Mit tett eddig a kormány és mit javasol a kamara a gazdaság megsegítéséért?

[ad_1]



2020. 04. 03.



Tilla Fehér

A kormány eddig két intézkedéscsomag keretében fogott hozzá a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk mérsékléséhez, amelynek elemzésétől, valamint a következő lépéseket övező jóslatoktól hangos a hazai sajtó.

A már kihirdetett intézkedések között szerepelt egyebek mellett a teljes hitelfizetési moratórium bevezetése mind magánszemélyekre, mind vállalatokra, a leginkább érintett szektorokban a munkavállaló járulékok elengedése valamint a munkaadói járulékok mérséklése és KATA mentesség, az otthoni munka elősegítése érdekében rugalmasabbá váltak a munkavégzés szabályai, felfüggesztésre kerültek a folyamatban lévő adóvégrehajtások, ahogy arról az RSM Hungary is részletesen beszámolt blogbejegyzésében.

photo: icpdr.org

Az elemzők abban egyetérteni látszanak, hogy bár az intézkedéscsomagok iránya jó, és jól célzottak a leginkább érintett szektorok számára, mértéküket, összegszerűségüket tekintve korántsem elegendőek, és célzottságuk egyben a hátrányuk is, ugyanis nem veszik figyelembe, hogy gazdaság szerkezetéből adódóan valamely szektor gyengélkedése nem csak azt a szegmenst érinti, hanem átgyűrűzik más szegmensekbe is, a porfolio.hu cikke szerint.

Időközben a magyar társas vállalkozások több mint 40 százalékát tömörítő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara online kérdőíves felmérést végzett a budapesti vállalkozások körében, ami alapján 6 pontos intézkedéscsomagot javasolt. A javaslat központi eleme egy Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. létrehozása, amely szakosított válságkezelő leányvállalatokat hoz létre, melyek válságkezelő kockázati tőkebefektető, eszközkezelő és követeléskezelő funkciókat látnak el.

Március 30-án a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is javaslatcsomaggal állt elő online felmérése alapján. Az MKIK „Kríziscsomagja” az alábbi intézkedések eszközölésére terjed ki:

  • Nemzeti Válságkezelési Alap felállítása
  • Munkahelymegtartás biztosítása és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelése
  • Életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatása
  • Szolidaritási, közjót biztosító intézkedések
Munkahelymegtartás biztosítása és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelése

A munkahely-megtartást célzó azonnali intézkedések keretében az MKIK javasolja egyebek mellett a munkavállalóktól levont szja, illetve járulékok be nem fizetése révén megvalósuló vissza nem térítendő állami támogatás juttatását, állami garancia mellett nyújtandó bértámogató kölcsönt, az éves adók vonatkozásában az adóelőleg fizetési kötelezettség felfüggesztését.

Életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatása

Ennek keretében az MKIK hangsúlyozza, hogy a jelenlegi válságban azokat a kis- és középvállalatokat kell segíteni, amelyek évek óta jól prosperálnak, és remélhetőleg kibírják ezt a sokkot is, mert van piacuk, rendelésállományuk.

A hitelmoratórium a jelenlegi költségeiket átmenetileg csökkenti, de láthatólag az új hitelezés már befagyott, így nem jutnak kellő likviditáshoz. Ezt a központi banki fix kamatozású hitelkonstrukció forgóeszközhitelekre való kibővítésével lehetne megoldani.

photo: fortune.com

Szintén a likviditást segítené a faktorálási lehetőségek biztosítása a hitelgarancia intézmények segítségével (teljesített szállítások ellenértékének megelőlegezése), a kiskereskedelmi, egészségügyi és oktatási beszállítók számára.

A középtávú javaslatok között pedig helyett kapott egy ún. private placement platform (PPP) szolgáltatás (online portál) indítása a is Budapesti Értéktőzsde gondozásában, melynek egyik legfontosabb funkciója az lenne, hogy hazai KKV cégek kapcsolatba léphessenek és könnyen egymásra találhassanak elsősorban hazai pénzügyi befektetőkkel.

A portál alkalmas lehetne üzletkötésre, de minden funkció vagy szolgáltatás opcionális a cégek számára, a tőzsdei bevezetés kötöttsége nélkül. A befektetők jó befektetési célpontokat találhatnak, a KKV-k pedig alternatív forrásbevonásban, exitben gondolkodhatnak.

 



[ad_2]