Megrendezésre került az első Digitális Jólét Fintech Szalon – A közösségi finanszírozás szabályozása

A Digitális Jólét Program által 2020. február 25-én szervezett Fintech Szalon esemény keretein belül többet megtudhattunk a közösségi finanszírozás hazai szabályozásának és piaci működésének feltételrendszeréről. Szó esett továbbá a közösségi finanszírozási platform jelentőségéről, előnyeiről, a platformalapú kampányindítás folyamatáról és a platform területi növekedéséről.

Pintér Mihály, a Dolphio Technologies stratégiai igazgatója kihangsúlyozta, hogy az equity crowdfunding más néven, a tőke alapú finanszírozás szabályozása különböző országokban jelenleg más stádiumban van, viszont az elmondható, hogy az Egyesült Királyságban a legfejlettebb. Emellett megtudhattuk, hogy hogyan alakultak egyes országokban a tőkebevonások számai, illetve szó esett a crowd diligence fontosságáról, az alvótőke bevonásáról és a vezető befektető jelentőségéről. A szakember kiemelte, hogy az emberek manapság nem a bankba viszik a pénzüket, hanem különböző projektek támogatásába fektetik.

A közösségi finanszírozási platformok jelentős nagy befektetői kört mozgatnak meg és mindemellett közösséget építenek. Jó példa erre a Waze alkalmazás, amit a sikeres közösségi kampányokhoz sorolhatunk. A crowdfunding az összes gazdaságpolitikai célt szolgálja és nem versenytársa a VC-nek (venture capital), hanem egy előkészítő folyamata vagy partneri ága.

Dr. Balogh Zsolt György, a Corvinus egyetem docensének elmondása szerint, a közösségi finanszírozási szolgáltatás a befektetők vállalkozás finanszírozási szándékának és projekt gazdáknak egy közösségi finanszírozási platform használatával történő összepárosítása. A platform szabályozásának célja az, hogy egyfajta rugalmas, átlátható szabályozási környezetet teremtsen, ezzel megvédve a befektetőket. Emellett kifejtette a crowdfunding rendszerek típusait, illetve ismertette a hallgatókkal a legutóbbi nyilvánosságra kerülő európai közösségi finanszírozási rendeletek különböző pontjait. Kutatása alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy jelenleg nincs egységes EU szabályozás, ezért a hatályos szabályozásokkal kell beérnünk.

A tervek szerint az esemény folytatására március 24-én kerül sor, ahol a mesterséges intelligencia a pénzügy szektorban lesz a téma.

Lauri Sonia