Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma pert indított a Visa ellen. A hivatal szerint a vállalat jogellenesen monopolizálja a bankkártyás fizetések piacát, és kihasználja piaci dominanciáját, hogy ellehetetlenítse a versenytársakat, és meggátolja az új, innovatív alternatívák megjelenését.
A Visa uralma a piac felett
Az Egyesült Államokban a bankkártyás fizetések több mint 60 százaléka a Visa hálózatán keresztül zajlik. Ez óriási befolyást biztosít a vállalatnak a piacon, és lehetővé teszi számára, hogy évente több mint 7 milliárd dollárt gyűjtsön be a tranzakciók feldolgozásáért járó díjakból. Az Igazságügyi Minisztérium szerint ez az összeg lényegesen meghaladja azt az értéket, amit egy valóban versenyképes piacon kérhetne el a cég.
A peres dokumentumok szerint a Visa jogellenes eszközökkel szigeteli el magát a versenytől. A minisztérium állítása szerint a Visa kihasználja kulcsszerepét az ökoszisztémában, hogy kizárólagos megállapodásokba kényszerítse a kereskedőket és bankokat. Ezek a megállapodások büntetik azokat az ügyfeleket, akik más bankkártyás hálózatot, vagy alternatív fizetési rendszert választanának.
A versenytársak kiiktatása vagy bekebelezése
A vádak szerint a Visa nemcsak hogy megnehezíti a kompetitorok számára a versenyt, de aktívan el is nyomja őket. Ha egy kisebb szereplő mégis növekedni kezd, gyakran partnerré válik, vagy egyszerűen felvásárolják.
Ez a taktika nem új keletű. 2020-ban az Igazságügyi Minisztérium már keresetet indított a Visa ellen, amikor a cég meg akarta vásárolni a Plaid fintech startupot. Az 5,3 milliárd dolláros akvizíció megakadályozása érdekében a minisztérium pert indított a Visa ellen, mondván, hogy a Plaid felvásárlása megszüntetne egy olyan új versenytársat, amely potenciálisan fenyegetést jelenthetne a Visa uralmára. Ez végül a felvásárlás meghiúsulásához vezetett.
Fogyasztók és kereskedők a monopólium hálójában
A minisztérium szerint a Visa nem csak a versenyt gátolja, hanem piaci erejével visszaélve túlzott díjakat is felszámít. Az Igazságügyi Minisztérium főügyésze, Merrick Garland szerint ez a gyakorlat árt a fogyasztóknak, mivel a kereskedők és a bankok továbbhárítják a magasabb költségeket. „A kereskedők és bankok ezeket a költségeket továbbadják a fogyasztóknak, akár áremeléssel, akár a minőség vagy a szolgáltatás színvonalának csökkentésével” – mondta Garland. „Ennek eredményeként a Visa törvénytelen tevékenysége nem csupán egyetlen termék árát érinti, hanem szinte mindennek.”
Visa: „Mi csak egyek vagyunk a sok közül”
A Visa természetesen nem hagyta szó nélkül a vádakat. A cég határozottan állítja, hogy nem dominálja a piacot, hanem egy dinamikusan fejlődő szektor része, amelyben több versenytárs is aktívan jelen van. Julie Rottenberg, a vállalat jogi tanácsosa szerint a piac valójában egyre bővül, és számos új szereplő is jól teljesít.
„Bárki, aki valaha vásárolt már valamit online, vagy fizetett egy boltban, láthatja, hogy egyre több cég kínál új fizetési megoldásokat. A per figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a Visa csupán egy szereplő a fizetési piacon, amely folyamatosan fejlődik.”
A cég közölte, hogy meg fogja védeni magát a bíróságon, és kész minden szükséges lépést megtenni a saját igazának bizonyítására.
Mi várható a jövőben?
Ez a per jelentős mérföldkő lehet az amerikai fizetési piac szabályozásában. A Visa piaci dominanciájára irányuló vádak, valamint a fintech startupok és innovatív megoldások térnyerése egyre nagyobb nyomást helyez a hagyományos fizetési rendszerekre. Ha az Igazságügyi Minisztérium sikerrel jár, az alapjaiban rengetheti meg a fizetési hálózatok működését, és új lehetőségeket teremthet a kisebb, innovatív szereplők számára. A per kimenetele nemcsak a vállalat számára lehet sorsdöntő, hanem az amerikai és globális fizetési ökoszisztémára is nagy hatással lehet.
(Forrás: Finextra)
(Címlapkép: Depositphotos)