféledukációs platformot hozzunk létre ügyfeleink számára, ami hozzásegíti őket saját fenntarthatósági céljaik megvalósításához.” – nyilatkozta Szege György, az MBH Bank ESG és fenntarthatósági vezetője.
Nagy szükség van a támogatásra
Az MBH Csoporthoz tartozó MBH Jelzálogbank MBH Indexében több éve figyelemmel kíséri a hazai lakásállomány energetikai helyzetét. Elemzésükből többek között az is kiolvasható, hogy minél régebbi egy ingatlan, jellemzően annál korszerűtlenebb. A magyarországi lakások jelentős része, több mint 50 százaléka 1960 és 1990 között épült. A 2000 után készült lakóingatlanok aránya kevesebb mint 12 százalék, a 2010 utániaké pedig nem éri el a 4 százalékot, így egyértelműen megállapítható, hogy a hazai lakásállomány elöregedett.
Hozzávetőlegesen 40 százaluk energetikai szempontból rossz kategóriába tartozik, míg az átlagos energetikai besorolásba 55 százalék, és a lakásoknak csak kevesebb mint 5 százaléka sorolható az ennél kedvezőbb kategóriák valamelyikébe. Az MBH Jelzálogbank elemzői tanulmányukban rávilágítottak arra is, hogy egy átlagos, nem felújított „Kádár-kocka” ház energiafogyasztása 450-500 kWh/m2/év, ez 4-5-szöröse egy ma korszerűnek mondott épület energiafelhasználásának, a panellakások átlagos fogyasztásának pedig duplája.
(Forrás: Sajtóközlemény)
(Címlapkép: MBH Bank)
