Január 12-én egy informális, mégis stratégiai jelentőségű insurtech meetupnak adott otthont Budapest. A Connecting Insurtech Meetup célja az volt, hogy egy térbe hozza a közép-kelet-európai biztosítási szektor szereplőit: a helyi insurtech vállalkozásokat, startupokat és ökoszisztéma-partnereket.
Az eseményt Kobi Bendelak, az InsurTech Israel vezérigazgatója, Ferenczi Ádám, az Insurwiz CEO-ja, valamint Klime Poposki, a University St. Kliment Ohridski professzora szervezte. A helyszín a Puzl CowOrKing Budapest volt, ahol a szakmai előadást követően networking lehetőségre is sor került.
A találkozó azonban nem csupán kapcsolatépítésről szólt. A beszélgetések mélyén egy stratégiai kérdés húzódott: hogyan lehet az elszigetelt, szigetszerű innovációból olyan összekapcsolt insurtech ökoszisztémát építeni, amelyben a régió nem csak átveszi a nemzetközi mintákat, hanem maga is alakítja a jövőt.
Az insurtech nem trend, hanem strukturális átalakulás
Az előadás egyik fő megállapítása szerint az insurtech fejlődése nem egyszerű divathullám és nem is rövid távú technológiai hype, hanem mély, strukturális átalakulás abban, ahogyan a biztosítási iparág működik. A számok is ezt a képet erősítik: a globális insurtech piac 2025-ben nagyjából 25 milliárd dollár körül mozgott, míg 2030-ra az előrejelzések szerint akár 250–380 milliárd dollár közé is nőhet. Ez a tízszeres ugrás önmagában is jelzi, hogy a biztosítás jövője nem egyszerűen digitális lesz, hanem más logika szerint épül fel.
A beszélgetés egyik fókusza az volt, hogy a biztosítási szektorban a digitalizáció első hulláma már lezajlott. A valódi fordulat most kezdődik ott, ahol a kockázatok természete átalakul, és a környezet változékonysága miatt a kormányzati és szabályozói rendszerek sem működhetnek kizárólag reaktív módon. Egyre fontosabbá válik az adatvezérelt, automatizált vagy részben autonóm működés, amely képes előrejelezni, megelőzni és csökkenteni a kockázatot. Az előadás gondolatvilágában a biztosítás ideális esetben nem a bekövetkezett kárhoz kapcsolódik, hanem ahhoz a folyamathoz, amelynek során a kockázat „eltűnik”, mert sikerült megelőzni vagy kontrollálni.
Két nagy biztosítási logika
Az iparágban hagyományosan két nagy működési logika vált uralkodóvá. Az egyik a hosszú távú, stabil kockázatkezelésre építő megközelítés, a másik pedig az eseményalapú kárkezelés köré szerveződő modell. A modern insurtech szemlélet azonban egyre inkább túllép ezen a kettősségen, és olyan működés felé mozdul, amely valós idejű adatokból dolgozik, figyelembe veszi a kontextust, és a mindennapi élethelyzetekbe ágyazva válik láthatatlanná. Ebben a logikában a biztosítás már nem feltétlenül különálló termék, hanem egy szolgáltatási réteg, amely összekapcsolódik a mobilitással, az egészséggel, a viselkedéssel és a prevencióval.
Az előadás ugyanakkor nem idealizálta ezt a jövőt. Elhangzott, hogy a technológia erős eszköz, de kockázatokat is hordoz, különösen akkor, ha a biztosítás új formái nem megfelelő kontroll mellett terjednek. A valódi kérdés ezért nem az, hogy a változás jó-e vagy rossz, hanem az, hogy hol és milyen keretek között lehet a legjobban tesztelni, finomítani és biztonságosan bevezetni.
Miért lehet a CEE régió az insurtech „sandboxa”?
A meetup egyik központi állítása az volt, hogy a közép-kelet-európai régió különleges helyzetben van. A térségben egyszerre van jelen egy erős technológiai és mérnöki tudásbázis, egy olyan piaci dinamika, amely nyitottabb lehet a kísérletezésre, valamint egy szabályozói környezet, amely bizonyos esetekben alkalmas lehet pilotok és tesztek támogatására. A régióban az intézményi bizalom és a rendszerszintű gondolkodás sokszor kedvező táptalajt adhat az adatvezérelt megoldásoknak, ha megfelelően szervezett ökoszisztémában jelennek meg.
