Az okoseszközök térhódítása

A statisztikák szerint a világ népességének 66,2 százaléka kapcsolódik az internetre, ez csaknem 5,3 milliárd embert jelent. Az internetre csatlakoztatott eszközök száma még ennél is jóval nagyobb, a 2021-es évben ez a mutató 13,8 milliárdon állt. Egyes becslések szerint ez a szám 2025-re átlépi a 30 milliárdot.

Az IoT (Internet of Things), vagyis a “dolgok internete”  kifejezés 2010-ben terjedt el. Az IoT olyan azonosítható elektronikai eszközöket jelent, amelyek információ felismerésre és azok továbbítására képesek a hálózaton, így kommunikálva további eszközökkel. Ide sorolhatók például az olyan közkedvelt eszközök, mint az okosórák, okos porszívók és az okos otthonok. Ez a terület fejlődik a legrohamosabb tempóban az IoT szegmensen belül. Az okoseszközök számának, illetve a problémamentes hálózati megoldásoknak konvergenciája eredményezi az IoT folyamatosan megfigyelhető, villámgyors növekedését. 

A korai innovációk

Az első IoT eszköz egy termosztát volt, ami már nem csak távvezérelhető volt, hanem képes volt a tanulásra is. A termosztát megfigyelte, hogy mikor és milyen mértékben módosították a hőmérsékletét. Később képes volt ugyanebben az időpontban ugyanolyan hőmérsékletre szabályozni önmagát, így könnyítve a használatot. 

Az egyik legjobb példa az IoT eszközök közötti kommunikációra a Land Rover megoldása volt. A Land Rover autói monitorozzák az út hibáit, amiket egy központi adatbázisban tárolnak. Így amikor egy Land Rover tulajdonos egy már feltérképezett úton halad, az autó képes figyelmeztetni a vezetőt az úthibákra és adott esetben beleavatkozni. Ezt V2V (vehicle-to-vehicle – autó-autó) illetve V2I (vehicle-to-infrastructure – autó-központ) rendszereknek nevezzük.

Magyarországon is látszanak törekvések

Az IoT eszközök különösen ígéretesek, ami az ipari felhasználást illeti. Ezen a területen a szállításban és a gyártásban lesznek majd a leginkább bevethetők. Míg a magánszemélyek számára a precízebb használati berendezések fejlesztése jelenti a jövőt, addig fontos különbség, hogy az ipari területen jelentősen nagyobb adatmennyiséggel kell dolgoznia az eszközöknek. Magyarországon a MOL is elkezdte az IoT eszközök ipari felhasználását, az általuk újonnan telepített eszközök képesek a víz-, áram-, gáz- és hőmennyiség mérésére és azok szabályozására. A széleskörű használat azonban még nem következett be, ugyanis a szektor humán állománya nem rendelkezik a megfelelő szakmai háttérrel az eszközök működtetéséhez.

Innovatív újdonság vagy biztonsági rés?

Jelenleg az IoT eszközök hatalmas biztonsági kockázatot jelentenek. A személyes- és az eszköz által rögzített adatok biztonsága erősen megkérdőjelezhető. Ezt kihasználva söpört végig 2016-ben a világ okoseszközeinek egy részén a Mirai botnet. A támadás során jellemzően IP kamerák és sérülékeny routerek lettek megfertőzve. A fertőzött eszközök az internetet fürkészve keresték az újabb megfertőzhető routereket. A biztonsági réseket kihasználva kártékony kódok kerültek az eszközökre, amelyek működésképtelenné tették azokat. 

Ezután nem sokkal, 2017-ben kiszivárgott egy Vault 7 elnevezésű projekt. A műveletet az amerikai CIA (Central Intelligence Agency) hozta létre az okoseszközök sérülékenységének vizsgálatára. A fellépés sürgőssége mellett szól, hogy az okoseszközök támadásai bárhonnan érkezhetnek, akár „fehér kalapos” (azaz etikus) hackerektől is. 

Diszrupció az utakon

Az okos közlekedés szintén jövőbeli életünk egyik meghatározó szegmense lesz. Ennél fogva a kiberbűnözés egy új melegágya is, még belegondolni is szörnyű, hogy mekkora veszteségeket és károkat lehetne okozni egy nem megfelelően védett okos közlekedési eszközön. Fontos tehát a kockázatok minimalizálása és a biztonság maximalizálása. 

A föld lakosságának 55 százaléka él városokban, saját bőrükön tapasztalva, hogy már most is élhetetlen körülmények uralkodnak nagyvárosainkban a közlekedést tekintve. Többek között ennek fényében jöttek létre a közlekedési viszonyokat figyelő alkalmazások. A közlekedést elősegítő eszközöket ITS-nek (Intelligent Transport System) nevezik. 

Egy amerikai tanulmány szerint a következő támadások mehetnek végbe egy ilyen típusú közlekedési eszköz ellen. 

