Egy egyedülálló innováció születése

Világelső, egyedülálló blockchain megoldást hozott létre a BENKER csapata. Egy elosztott digitális kulcsgeneráló algoritmust fejlesztettek, amely lehetővé teszi egy nyílt blockchain elemeket felhasználó, szabályozott pénzügyi intézmény működését. Mindemellett megoldást nyújt az Ethereum 2.0 egyik égető problémájára is.

A BENKER csapatát irodánkban láttuk vendégül. A megoldást Szabolcsi András, társalapító és technológiai vezető és Bodnár Viktor vezérigazgató, társalapító mutatták be.

Az interú második részében betekintünk a kulisszák mögé:

  • Ízelítőt kapunk abból, hogy miként születhet meg egy innovatív megoldás.
  • Érintjük a blockchain világ közösségi aspektusát.
  • Különbséget teszünk a digitalizált és a valóban digitális megoldások között.
  • Végül a pénzügyi szektoron kívül is elhelyezzük a megoldást.

Az áttörő fejlesztések mögötti emberi történetek  sokszor legalább annyira izgalmasak és tanulságosak, mint maga azinnovatív megoldás. Megosztanátok velünk  hogyan kezdődött el ez a történet?

Sz. A.: Még régebben kerestem egy megoldást, ami jogosultságok kiosztását teszi lehetővé kriptográfiai alapokon. Voltak elvárásaink: a megoldás legyen noninteraktív, vagyis ne igényeljen aktív kommunikációt a felek között. Legyen publikusan verifikálható, tehát bárki képes legyen nyilvánosan ellenőrizni. Szintén fontos volt, hogy ne legyen központi szereplő. Nem találtam ilyet. Tudtuk azonban, hogy ez nem maradhat így, a meglévő kriptográfiai ismereteink alapján ugyanis azt tűnt logikusnak, hogy van megoldás erre a kérdésre.

Hogyan lehet elindulni egy ilyen helyzetben?

Sz. A.: Több száz oldalas matematikai dokumentációk átfésülése után sem találtuk a választ a kérdésünkre. Sőt egy Wikipédia oldalon azt állították, hogy a megoldás, amit keresünk egyszerűen nem is létezhet. Végül mivel biztosak voltunk ennek ellenkezőjében, mi magunk kezdtük el a fejlesztést. Vettük az Ethereum aláírási sémáját, majd ehhez kezdtük el hozzáadni az elemeket, amiktől a megoldás noninteraktív, publikusan verifikáltható és minden központi szereplőt mellőző lett.

Mennyi időt vitt ez el?  Hogyan állt össze ez az időszak?

Sz. A.: Csak a terület matematikájának felkutatása minimum három hónapot igényelt – kiderítettem kik foglalkoznak vele, meddig jutottak , mennyire egyediek a hasonló próbálkozások. Nagyon érdekes, hogy a matematikusok rengeteg problémát megoldanak, de nem mindig jutnak el az eredmények azokhoz, akiknek azokra szüksége lenne. Sokan keresnek megoldást egy-egy kérdésre, viszont nem tudják, hogy a területükön mi mindent oldottak már meg a világon és mit nem. A két csoportot – a megoldások szállítóit, és a problémákra válaszokat keresőket – nehéz összekapcsolni.

Nyilvánosan közzétettétek a megoldás forráskódját, mindenki számára elérhetővé tettétek. Miért? Nem ellenkezik ez az üzleti érdekeitekkel?

Sz. A.: A teljes matematikai leírást, illetve egy példakódot, egy példaimplementációt is nyilvánosan közzétettünk. Az motivált, hogy én is rengeteg dolgot kaptam életem során. Ingyen tanulhattam – az általános iskolában, a gimnáziumban és az egyetemen is végig. A szakmai pályám alatt is sok tudást szereztem, olyan ismereteket, amit valószínűleg csak drága külföldi kurzusokon sajátíthattam volna el. Ebből szeretnék valamit visszaadni az open source közösségen keresztül. Ezért  is örülök annak, hogy a cégen belül meg tudtunk állapodni abban, hogy elsőként nyilvánosságra hozzuk a megoldást. 

A blockchain világ közösség aspektusa hatással volt a döntésedre?

Sz. A.: Igen! A megoldás valódi transzparenciát tesz lehetővé, az pedig hű ehhez a célhoz, hogy bárki számára hozzáférhetővé tettük. Nagyon bízom abban, hogy fel fogják kapni és mások is tudják használni, akár hazai, akár külföldi tehetségek.

Voltak ellenvetések a csapatban a forráskód közzététele kapcsán? Az induló, blockchain alapú neobankotok működéséhez egy fontos elem ez a megoldás…

Sz. A.: Nem kellett győzködni senkit. Bízunk abban, hogy a megoldás az élet több területén is segít majd az aláírási folyamatok digitalizálásában – például a bankoknál és közjegyzőknél.

Sokszor hangsúlyozzátok, hogy ez egy valóban digitális megoldás. Ezek szerint léteznek digitalizált, de nem digitális megoldások?