A legnagyobb akadály mégsem a tehetség vagy a technológia hiánya, hanem a fragmentáció. Sok szereplő dolgozik párhuzamosan, gyakran jó ötletekkel és kompetenciákkal, mégis elszigetelten, koordináció nélkül. Az előadás egyik fő gondolata szerint az innováció nem azért tűnik el, mert rossz lenne, hanem azért, mert hiányzik a koordináció, és nincs meg az a közös infrastruktúra, amely a kísérletezést termékké, a pilotot bevezetéssé, a jó ötletet pedig piaci eredménnyé alakítja.
Együttműködés biztosítók, startupok és szabályozók között
Az esemény egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy az insurtech jövőjét nem egy-egy jól sikerült pitch est vagy networking program dönti el, hanem az, hogy létrejön-e tartós és működő együttműködés a biztosítók, a startupok, a befektetők, az egyetemek és a szabályozók között. Ebben kulcsszerepet játszhat az izraeli ökoszisztéma tapasztalata, ahol a technológiai innováció és a nemzetközi piacra lépés tudatosan támogatott, és ahol az insurtech nem csak termékfejlesztés, hanem stratégiai iparági ügy is.
A bemutatott példák azt az üzenetet vitték tovább, hogy a globális skálázás nem elérhetetlen. Olyan programok és akcelerációs utak rajzolódtak ki, amelyek képesek összekötni a régiós startupokat nemzetközi piacokkal és partnerekkel, miközben helyi bázison, valós környezetben lehet tesztelni. A beszélgetés hangulata alapján Budapest és a régió egyre inkább úgy jelenhet meg, mint ahol a pilotok gyorsabban indulhatnak, és ahol a kapcsolódás nemcsak városon belül, hanem Varsóval, Prágával és más régiós központokkal is értelmezhető.
Dedikált insurtech hub Budapesten?
A meetup során konkrét jövőkép is megjelent: egy dedikált insurtech hub létrehozásának igénye Budapesten. A gondolat lényege az volt, hogy bár coworking irodákból és innovációs terekből nincs hiány, az insurtech egy sajátos, iparágspecifikus világ, amely külön kultúrát, mély szakmai tudást és professzionális környezetet kíván. Egy biztosítási fókuszú központ nem pusztán irodateret jelentene, hanem olyan találkozási pontot, ahol befektetők, biztosítók, startupok és szakértők rendszeresen és célzottan dolgozhatnak együtt.
Ennek a hubnak a szerepe túlmutatna a közösségépítésen: infrastruktúrát adna a pilotprojektekhez, segítené a nemzetközi kapcsolódást, és hosszabb távon akár a régiós insurtech ökoszisztéma egyik szervező erejévé válhatna.
Szabályozás és innováció: nem ellenségek
A biztosítási és pénzügyi piacok működését alapvetően meghatározza a szabályozás, ezért az innováció nem kerülheti meg a regulátorokat, sőt, kifejezetten szüksége van a velük való korai, tudatos és folyamatos kommunikációra. A beszélgetésben az is elhangzott, hogy a szabályozók jellemzően konzervatívabbak, nem feltétlenül ösztönösen nyitottak a gyors technológiai váltásokra, ezért különösen fontos, hogy az innováció szereplői képesek legyenek világosan, a megfelelő időben és a megfelelő keretben bemutatni a megoldások értelmét és kockázatait.
Ebben a kontextusban a magyarországi intézményi környezet, illetve a sandbox jellegű megközelítések lehetőséget kínálhatnak arra, hogy a fintech után az insurtech is erősebb pilot-kultúrát építsen ki. A meetup üzenete szerint a szabályozás nem fék, hanem keret, és ha a keretek jól vannak kialakítva, akkor épp a biztonságos kísérletezést teszik lehetővé.
(Címlapkép: Depositphotos)
