„Ha nem termelsz külföldre, beleragadsz a magyar mutyiba”

Májusban többségi tulajdont szerzett a budapesti tőzsdén jegyzett Gloster a Family Finances Kft.-ben (ff.next). A két cégvezetőt – Muck Ivánt, az ff.next ügyvezetőjét és Szekeres Viktort, a Gloster elnökét – célokról és tervekről kérdeztük, valamint arról is, hogy milyennek látják a hazai fintech szektort. Az interjúból az is kiderül, hogy mit tanácsolnak ma egy olyan fiatalnak, aki vállalkozás indításán gondolkodik.

Fintech.hu: Testvérével és egy barátjával 2017-ben alapították meg az ff.nextet, önmagukat pedig úgy határozták meg, hogy „dizájnvezérelt banki megoldásokat nyújtanak”. Ez mit jelent a gyakorlatban?

Muck Iván: Egy kicsit változott már az egymondatos összefoglalásunk: fintech dizájn és fejlesztő ügynökségként pozicionáljuk magunkat. Ez azt jelenti, hogy mobil- és webalkalmazásokat készítünk főleg pénzügyi innovátoroknak, vagyis bankoknak, biztosítóknak és fintech startupoknak. 70 százalékban dolgozunk a fintech piacra és 30 százalékban egyéb iparágakba.

Fintech.hu: Visszatérve az alapításra: honnan jött az ötlet? Egy interjúban arról beszélt, hogy egyszerűbbé kell tenni a pénzügyeket az emberek számára.

Muck Iván: Amikor fintech elemzőként kezdtem dolgozni, éreztük, hogy sok a baj pénzügyi rendszer körül: mi ebben a 2008-09-es gazdasági válságban nőttünk fel, láttuk, hogy rengeteg devizakárosult volt Magyarországon, a hitelválság több százezer családot érintett. Ekkor döntöttük el, hogy szeretnénk valamit tenni. Ezzel párhuzamosan fintech elemzőként láttuk azt, hogy nagyon kevés olyan megoldás van, ami a fiatalok vagy a családok pénzügyeit tudná elősegíteni, menedzselni. Annak érdekében, hogy növeljük a pénzügyi tudatosságot, azzal tudunk hozzátenni, hogyha a fiatalokat minél korábban bevonjuk a pénzügyi folyamatokba, rendszerekbe, termékekbe. Ehhez viszont mindenképpen arra van szükség, hogy ne egy mindenki számára elérhető mobilbanki alkalmazást használjanak a fiatalok, ami nem nekik szól, és negyvenszer több funkció van benne, mint amit ők használnának, hanem specifikusan nekik szóló megoldásra van szükség.

2017-ben még Family Finances néven indultunk egy egytermékes banki zsebpénzkezelő megoldással. Majdnem minden évben bővítettük a termékportfóliónkat, aztán elindultunk az ügynökségi modellben is, elkezdtünk szolgáltatásokat is szállítani bankoknak – UX és UI dizájn, mobilfejlesztés, webfejlesztés és így tovább. Ma már ott tartunk, hogy az ügynökségi modellben egyre ügyesebbek vagyunk, egyre nagyobb a kereslet az ilyen jellegű szolgáltatásokra a pénzügyi szereplők oldaláról is, és elkezdtünk nyitni más iparágak felé az autógyártástól akár az egészségügyi cégekig. Alapvetően 70 százalékos fókuszban van a fintech szektor, és 75 százalékban már nemzetközi projekteken dolgozunk Szingapúrtól Dubajon át az Egyesült Királyságig.

Fintech.hu: Beszéljünk a felvásárlásról! Mi motiválta a Glostert ebben a történetben?

Szekeres Viktor: Ivánék sztorija az én szívemnek egy nagyon kedves sztori. Szokták mondani, hogy ahol szándék van, ott előbb-utóbb út is lesz. Ha jól emlékszem, két évvel ezelőtt beszélgettünk először arról, hogy az ff.next pénzügyi befektetőit egy szakmai befektetéssel esetleg ki lehetne váltani, de két évvel ezelőtt ez az ügynökségi modell nálunk még gyerekcipőben járt. Az elmúlt időszakban viszont megérkezett arra a szintre, ahol már nekünk is érdekes ez a történet. Mi egy tőzsdei cég vagyunk, az organikus növekedést nagyon nagy mértékben akvizíciókkal gyorsítjuk. Tavaly októberben vettünk egy olyan céget, amely elsősorban a német autóiparba dolgozik, ekkor fedeztük föl, hogy ebben a külföldre történő szoftverfejlesztésben sokkal nagyobb lehetőségek vannak, mint amit mi innen Magyarországról elsőre gondoltunk. Elkezdtünk olyan társaságokat keresni, amiknek van olyan termékük, ami eleve külföldön piacképes, vagy vannak már eleve külföldi ügyfeleik, vagy vannak olyan kapacitásaik, amiket el tudunk adni külföldre.