B. V.: Vannak analóg folyamatok, amelyeknek van tetszőleges számú részfolyamata. Kiemelhetünk egy-egy részfolyamatot és a digitális térbe helyezhetjük, de ettől még a teljes folyamat ugyanaz az analóg gondolkodásmódon alapuló eseménysor lesz mint korábban. Jó példa erre a videóbankolás, ahol egy ügyintéző segítségével nyitható számla, csak személyes kontaktus helyett videón. A valóban innovatív digitalizációhoz szerintem az összes részfolyamatot a digitális tér logikájához kellene igazítani, hiszen így lehetne kényelmesen és gördülékenyen kiszolgálni az ügyfeleket. Ezért is értékeljük nagy lépésnek, hogy a BENKER-nél egy teljesen digitális, nem a régi analóg praktikákra épülő megoldást hoztunk létre.

Mondhatjuk azt, hogy a megoldást nem a teljesen új ötletek teszik innovatívvá, hanem a meglévő elemek újszerű összeállítása, újragondolása?

Sz. A.: Igen, ha valaki átnézi a dokumentációt, láthatja, hogy négy korábbi matematikai megoldást használtam fel. Ezeket egy apró rész kapcsolja össze – eddig ez hiányzott, ezt kellett kitalálni annak érdekében, hogy a felhasznált elemek összeálljanak.

Ha ezek az elemek eddig is rendelkezésre álltak, akkor szerintetek miért gondolhatták korábban azt, hogy erre a problémára nincs megoldás, ahogy korábban már erre utaltatok?

Sz. A.: Ez valóban meglepő, főleg mivel csak 30 kódsorról és 15 matematikai műveletről beszélünk. Feltehetően nem volt meg a megfelelő számviteli, blockchain, kriptográfiai és klasszikus pénzügyi tudás együttállása, ami a csapatunknál fellelhető.

B. V.: Napjaink innovációinak elenyésző részéhez kapcsolódik egyébként valódi szabadalom. A többség meglévő elemeket újragondolva és összerakva hoz létre új dolgokat. Ez történt a mi esetünkben is.

Milyen konkrét ügyféligényre ad választ a megoldás?

B. V.: Az innováció egyik legerősebb katalizátora a szükség: egy probléma megoldásának kényszere. Egy ügyfélnek vélhetően nincs tudatos igénye egy elosztott kulcsgeneráló megoldásra. Szolgáltatóként egy ilyen fejlesztéssel, és a benne rejlő lehetőségek felszínre hozatalával olyan fokú biztonságot és kényelmet tudunk biztosítani, ami értéket teremt számukra. Ehhez a felhasználónak nem kell értenie a blockchain technológiához és nem kell tudnia, hogy pontosan milyen megoldások teszik lehetővé azt a színvonalas szolgáltatást, amit épp igénybe vesz.

… olyan igényre is, amelyeket esetleg még meg sem fogalmaztak?

B. V.: Egyszerű lekutatni egy ügyfél már definiált igényét. Ha azonban találsz egy látens vagy látensnek vélt, lappangó igényt például kutatások alapján, akkor esetenként még nagyobb innovatív hatást érhetsz el.

Korábban beszéltünk gyakorlati, digitális felhasználásról. Tudtok mondani olyan példát, ami egy valós élethelyzetben mutatja be a megoldásotok mögötti logikát?

B. V.: Persze, amikor egy rendőr igazoltat valakit. Ehhez nincs szükség a konkrét személyazonosság ismeretéhez. A rendőrnek azt kell tudnia, hogy körözik-e, nagykorú-e, eltiltották-e bármilyen tevékenységtől, illetve az engedélyei érvényesek-e. Ha ezekre a kérdésekre hiteles forrásból választ talál a rendőr az igazoltatásnál, az összes többi információ nem számít, a névre  a születési dátumra például semmi szükség. A mi megoldásunknál sem számítanak a privát adatok, amiket hitelesítünk – a lényeg, hogy hitelesek legyenek.

Sz. A.: Tegyük fel azt, be kell bizonyítani egy rendőrnek, hogy egy lakáskulcs nyitja a bejárati ajtót. De mindezt úgy, hogy nem akarják kinyitni az ajtót a kulccsal és nem mutatják meg a lakás belsejét. Ezt a kulcs hitelesítésével lehet megoldani –  a mi megoldásunk pont ezt teszi. A hitelesítés után minden fél tudja, hogy az a kulcs valóban a célját szolgálja.

A pénzügyi szektoron kívül milyen felhasználási területeket lehetne említeni?

B. V.: A közjegyzői eljárások ilyenek lehetnek. Sok munkát megspórol, feloldja azt a kötelezettséget, hogy bízni kell a másik félben, sőt, a szerződés tartalmát sem kell nyilvánosságra hozni ahhoz, hogy a hitelesség megállapítható legyen. Egy hitelszerződésnél például nem számít a pontos hitelösszeg, a kamatláb vagy a futamidő a közjegyzőnek. Ezek az információk rejtve maradhatnak és csak arról kell megbizonyosodnia, hogy a felek tisztában vannak a feltételekkel. 

Hasonló előnyöket lehet sorolni az auditoroknál. A validálási szakasz, az adatok hitelességének igazolása egy jelentős részét teszi ki a teljes auditnak. Ha eleve hitelesített adatokkal dolgoznak, hatékonyabbá válhat a munkavégzésük. 

Nos, a fejlesztéssel mi pontosan ezt akartuk elérni.

1 hozzászólás
  1. Kámán Attila mondja

    +1 szavazat

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.