A mesterséges intelligencia mára folyamatosan jelen van mindennapjainkban. Ha már ekkora szerep jut neki, itt az idő, hogy kicsit a technológiai trend mélyére ássunk. Cikkünkben felidézünk néhány nevet, akiknek kiemelkedő szerepük volt a gondolkodó gépek megalkotásában. Példákat hozunk az alkalmazás területeiről, majd elemezzük a mesterséges intelligencia kockázatait, illetve veszélyes bugyrait.
Valamikor régen, “a XVII. században a matematika uralta a filozófiát”. A század filozófusai közül többeket is foglalkoztatott a gépi alapú automatizáció gondolata. Descartes-nak az volt a vágya, hogy “ az egész világot mechanikai és matematikai törvényekkel magyarázza meg”. Pascal pedig egy olyan mechanikai számológépet alkotott, mellyel képes volt megkönnyíteni egy nehézkes munkafolyamatot.
Az első beszélőgépet (hangszintetizátort) Kempelen Farkas hívta életre, és mutatta be 1769-ben. 1820-ban Joseph Marie Jacquard mechanikus szövőgépet épített, mely külső programozás révén szőtt mintákat, melyeket lyukkártyán rögzítettek. Innen a zsakard–minta elnevezése. Ez a gép Neumann Jánosra is nagy hatással volt. Neumann 1951-ben építette meg komputerét, és a múlt század ötvenes éveiben megszületett a mesterséges intelligencia kifejezés is.
Egy hölgy is legendás alakja a folyamatnak: Ada Lovelace (1815-1852) tekinthető a történelem első számítógép-programozójának. Az ő képe jelenik meg a Microsoft-termékek eredetiségét igazoló hologramon.
Mesterséges intelligencia a negyedik ipari forradalomban
Napjainkban már a negyedik ipari forradalom zajlik. A mesterséges intelligencia alkalmazása ütemesen növekszik. Mára átalakította az ipari- és szolgáltatási szektorok működését, emellett hatással van társadalmi viszonyainkra, privát életünkre is. Röviden új kihívásokat teremtett.
Olyan gépek jelentek meg az életünkben, amelyek emberhez hasonló képességekkel rendelkeznek. Okostelefonon kommunikálunk, okos alkalmazásokkal ellenőrizzük az otthonunk biztonságát, robotporszívóval takarítunk, utazásainkat alkalmazással tervezzük, munkánk során pedig különböző elemző programokat használunk. Engedélyezzük, hogy elemző programok részünkre egyedi hirdetést küldjenek, személyre szabott terméket, szolgáltatást javasoljanak.
Mesterséges intelligencia a pénzügyekben
A mesterséges intelligencia alkalmazása a pénzügyek területén az ügyféligények magasabb szintű kiszolgálását, illetve az ügyfélélmény növelését teszi lehetővé. További fontos előnye, hogy támogatja a hatékony üzleti működést és a profittermelést, ezáltal alkalmas a pénzügyi biztonság növelésére is. A pénzügyi rendszer gyors átalakulása új szabályozási rendszert is igényel. Ennek jegyében született meg az EU digitális szolgáltatásokra, azon belül a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó szabályozási csomagja.
Az EU-s szabályozás előírja és elvárja, hogy a mesterséges intelligenciát alkalmazó vállalatok pontosan azonosítsák, hogy mely pontokon vetik be a technológiát a szolgáltatásaikban. További követelmény, hogy az érintett szolgáltatók alkalmazzanak kockázati alapú megközelítést és zárják ki a magas kockázatú mesterséges intelligencia alkalmazását. A közepes kockázatú mesterséges intelligencia alkalmazása pedig részletes szabályozáshoz, kockázatelemzéshez, biztonsági feltételekhez és széleskörű, világos, közérthető tájékoztatáshoz kötött. A fogyasztók védelme ebből a szempontból prioritást élvez az EU megközelítésében.
A mesterséges intelligencia veszélyes bugyrai
A tudományos-fantasztikus irodalom és a filmművészet hosszú évtizedek óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a gondolkodásra képes gépek, alkalmazások hatalmat szerezhetnek-e az ember felett. Ennek veszélye fennáll, ha bűnözői körök használják azokat, vagy megtámadják a mesterséges intelligencia irányította rendszereket.
