A 2026-os IEEE Central European AI Summit egyik legerősebb üzenete az volt, hogy a mesterséges intelligencia ma már jóval több egyszerű technológiai eszköznél: olyan formáló erővé vált, amely alapjaiban alakíthatja át az iparágak működését. A budapesti rendezvényen Suppan Márton, a Peak alapítója és vezérigazgatója arról beszélt, hogyan juthat el a bankszektor az AI-asszisztensektől a teljesen autonóm működésig. Előadása nem csupán technológiai vízió volt, hanem egy olyan jövőkép is, amelyben a banki folyamatok fokozatosan, de radikálisan átalakulnak.
A bankolás tökéletes terep az AI számára
Suppan Márton keynote előadásában először a Peak fejlődéstörténetét idézte fel. A vállalatot 2013-ban alapította, kezdetben fintech platformok fejlesztésére fókuszálva, főként a tranzakciós bankolás területén. Az első években white-label kártyaprogramokat indítottak, majd fokozatosan egy teljes, felhőalapú digitális banki ökoszisztémát építettek ki. Az AI azonban csak később került a fókuszba. Mint elmondta:
„Először csak házon belül kezdtünk el AI-jal kísérletezni. Nem a piacnak, hanem magunknak. Aztán rájöttünk: ez az ügyfeleink számára is tökéletesen működhet.”
Ez a felismerés vezetett a PeakX létrehozásához, amely a vállalat generatív AI-ra épülő üzletága, a fintech fókuszú PeakFS mellett. Míg a PeakFS elsősorban a banki és pénzügyi infrastruktúrára koncentrál, a PeakX szélesebb piaci környezetben is működik, biztosítási, FMCG- és más iparági ügyfelekkel.
A vezérigazgató szerint a banki szektor különösen kedvező terep a generatív AI és az agentic rendszerek számára. Ennek oka, hogy a banki működés rendkívül erősen dokumentált, a szabályozási környezet miatt a folyamatok jól strukturáltak, és rengeteg ismétlődő, emberi munkára épülő workflow működik benne. Ahogy fogalmazott, ezeknek a folyamatoknak több mint 90 százalékát ma még emberek végzik, ami rendkívül költségessé teszi az operációt. Éppen ezért a bankszektor ideális közeg az AI-alapú automatizáció számára.
A chatbotokon túl: az AI agentek korszaka
Suppan szerint fontos különbséget tenni az AI-asszisztensek és az AI-agentek között. Az asszisztensek már ma is sokat segítenek az ügyfélkommunikációban: kérdésekre válaszolnak, támogatják a felhasználókat, és kényelmesebbé teszik a banki ügyintézést.
„Az asszisztensek hasznosak – válaszolnak a kérdésekre, javítják az ügyfélkommunikációt, és sosem alszanak” – mondta. „De az igazi változás akkor kezdődik, amikor az AI túllép ezen.”
Az AI-agentek már nem csupán reagálnak egy kérdésre, hanem képesek önállóan végrehajtani feladatokat, kezelni folyamatokat, és bizonyos keretek között döntéseket is hozni. A Peak megközelítése ráadásul nem egyetlen, mindentudó rendszerre épül. A cég inkább kisebb, specializált agenteket fejleszt, amelyek egy-egy konkrét funkcióra optimalizáltak. Ezeket nevezik funkcionális agenteknek, és a lényeg éppen abban rejlik, hogy képesek együttműködni.
„Ez olyan, mintha egy digitális csapatot építenénk. Az agentek képesek egymással kommunikálni, és közösen megoldani a problémákat. Az egyik agent például dokumentumot ellenőriz, a másik compliance szempontból vizsgálja az ügyletet, a harmadik kockázatot értékel, majd közösen hajtanak végre egy komplex workflow-t.”
Suppan szerint éppen ez az agentic AI korszakának egyik legnagyobb szépsége: nem egyetlen rendszer old meg mindent, hanem együttműködő digitális „munkacsoportok” jönnek létre.
Az automatizációtól az autonómiáig: három fázis
A keynote egyik fontos eleme a Peak 2030-as víziója volt: a cél a 100 százalékban autonóm banki működés megvalósítása. Suppan ezt egy háromlépcsős fejlődési modell mentén mutatta be.
Az első fázisban az egyedi AI-agentek jelennek meg, amelyek egy-egy jól meghatározott problémát oldanak meg. Ilyen lehet például a dokumentumellenőrzés, a szabályzatok validálása vagy egy policy update kezelése. Ezek a rendszerek gyakorlatilag új digitális kollégákként lépnek be a banki működésbe.
„Ez olyan, mintha egy új digitális kollégát vennénk fel egy jól körülhatárolt feladatra” – fogalmazott. “Ebben a fázisban már most is számos magas megtérülésű projekt működik: a bevezetési idő rövid, a költségek viszonylag alacsonyak, a megtérülés pedig kifejezetten erős.”
A második fázis már jóval összetettebb. Itt az agentek nem elszigetelten működnek, hanem munkacsoportokat alkotnak. Képesek egymással egyeztetni, hozzájárulni egymás döntéseihez, és teljes workflow-kat végigvinni. Suppan szerint jelenleg a piac nagyjából ennek a fázisnak a közepén jár. A Peaknek már most is vannak olyan projektjei, amelyekben agentcsoportok például jelzáloghitel-folyamatokat vagy bonyolult dokumentumellenőrzési feladatokat kezelnek. Bár ezek a megoldások összetettebbek és költségesebbek, már nem egyetlen feladatot, hanem teljes üzleti folyamatokat képesek automatizálni.