Korábban elsősorban generációváltásos akvizíciókat csináltunk, itt majdhogynem egy fordított generációváltás történt, hiszen sokkal fiatalabbak, mint mi, már-már szemtelenül fiatalok. De ennek megfelelően legalább ugyanannyira tehetségesek is, úgyhogy ők klasszikusan az a csapat, akikkel egy picit foglalkozni kell, egy kicsit segíteni kell őket, azokat a tapasztalatokat, amik nekünk már megvannak, azokat átadni. Így szerintem viszonylag rövid időn belül egy nagy növekedési pályát tudnak majd befutni. A mi befektetőink, a Gloster-részvényesek pontosan ezeket a sztorikat szeretik, ezeket a sztorikat keresik, ezekről a sztorikról gondolják azt, hogy képesek vagyunk egyedül megvenni, és beintegrálni ezeket a cégcsoportnak a működésébe.

Fintech.hu: Egy interjúban arról beszélt, hogy a Gloster hátterével az ff.next még inkább labdába rúghat majd külföldön. Milyen távlati célok vannak?

Szekeres Viktor: Az egész szoftverfejlesztő piac úgy működik, hogy el kell hozzá érni egy méretgazdaságos nagyságot, el kell érni egy kritikus tömeget, hogy igazán nagy méretű külföldi projektekben is labdába lehessen rúgni. Nagyon sok szakmailag magas színvonalú, de kis méretű cég működik Magyarországon. Nekünk az a stratégiánk, hogy ezekből a kis cégekből a legígéretesebbeket szeretnénk felvásárolni, vagy minimum többséget szerezni benne – ez a csapat jelenleg 175 főnél jár, a közeljövőben ezt a létszámot 250-300 főig emelnénk. Ezzel a csapatnagysággal már nagy külföldi kiírásokon, tendereken is el tudunk indulni, így már simán labdába tudunk rúgni például ugyanazon a tenderen induló lengyel, cseh, angol, dél-afrikai, vagy adott esetben indiai csapatok ellen.

Fintech.hu: Milyen további akvizíciók jöhetnek még?

Szekeres Viktor: Tavaly decemberben jöttünk ki az ötéves stratégiánkkal, amit tavasszal frissítettünk is: ebben nagyon világosan leszögeztük, hogy alapvetően szoftverfejlesztő cégek felvásárlása a cél. Két típusú szoftverfejlesztő céget keresünk: vagy olyat, aminek eleve vannak külföldi ügyfelei, vagy olyat, amelynek nincsenek ugyan külföldi ügyfelei, viszont vannak olyan erőforrásai, olyan kapacitásai, amit egyébként a meglévő piacainkon tudunk értékesíteni. 2025-ig ettől a nemzetközi szoftverfejlesztési üzletágtól várjuk a legnagyobb növekedést, évi 25 százalékosat.

Fintech.hu: Milyennek látják a hazai fintech szektort? Ezzel egyébként hol állunk a régióban?

Muck Iván: A magyar piac olyan szempontból érdekes, hogy kicsi, egyedül Magyarországon beszélünk magyar nyelvet, és vannak sajátosságai is Magyarországnak, ami miatt nagyon kevés a B2C (business to customer) fintech startup. Ez sokaknak a rákfenéje: sokan B2C-ben indulnának, de itt inkább a B2B (business to business) üzleti modell működik. Ezért sokan – ahogyan egyébként mi is – úgy indulnak el, hogy egy olyan terméket készítenek, amit white label termékként (amelynek az arculata változtatható) tudnak értékesíteni bankoknak, biztosítóknak, vagy egyéb pénzügyi szereplőknek. Sok méretes bank megtalálható Magyarországon, ilyen szempontból nem rossz üzleti modell a B2B, de annak ellenére, hogy van már egyfajta nyitottság a dizájnvezérelt megoldások felé a magyar bankoknál, és egyre több innovációs, akcelerációs programot is indítanak fintech startupok felé.

A legnagyobb gát a kulturális különbség, mind munkamódszertanokban, mind gondolkodásmódban. Egyrészt nagyon nagy szükség lenne érzékenyíteni a bankokat, hogy hogyan kell startupok által is használt módszertanokat használni; ahogy a másik oldalon is, a startupok is nagyon sokszor nagyon nagyképűen mondják azt, hogy „ezek a bankok nem értik, amit ők csinálnak”, ezért a fintech startupokat is kellene érzékenyíteni, hogy nagyvállalatoknak hogyan értékesítsenek. Ami látszik, hogy van nyitottság a fintech startupok iránt. Például a Revolutnak jelenleg 18 millió felhasználója van, abból a nyolcadik legtöbb, 720 ezer felhasználó Magyarországon található, ami azért már egy szép szám, de nyilvánvalóan a legtöbb esetben nem elsődleges számlaként használják, hanem másodlagosként, és ezt még muszáj lesz a Revolutnak átküzdenie, mert nyilván a profitabilitás útján a Revolut-accounton tartott pénzösszegnek muszáj lesz majd növekednie.