A bűnelkövetés módszerei egyre kifinomultabbak, hiszen a támadók a legmodernebb technikákat használják fel. Az utóbbi évek bűnügyi elemzései rámutattak, hogy a legnagyobb veszélyt a deepfakek alkalmazása jelenti. Segítségükkel felépíthető, majd audiovizuálisan bármely környezetben megjeleníthető egy olyan virtuális személy, amely megszólalásig hasonlít egy élő személyre.
Felgyorsult világunkban a bankolásban is egyre többen használják az ügyintézést megkönnyítő, mesterséges intelligencia alapú szolgáltatásokat. Kép -,hang-, írásfelismerő rendszerek, ujjlenyomatok azonosítják az ügyfeleket, és intelligens chatbotok válaszolnak a kérdéseikre. Az ügyfél felhatalmazásának birtokában a fogyasztási szokások, hitel- és befektetési igények is felmérhetők.
Az ilyen szolgáltatások használata feltételezi, hogy az ügyfelek átadják a szolgáltatónak a különleges adatnak minősülő biometrikus ismertőjegyeiket, például arcképüket, ujjlenyomatukat, írisz-mintájukat, vagy épp a hangjukat. Amennyiben ezek bűnözőkhöz kerülnek, a bűnözők fel tudnak építeni egy virtuális személyt. A virtuális álarc mögé bújva a bűnözők magukat tényleges szolgáltatónak feltüntetve csaphatják be az ügyfeleket. Előfordulhat, hogy valaki azt hiszi, éppen online egyeztet a bankárával, akinek a hangja és a külseje is pont olyan, mint máskor. Eközben valójában egy csalóval beszélnek, aki megfosztja őket érzékeny pénzügyi adataiktól.
Bűnmegelőzés óvatos bankolással
Összességében a legfontosabb az, hogy kellő körültekintéssel válasszuk meg a pénzügyi szolgáltatókat. Ne nyissunk bankszámlát csak azért, mert valaki egy adott bankot ajánlott. Sajnos a bűnözők gyakran kiszervezik a tevékenységüket gyanútlan személyekhez. Őket bízzák meg, hogy használják a bűnszervezetek által kifejlesztett algoritmusokat.
A bankunk kiválasztása előtt tájékozódjunk annak felületein, akár a pénzügyi felügyeletek honlapján is. A szokatlanul kedvező befektetési lehetőségeknek és gyanúsan kedvező hitel-ajánlatoknak ne dőljünk be. Ismeretlen feladótól érkező üzeneteket soha ne nyissunk meg. Minden esetben ellenőrizzük a banki ajánlatot küldő fél e-mail címét. Gyakori, hogy a bűnözők egy ismert bank címét, vagy a kedvezményezetti bankszámla számát pár karakter megváltoztatásával meghamisítják adathalász programok segítségével. Ismeretlen alkalmazásokban ne rögzítsük bankkártyánk, illetve bankszámlánk számát.
Amennyiben banki ügyintézőnk videó- vagy telefon útján keres meg minket, akár ismert arccal, vagy hanggal, mindenképp legyünk óvatosak. Próbáljunk meggyőződni arról, hogy kivel beszélünk, kérjük meg, hogy ő is azonosítsa magát valahogy. Meghallgathatjuk az ajánlatot, illetve hogy mit kér tőlünk. Amennyiben a kérés szokatlan, a legjobb, ha a beszélgetést megszakítjuk.
Nyugodtan élvezhetjük a modern bankolás előnyeit, ha Descartes ismert mondását a pénzügyek intézése során sem felejtjük: “ Gondolkodom, tehát vagyok.”
A cikk szerzője compliance szakértő, korábbi cikkei ezen a linken érhetők el.
(Források: Crime Science Journal, Wikipedia, European Parliament, UCL, Will Durant: Gondolat hősei Dante Kiadás Budapest * 139. o., ** 312.o.)
(Borító: Depositphotos)
