Az ESG jelentések a vállalkozások tevékenységének fenntarthatóságát hivatottak bemutatni a befektetőknek és üzleti partnereknek. A vállalkozások legtöbbjétől mára már elvárt, hogy nem üzleti tevékenységeikről is számot adjanak. Az ESG jelentések körül kialakult szakmai diskurzus feltárta azok gyengeségeit is. Cikkünkben a friss uniós ESG szabályozást elemezzük.
Az ESG tartalma és jelentősége
A XXI. században felerősödtek azok a törekvések, amelyek a gazdasági szereplőktől elvárják a természeti és társadalmi környezet iránti felelősséget. Az ESG a környezet, a társadalom és a vállalatirányítás egységét kifejező koncepció. Tudatos, fenntartható működést vár el a gazdasági szereplőktől.
A vállalatok ESG politikája az ENSZ által megfogalmazott fenntarthatósági céloknak történő megfelelést szolgálja. A vállalatirányítás részéről a gazdálkodási tevékenységen kívüli feltételeknek megfelelés komplex szakmai megközelítést igényel. Feltételezi a környezettudatos gondolkodást a vállalati tevékenység egészének tekintetében. Továbbá elvárja a társadalmi felelősségvállalást is.
Az ESG gondolata tőkepiaci elvárásoktól indult, a befektetők teljes körű és hiteles tájékoztatásának szándékával. A befektetők, pénzintézeti ügyfelek figyelme egyre inkább a fenntartható befektetések és finanszírozás felé fordult. Az ezek iránti kereslet az Unióban és térségünkben is folyamatosan emelkedik.
A vállalkozások egyidejűleg felismerték, hogy tevékenységük környezeti és társadalmi tudatosságát is bemutató beszámolókra is szükségük van versenyképességük fenntartásához. A beszámolók készítése általánossá vált, a piaci szereplők pedig szakértő tanácsadókhoz fordulnak ESG minősítésért.
Viták az ESG körül
Az utóbbi időben számos vita alakult ki az ESG jelentések körül. A jelentések némileg marketing eszközzé váltak, hitelességük megkérdőjeleződött. A magukat fenntarthatónak minősítő vállalkozások egy része az ún. “zöldmosás” (“greenwashing”) gyanújába keveredett. Kiderült, hogy csak papíron zöldek, működésük valójában nem felel meg a fenntartható céloknak.
Főbb piacaikon fenntarthatónak hirdették magukat, míg céghálójuk távolabbi egységeinek működésében negligálták a fenntarthatósági követelményeket, profitérdekből. A zöldmosás kockázata ezáltal kiemelt téma lett befektetői körökben.A kereslet a hiteles ESG minősítések iránt megnövekedett.
A minősítést kiadó szolgáltatók a minősítéseket saját adattartalommal és módszertannal készítették el. A befektetők, üzleti partnerek nem ismerték ezeket a tartalmakat, módszertanokat. Ez a helyzet zavart keltett az európai piacokon és az ESG minősítések hitelessége megkérdőjeleződött.
Szigorodó uniós szabályozás
Az ESG jelentések és minősítések fenti problémái részben az egységes szabályozás hiányából adódtak. A szabályozás hiányát felismerve, az uniós törvényhozás megalkotta a zöld átállást támogató politikáján belül az ESG uniós tagországokra kiterjedő szabályrendszerét.
A törvényalkotók szándéka az Unión belül az ESG minősítések átláthatóságának és egységességének megteremtése. Meghagyja az ESG minősítők szabadságát az adattartalom és módszertan tekintetében. A jogalkotók végső szándéka az, hogy a befektetőket, ügyfeleket a hiteles zöld befektetések és zöld finanszírozás felé irányítsa.
A vonatkozó jogi szabályozáshoz az Unió – jogosan – a rendeleti formát választotta. Az uniós rendelet ugyanis közvetlen hatállyal érvényesül a tagországokban. Ezáltal elérhető az EU-ban az ESG minősítések egységesítése. Ennek egyik alapköve, hogy az ESG minősítőket az Európai Értékpapír-piaci Hatóság, az ESMA felügyelete alá helyezi. A minősítőktől elvárja, hogy tartalmi és módszertani elemeiket, minősítési jellemzőiket nyilvánosságra hozzák.
A jövőben az ESG minősitők engedély alapján fognak működni, őket az Unióban nyilvántartásba veszik. Ez a felügyeleti ellenőrzés biztosítja majd a minősítők szakmai felkészültségét, szolgáltatásaik minőségét, függetlenségüket és objektivitásukat. Azaz, megteremti az ESG minősítők felelősségét az általuk kiadott minősítésekért.
Fenntarthatóság iránt elkötelezett befektetési ökoszisztéma
Az ESG minősítések iránti kereslet befektetői és üzleti partneri oldalon egyaránt folyamatosan növekszik. A minősítések ugyanis véleményt adnak a szervezet környezeti, társadalmi, vállalatirányítási tényezőiről, azok környezeti, társadalmi hatásairól. Az uniós ESG szabályozás az EU fenntartható finanszírozási stratégiájának része.
Az Unió friss szabályozása a minősítési piac hiányosságainak kiküszöbölését célozza. A jelenlegi, szabályozatlan helyzet már nem elégíti ki a komoly befektetői igenyeket. Az ESG minősítők iránti bizalmat növelni kell. A lényeg a vállalkozások nem pénzügyi teljesítményének hiteles felmérése.
Az EU-s piacokon uniós szintű fellépéssel, a pénzügyi szolgáltatások átalakító erejének kihasználásával a magántőkét el lehet mozdítani a fenntartható befektetések felé – azzal, hogy a befektetők valós képet kapnak a minősített szervezetekről, a minősített szervezetek pedig tényleges helyzetüknek megfelelő minősítést kapnak. Az ESG minősítőkre vonatkozó szabályozás az EU belső piaci lehetőségeinek kiaknázását szolgálja.
Az ESG a gazdasági szervezetek okozta környezeti hatásokat, a társadalmi kérdésekre a szervezeten belül és kívül adott megoldásokat, a vállalati felsővezetők tevekenységét, döntési mechanizmusait elemzi és minősíti. A felelős vagy zöld pénzügyek rendszere a rövid távú profitmaximálás helyett a hosszútávú, etikus profitmaximálást várja el a gazdasági szereplőktől.
Az ESG szabályozása mind az európai befektetők, mind a vállalatok gazdasági partnereinek érdeke, hiszen a fenntartható gazdálkodás fennmaradásunk záloga.
(Források: Európai Bizottság, Európai Tanács)
(Címlapkép: Depositphotos)
