A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és Muck Ferenccel, az ff.next társalapítójával beszélgetett arról, hogyan változik a design szerepe a digitális termékek világában, és milyen hatással van minderre a mesterséges intelligencia. A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a designer munkája ma már régen nem azt jelenti, hogy „szép dolgokat” tervez. A digitális termékek világában a design sokkal inkább üzleti, technológiai és felhasználói kérdések metszéspontjában működik, és az AI ezt a szerepet nem gyengíti, hanem tovább formálja.
A designer ma már nem csak felületet tervez
A designerek feladatát sokan még mindig elsősorban a vizuális alkotással azonosítják, pedig a valóságban ennél jóval többről van szó. Egy designer ma azt próbálja megoldani, hogyan lehet az üzleti logikát olyan intuitív, könnyen használható felületté formálni, amely valóban segíti a felhasználót. A fintech szektorban ez különösen látványos, hiszen a legnagyobb sikertörténetek mögött gyakran nem pusztán technológiai újítás áll, hanem egy jobb élmény. Elég a Revolutra gondolni, ahol a gyors onboarding és a valós idejű értesítések emelték új szintre a bankolást, vagy a Wise-ra, amely az átlátható díjkommunikációval és egyszerű felülettel tudott kitűnni. A Klarna esetében pedig a Buy Now, Pay Later konstrukció nemcsak egy pénzügyi termék volt, hanem egy olyan gördülékeny folyamat része, amely minimális súrlódással vezette végig a felhasználót a vásárláson.
A designer szerepe tehát ma már sokkal inkább arról szól, hogy összehangolja, mit akar az üzlet, mire van szüksége a felhasználónak, és mindez hogyan csomagolható be jól működő folyamattá. Ebben a munkában egyre fontosabb az is, hogy a tervező ne csak képernyőkben, hanem rendszerekben, komponensekben és teljes ügyfélutakban gondolkodjon.
Az AI nem elveszi a munkát, hanem új szintre emeli
A beszélgetés egyik központi témája az volt, hogy vajon a mesterséges intelligencia elveszi-e a designerek munkáját. Itt inkább arról van szó, hogy az AI erősen átalakítja a szakmát, és bizonyos értelemben még fel is értékeli a designert. Míg korábban sok idő ment el azzal, hogy egy ötletből egyáltalán kipróbálható prototípus szülessen, ma már AI-eszközökkel sokkal gyorsabban lehet eljutni a nulláról az első működő változatig.
A hangsúly is áttevődött: nem az számít, ki tud mindent kézzel előállítani, hanem az, ki tud jó kontextust adni, jól kérdezni, és az AI által létrehozott megoldásokat értelmezni és továbbfejleszteni. Az AI különösen a “nulláról egyre jutás” folyamatát gyorsítja fel drámai módon, vagyis a korai ötletelési és prototípuskészítési szakaszban hoz látványos hatékonyságnövekedést.
Ezzel párhuzamosan a designer egyre közelebb kerül a fejlesztéshez is. Ma már sok esetben nem külön világ a design és a kód, hanem a tervezők és fejlesztők együtt nézik, együtt alakítják a megoldásokat. A designernek emiatt technikaibbá kell válnia, jobban kell értenie a működéshez, és egyre inkább közös nyelvet kell beszélnie a fejlesztőkkel.
A jó design nemcsak kiszolgál, hanem viselkedést is formál
A designnak emellett komoly viselkedésformáló ereje van. A digitális termékekben megjelenő mikrointerakciók, visszajelzések, jutalmazó elemek és finom ösztönzők mind hatással vannak arra, hogyan használunk egy alkalmazást. Ez elsőre ártatlannak tűnhet, de a fintech világában különösen érzékeny kérdés, hiszen itt pénzügyi döntéseket befolyásolhat a felület kialakítása.
A Duolingo példája jól mutatja, mennyire erős lehet az érzelmi tervezés: a streakek, a gamifikáció és a folyamatos visszacsatolás miatt a felhasználó újra és újra visszatér. Ugyanez a logika megjelenhet pénzügyi appokban is, például akkor, amikor egy megtakarítási cél elérésekor jutalmazó élményt kapunk, vagy amikor egy költési, befektetési, esetleg kereskedési folyamatot tesz túl gördülékennyé a rendszer – éppen ezért egyre hangsúlyosabb a designer felelőssége is.
UI Academy: a design szakmának is alkalmazkodnia kell az új korszakhoz
A beszélgetés végén szó esett a UI Academyről is, egy design képzésről, amely már 2019 óta segíti a design iránt érdeklődőket megtanítani a szakma alapjaira. Az ott szerzett tapasztalatok szerint ma talán még nagyobb szükség van olyan designerekre, akik nemcsak kreatívak, hanem üzleti gondolkodással is bírnak, rendszerben gondolkodnak, és képesek alkalmazni az AI-eszközöket is. A képzés eddig mintegy 250 alumnit adott, és a példák azt mutatják, hogy a szakmába sokféle háttérből érkezhetnek sikeres szereplők: volt köztük ügyvéd, pszichológus de más, egészen eltérő területekről jövő pályaváltó is.
A UI Academy képzését ráadásul kiegészítették egy intenzív AI-programmal is, mert ma már nem lehet úgy belépni a szakmába, mint néhány évvel ezelőtt. A junior pozíció nem feltétlenül szűnik meg, inkább átalakul: a piac már a pályakezdőktől is korszerűbb, összetettebb tudást vár el. A képzés egyik fontos sajátossága, hogy nem pusztán elméleti vagy gyakorlójátékokra épül, hanem valódi üzleti briefekkel dolgozik. Ebben például a Mastercard is partner, vagyis a hallgatók olyan feladatokon dolgoznak, amelyeket valós üzleti döntéshozók értékelnek. Ez azért lényeges, mert a design valódi tétje az, hogy üzletileg is meggyőző, működőképes megoldás születik-e.
A teljes adás az alábbi Spotify linken érhető el.
