Intézményi tőkét a fintech szektorba!

Habár a fintech vállalatoknak nem adódtak finanszírozási gondjai az utóbbi 10 év során, a befektetők megoszlásával nem mindenki maradéktalanul elégedett. A múlt héten jelentette meg a fintech szektorról írt átfogó tanulmányát Ron Kalifa, a Bank of England igazgatóságának tagja, a WorldPay alelnöke, amiben egyik fő ajánlásként a brit fintech szektor finanszírozási forrásainak a bővítését szorgalmazta.

A beáramló tőke mennyiségével különösebb kifogás nem adódik, a koronavírus járvány okozta gazdasági válság ellenére 2020-ban is 4,1 milliárd dollár tőkét fektettek a szigetország vállalataiba. Ebben a mutatóban az Egyesült-Királyságot egyedül az USA előzi meg 22 milliárd dollár befektetéssel. A legtöbb pénz, különösen a brit befektetők részéről, kockázatitőke-alapokból származott, az összes befektetett tőke túlnyomó részét pedig külföldi befektetők adták. Az elemzés a fentiekkel összefüggésben két problémát vet fel: a hazai tőke alacsony szintjét és az intézményi befektetők hiányát.

A Brit Birodalom Rendje kitüntetéssel rendelkező szakember szerint ösztönözni kell a hazai intézményi befektetőket, különösen a nyugdíjalapokat, hogy technológiai és kiváltképp fintech vállalatokba invesztáljanak. Az Egyesült-Királyság magánnyugdíj-rendszereiben jelenleg 6 ezer milliárd font van, melynek nagy része alacsony hozamú biztonságos eszközökben, például vállalati kötvényekben áll. Ez pedig részben a bonyolult és szigorú szabályozás következménye, aminek negatív hatása van a nyugdíjak folyósítására, mivel az alacsony hozamok mellett nyugdíjhiány alakult ki. Kalifa, pontosabban az általa felügyelt riport, a megoldást a tőkebázis növelésében és a befektetések átstrukturálásában látja. Az elemzés szerint a nyugdíjpénztárak forrásainak egy kis részét sürgősen a fintech szektorba kellene fektetni, ahol óriási megtérülést lehet rövid időn belül realizálni. 10 éves távlatban az angol fintech befektetések átlagosan 270 százalékos megtérülést értek el, a 10 legnagyobb vállalat pedig 420 százalékos hozamot. A főként külföldi finanszírozás miatt azonban ez a haszon a külföldi befektetőknél csapódik le. Összehasonlításképpen az FTSE 100 ugyanebben az időszakban 62 százalékot emelkedett. Az ösztönzés két legyet ütne egy csapásra: egyrészt a magas megtérülés orvosolhatná a nyugdíjhiányt, másrészt lehetővé tenné a bevételek megtartását.

Forrás: Altfi

Görög Szabolcs