A harmadik fázis az a pont, ahol a bank emberi beavatkozás nélkül működik. Ez első hallásra valóban science fictionnek hangozhat, Suppan azonban úgy véli, hogy a cél egyáltalán nem irreális: „A valódi kihívások ma már nem technológiaiak, hanem szabályozási és IT biztonsági jellegűek.” Vagyis a szűk keresztmetszetet nem feltétlenül az jelenti, hogy mire képes az AI, hanem az, hogy a jogi, szabályozói és információbiztonsági környezet mikor válik alkalmassá az ilyen rendszerek teljes körű működésére.
Bizalom, biztonság és infrastruktúra
A pénzügyi szektorban minden technológiai innováció alapja a bizalom. Suppan hangsúlyozta, hogy a banki környezetben az AI csak akkor lehet valóban életképes, ha megfelelően biztonságos, auditálható és szigorú kontrollok közé szorított rendszerre épül.
„Nem AI cégként indultunk, hanem tranzakciós szolgáltatóként. Az infrastruktúránk eleve magas biztonsági szintet képvisel. Erre építettük rá az AI-t” – emelte ki.
Ez a fintech-örökség különösen fontos versenyelőnyt jelenthet. A Peak nem utólag próbál biztonságos környezetet teremteni az AI számára, hanem egy már eleve magas IT-biztonsági és tranzakciós szabványokra épített infrastruktúrába illeszti be agentic platformját. Ez a kombináció Suppan szerint alapvető pillére annak, hogy az AI valódi banki use case-ekben is működőképes legyen.
Mit jelent ez az ügyfelek számára?
Bár az előadás jelentős része az operációs oldalról szólt, Suppan arra is kitért, hogy mindez az ügyfelek szempontjából mit jelenthet. Véleménye szerint a banki felhasználói élmény alapjaiban változhat meg az elkövetkező években. A jelenlegi mobilbanki alkalmazások, bármennyire is modernnek tűnnek, valójában ugyanazt a logikát követik, mint a tíz évvel ezelőtti rendszerek, csak jobb vizuális élménnyel. A jövőben azonban a bankok és az ügyfelek közötti kapcsolat sokkal egyszerűbbé válhat.
„A bankok és az ügyfelek közötti kapcsolat sokkal egyszerűbbé válik.” – emeli ki. A hagyományos menük, gombok és összetett navigáció helyett a banki interakció egyre inkább hangalapúvá vagy természetes nyelvű, szöveges kommunikációvá válhat. Vagyis a felhasználó nem egy interfészt kezel majd, hanem egyszerűen közli a szándékát, a háttérben pedig az agentek elvégzik a szükséges feladatokat.
A változás másik nagy előnye az ár és a sebesség lehet. Suppan meglehetősen direkt módon fogalmazott ezzel kapcsolatban:
„Technikailag egy bank akár a munkaerő 90 százalékát is kiválthatja. Ennek következtében a banki működés lényegesen olcsóbbá válhat, ami végső soron az ügyfelek számára is kedvezőbb szolgáltatási költségeket, gyorsabb ügyintézést és pontosabb válaszokat eredményezhet.”
A valódi kérdés nem az, hogy kell-e AI, hanem az, hogy ki szállítja
Az előadás végén Suppan talán legfontosabb állítását fogalmazta meg: szerinte a piac már túljutott azon a ponton, hogy azt kérdezze, szükség van-e AI-agentekre a bankszektorban. A valódi kérdés most már az, hogy kik lesznek azok a szereplők, akik képesek biztonságos, megbízható, magas megtérülést biztosító rendszereket építeni. Ez különösen fontos egy olyan piacon, ahol a technológiai fejlődés üteme rendkívüli, és ahol a versenyelőnyt nem pusztán az innováció gyorsasága, hanem annak minősége és üzleti hasznossága határozza meg.
Úton 2030 felé
Bár a közönségből érkező egyik kérdés éppen arra irányult, mennyire lehet egyáltalán négyéves távlatokban gondolkodni egy ennyire gyorsan változó technológiai közegben, Suppan válasza optimista volt. Úgy látja, ha az AI fejlődésének jelenlegi tempója fennmarad, akkor 2030-ra valóban elérhetővé válhat a teljesen autonóm banki működés. „Ha ez a tempó megmarad, 2030-ra elérhetjük a teljesen autonóm bankolást.”
Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy nem feltétlenül a végállapot a legfontosabb, hanem maga az út. A bankoknak nem kell egyetlen lépésben eljutniuk a teljes autonómiáig. Az agentic rendszerek fokozatosan, jól mérhető üzleti haszonnal építhetők be a működésbe, „tégláról téglára”, már az első fázisban is komoly eredményeket hozva.
Ez talán az előadás legfontosabb tanulsága is: a bankolás jövője nem valamilyen távoli, elméleti vízió, hanem egy már most formálódó valóság. Az AI-agentek nem a következő évtized technológiái lesznek, hanem azok az eszközök, amelyek már a jelenben elkezdik átírni a pénzügyi szektor működését.
(Címlapkép: Depositphotos)