Fintech.hu: Melyek most a szektor legnagyobb kihívásai? Mihez képest, de túl vagyunk egy koronavírus-járványon, a szomszédban háború dúl, és rég nem látott infláció van szerte a világban. Ezeknek milyen hatásai vannak a szektorra nézve? Ezt a fintech szektor meg tudja úszni?

Szekeres Viktor: Szerintem a mostani helyzetben nincs olyan szektor, ami ezeket a kihívásokat meg tudná úszni. Sokkal inkább arról tudunk beszélni, hogy melyek azok a szektorok, ahová ezek a hatások hamarabb, vagy később érnek el. Nyilván a leghamarabb az energiaszektorba gyűrűznek be ezek a hatások, majd jönnek azok, amelyek minél inkább érintett az energiaszektor által – az élelmiszergyártástól kezdve a műtrágyán át a szállítmányozásig. Mi talán annyiban vagyunk egy viszonylag szerencsésebb helyzetben, hogy egy olyan iparágban dolgozunk, ami jelenleg az egyedüli kiútnak tűnik ebből a mostani helyzetből. Minél több dolog van, amit gépek, automatizmusok, robotok csinálnak emberek helyett, azzal most gyakorlatilag költséget lehet megtakarítani. Nyilván lesz ránk is hatással ez a mostani helyzet, de talán ennek a lónak a jobbik felén ülünk. Hogyha hatással is lesz a mi szektorunkra, akkor vélhetőleg csak kisebb hatással, mint más ágazatokra, és vélhetőleg egy jóval hosszabb időtávon lesz az érzékelhető.

Fintech.hu: Mit tanácsolnának egy olyan végzős fiatalnak, aki most indítana vállalkozást? Mit mondanának neki útravalóul?

Szekeres Viktor: Először is attól a fajta tudattartalomtól kell függetlenítenie tudni magát, hogy Magyarország vállalkozási szemmel nézve toxikus, mérgező. Ez klasszikusan a „hogyan nem csinálod meg”-, és a „hogyan buksz bele”-ország. Először is ezen a közvéleményen kell úrrá lenni, hátra tenni. A másik, hogy ha én ma kezdeném, akkor vélhetőleg eleve olyan céget csinálnék, amely már a legelejétől fogva olyan terméket gyárt, olyan szolgáltatást nyújt, amit aztán külföldön tud értékesíteni. Ezzel gyönyörűen át lehet ugrani azt, hogy nem ragad bele ebbe a magyar mutyiba, ami egyébként egy ideig remek, mert csak a haverokkal kell szóba állni, és jön a pénz. Viszont egy idő után ez olyan szinten bekorlátozza, olyan szinten a hátrányává válik, hogy aki ebben a környezetben szocializálódik, az ebből csak nagyon sok munkával tud majd kibújni.

Muck Iván: Szerintem annak is érdemes kipróbálni a vállalkozós útvonalat, aki egyébként nem ezt tervezte. Ebben egy érdekes példa lehetünk akár mi is: egyáltalán nem terveztünk vállalkozni, nekünk 2017-ben megadatott az a lehetőség, hogy egy verseny keretein belül tudtunk céget alapítani, és menet közben láttuk, hogy ez az út mégiscsak nekünk való. Szerintem minden fiatal vállalkozónak fel kell készülnie, hogy rengeteg buktató lesz, sokan akarják majd átvágni, teljesen más az értékrendszer, mint egy vállalati munkánál, sok esetben teljesen más értékek számítanak. Az is egy érdekes dolog, hogy azok a vállalkozók tudnak talán a legsikeresebbek lenni, akik hisznek abban, hogy érdemes mindenkivel beszélgetni és érdemes érdeklődőnek lenni bárki iránt. Egyre több fiatal magyar vállalkozónál látjuk mi is, hogy nagyon ügyesen networköt építenek, próbálnak mindenkitől tanácsot kérni, és nem azzal keresnek meg bizonyos kontaktokat, hogy ők eladni szeretnének, hanem „hogy ha én tudok neked segíteni, meg ha te tudsz nekem segíteni, akkor mind a ketten jól járhatunk”. Ezt kicsit általánosan fogalmaztam meg, de ez nagyon jellemző a magyar startuperekre is: vagy nagyon szerények, és nem mernek odamenni a lehetőséghez, vagy pedig túl durván, ajtóstul rontanak a házba.

(Borítókép: A képen balról jobbra: Horváth Dávid (az ff.next technológiai vezetője), Muck Iván (az ff.next ügyvezetője), Szekeres Viktor (a Gloster elnöke, alapítója) és Muck Ferenc (az ff.next dizájn vezetője) / forrás: Gloster / ff.next)

Károly Gábor

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.