  • Az új autók esetében már elterjedt extrának számít az úgynevezett sávtartó asszisztens. Ezt a rendszert ért támadás esetén a jármű nem lenne képes érzékelni a sáv határait így előbb utóbb balesetet okozna, amennyiben a sofőr nem kellően körültekintő. 
  • Az okos közlekedés irányító eszközök esetében nem kizárt egy olyan támadás, amelynek során a támadó kénye kedve szerint váltanak színt a jelzőlámpák. 

Egy új élet küszöbén

Az okos város-koncepció várhatóan jövőnk egyik legnagyobb innovációja lesz, hiszen létrejöhet egy makroszinten optimalizált hatékonyságú város. A közművek okos megoldásai esszenciális részét képezik egy jövőbeli okos városnak. Megfelelő eszközökkel és megoldásokkal tökéletesen monitorozható lenne a város állapota, így egy sokkal hatékonyabb és ezáltal élhetőbb város kerülhet létrehozásra. A Madridi Műszaki Egyetem kidolgozott egy okosváros tanulmányt, ami részletesen taglalja az elképzeléseket és megoldásaikat. 

Hazánkban is felkeltette az érdeklődést az okos város-koncepció. A fővárosban is létrejöttek olyan különböző projektek, amelyek az élhető városi környezet, a fenntartható erőforrás-gazdálkodást és az okos mobilitást tűzték ki célul. Ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő társadalmi támogatás és a gazdasági stabilitás. 

Itt is, mint a kiberbiztonság minden területén, a leggyengébb láncszem maga az ember. Jelenleg 6-7 generáció osztozkodik a Föld életterén. A generációk közti különbség eredményezi a technológiai fejlettség szerteágazottságát. Mindegyik generációban – bár más mértékben – megjelenik a függőség az infokommunikációs eszközök iránt. Az okos város üzemzavara esetén kritikus méretű károk keletkeznek a társadalomra nézve. 

Optimalizáció a négy fal között

Az okos otthonok térhódítása is megkezdődött a technológia fejlődésével. Az első okos otthon koncepció 1966-ban jelent meg és az amerikai Jim Sutherland nevéhez fűződik, aki az ECHO IV nevet adta munkájának. A számítógép képes volt a hőmérséklet változtatására, egyes eszközök ki- és bekapcsolására, bevásárló listát állított össze és a várható időjárást is jelezte. Kereskedelmi forgalomba azonban sosem került. 

Az épületautomatizálás, más néven domotika, foglalkozik az okos otthonokkal kapcsolatos innovációval. A legnépszerűbb okos otthon berendezések között ott vannak a folyamatosan fejlődő hűtő- és fűtőrendszer eszközei, a világítás, az audiovizuális eszközök, a biztonsági rendszerek, illetve egyéb speciális rendeltetésű eszközök. 

Egy okos otthon létrehozásához sok összetevőre van szükség, többek között szenzorokra, amik a környezeti változásokat érzékelik, egy szabályozó rendszerre, ami tulajdonképpen az otthon vezérléséért felelős, egy végrehajtó szervre, ami az egyes szegmensek ki- és bekapcsolásáért illetékes. Szükség van még a berendezések közötti összeköttetésre, ami lehet vezetékes, illetve vezeték nélküli, valamint egy interfészre, amely az emberrel kommunikál.

Formálódó területről van szó

Egyértelműen kijelenthető, hogy jelenleg nem garantálható az okos eszközök közötti kommunikáció teljes biztonsága. Könnyen megeshet, hogy illetéktelen működtetés jön létre, ami nem kívánt információszerzést is eredményezhet (pl. lehallgatás). A megfelelő titkosítás jelenti a kulcsot. A jövő eszközei képesek lesznek teljesen automatizáltan megtervezni és teljesen veszteségmentesen kivitelezni az okos eszközök közötti kommunikációs folyamatokat. 

Az IoT eszközöknek rengeteg pozitív hozadéka is van, amik adott esetben a megnövekedett biztonságunkat és az életünk egyszerűsödését eredményezhetik. Azonban kiemelten fontos a felhasználói tudatosság, hiszen csak így csökkenthetők minimálisra a várható káresetek. Jelenleg rengeteg fejlesztés zajlik ezen a területen, ugyanakkor még számos megválaszolatlan kérdést látunk, ezért érdemes óvatosan közelíteni az okos eszközök adaptációjához.

Az okoseszközök penetrációjának drasztikus növekedése a fintech szektornak is jól jött az elmúlt években. A pénzügyi szolgáltatások területén sokáig elmaradt az a digitalizációs és innovációs hullám, ami az élet számos egyéb területén már javában zajlik. Ha azonban hihetünk a koronavírus-járvány kezdete óta eltelt két évnek, akkor változások jönnek ezen a téren is. Hogy milyen kihívásokkal jár a pénzügyi ökoszisztémák digitális térbe való átkerülése arról egy későbbi cikkben értekezünk hosszabban. 

Bartha Koppány

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.