Milliárdok áramlanak a kriptopiac új pénzgyárába

A stablecoinok egyre fontosabb szerepet töltenek be a kriptopiaci hitelezésben, ahol a befektetők akár kétszámjegyű hozamot is elérhetnek digitális eszközeik után. Az úgynevezett kriptovaultokban kezelt vagyon már meghaladja a 10 milliárd dollárt, a gyors növekedés azonban komoly kockázatokat és új szabályozási kérdéseket is felvet.

A stablecoinok sokáig elsősorban a kriptovaluták kereskedelmét és a digitális fizetéseket szolgálták, az utóbbi időben azonban egyre többen használják őket befektetési és hitelezési célokra is. A vállalatok és intézményi befektetők már nem feltétlenül elégednek meg azzal, hogy dollárhoz kötött digitális eszközeiket tárcákban tartsák: egyre gyakrabban helyezik ki azokat különböző hozamtermelő konstrukciókba.

A Financial Times a Blockworks adataira hivatkozva arról számolt be, hogy a kriptovaultokban elhelyezett vagyon értéke meghaladta a 10 milliárd dollárt, miközben 2025 elején még csupán 4 milliárd dollár volt. A befektetők számára ezek a megoldások jellemzően 3–10 százalékos hozamot kínálnak, de a kockázatosabb stratégiák esetében a megtérülés akár a 20 százalékot is meghaladhatja.

Hogyan lehet pénzt keresni a stablecoinokkal?

A kriptovaultok olyan blokkláncalapú konstrukciók, amelyek a felhasználók által elhelyezett digitális eszközöket különböző befektetési stratégiákban hasznosítják. A rendszer működését jellemzően okosszerződések automatizálják, amelyek többek között a tőke kihelyezéséről, a fedezetek kezeléséről és bizonyos kockázatkezelési műveletekről gondoskodnak.

A vaultok egy részénél külön szakértők, úgynevezett kurátorok választják ki a befektetési stratégiákat, határozzák meg a kockázati limiteket, és felügyelik a működési paramétereket. Szolgáltatásaikért díjat számítanak fel, miközben a befektetett vagyon kezelése nagyrészt automatizált marad.

A konstrukciók különösen azoknak a fintech vállalatoknak, digitáliseszköz-kezelőknek és fedezeti alapoknak lehetnek vonzóak, amelyek jelentős stablecoin állománnyal rendelkeznek. Számukra a korábban elsősorban fizetésekre vagy likviditási tartalékként használt eszközök immár közvetlen bevételt is termelhetnek.

A magasabb hozamnak azonban ára van. Amikor egy vállalat stablecoinjait hitelezési stratégiába helyezi, a könnyen hozzáférhető likvid eszközök egy részét hitelkockázatnak kitett befektetésre cseréli. Ez különösen akkor válhat problémássá, ha a vállalatnak váratlanul szüksége lenne a kihelyezett tőkére.

A magas hozam mögött komoly kockázatok állnak

A vaultok egyik legnagyobb veszélye, hogy a különböző kockázatok kedvezőtlen piaci körülmények között egymást erősíthetik. Sok konstrukció automatikus likvidálási mechanizmust alkalmaz: ha a fedezetként szolgáló eszközök értéke egy meghatározott szint alá esik, a rendszer értékesíti azokat.

Egy hirtelen árfolyamesés így tömeges likvidálásokat indíthat el, amelyek további eladási nyomást helyezhetnek a piacra. A problémát az is súlyosbíthatja, ha az okosszerződések hibásan működnek, vagy nem megfelelően kezelik a gyorsan változó piaci körülményeket.

Erre szolgáltatott példát a Resolv decentralizált protokoll márciusi feltörése. A rendszer USR nevű tokenjét több vault is fedezetként használta, azonban egyes okosszerződésekben annak értékét rögzítetten egy dollárban határozták meg. Amikor a token tényleges piaci ára összeomlott, ezek a rendszerek továbbra is az eredeti értékkel számoltak, így nem érzékelték megfelelően a fedezet leértékelődését.

A kockázatok ellenére az intézményi érdeklődés tovább növekszik. A kriptovaultokra specializálódott Gauntlet júliusban 125 millió dolláros tőkebevonást jelentett be. A vállalat közlése szerint vaultjaiban már több mint 1,5 milliárd dollárnyi eszközt helyeztek el, miközben több mint 150 fintech vállalattal és pénzügyi intézménnyel rendelkezik integrációval.

Egyre többen költenék és fektetnék be a digitális pénzüket

A hitelezési piac növekedése mellett a stablecoinok mindennapi felhasználása is terjed. A PYMNTS Intelligence júliusi kutatása szerint a stablecoin tulajdonosok 27 százaléka már közvetlenül vásárol termékeket és szolgáltatásokat digitális eszközeivel.

A válaszadók 42 százaléka nagyobb értékű vásárlásokhoz is szívesen használna digitális pénzt, miközben jelenleg 28 százalékuk él ezzel a lehetőséggel. A stablecoin tulajdonosok 71 százaléka pedig olyan betéti kártyát is használna, amellyel közvetlenül elkölthetné digitális egyenlegét.

A vaultok ehhez képest másfajta felhasználást kínálnak: a stablecoinok tulajdonosai nem elköltik, hanem hitelezési stratégiákon keresztül kamatoztatják a pénzüket. Ez különösen az intézményi szereplők számára lehet érdekes, amelyek nagy összegű digitális tartalékokat kezelnek, és folyamatosan keresik azok hatékonyabb hasznosításának lehetőségeit.

A szabályozók is felfigyeltek az új piacra

A kriptovaultok gyors terjedése az amerikai értékpapír-felügyelet, az SEC figyelmét is felkeltette. A hatóság egyik legfontosabb kérdése, hogy pontosan ki felel a befektetési döntésekért és a kockázatok kezeléséért az olyan rendszerekben, ahol a műveletek jelentős részét okosszerződések hajtják végre.

Hester Peirce, az SEC biztosa júliusban arra figyelmeztetett, hogy az értékpapírokat tartó vagy azokba befektető vaultok bizonyos esetekben a befektetési társaságokra vonatkozó amerikai szabályozás hatálya alá kerülhetnek. A hitelezési konstrukciók jogi megítélése szintén függhet azok felépítésétől és tényleges működésétől.

Paul Atkins, az SEC elnöke már májusban egyértelműbb szabályokat sürgetett a blokkláncon működő pénzügyi szolgáltatások, köztük a kriptovaultok számára.

A több mint 10 milliárd dolláros piac mérete alapján a stablecoinok már jóval többet jelentenek egyszerű digitális fizetőeszközöknél. A bankoknak és fintech cégeknek ugyanakkor számolniuk kell azzal, hogy a hozamtermelő konstrukciókba helyezett eszközök után nemcsak bevételt, hanem hitel-, likviditási és technológiai kockázatot is vállalnak. A következő időszak egyik fontos kérdése ezért az lesz, hogy a gyorsan növekvő piac milyen szabályozási keretek között működhet tovább.

A cikkben elhangzottak nem minősülnek befektetési tanácsnak!

(Forrás: PYMNTS)

(Címlapkép: Depositphotos)