Amint a legelső alkalommal belépünk az online térbe, máris letesszük digitális lábnyomunkat. Digitális lábnyomunkban számos vagyoni értékkel rendelkező elem is van. A digitális vagyonelemek – különösen a kriptovaluták – örökölhetősége viszont még nem igazán szabályozott. Cikkünkben az ezekkel kapcsolatos öröklési problémákat, lehetőségeket elemezzük.
A digitális lábnyom
Az online világ felhasználói mindegyike teljesen egyedi digitális lábnyomot épít élete során. A digitális lábnyom az online jelenlét után maradó jelek összessége, amely jelekből következtetni lehet a felhasználó tevékenységeire. Ez jelenthet személyes adatokat, üzleti- és pénzügyi információkat, magánéleti és társadalmi eseményeket rögzítő fotókat és videókat, különböző levelezéseket, írások. A sor végtelen.
A digitális lábnyomban hagyott jelekből formálódik a felhasználó digitális személyisége. A digitális lábnyom és annak valamennyi eleme, az azokból kirajzolódó digitális személyiség biztonsági védelmet kell kapjanak. A biztonsági védelem szintjei eltérőek lehetnek az adat tartalmától függően. Ugyanakkor mindet védeni kell, ez a kulcsa az online tevékenység szabadságának.
Ez a szabadság természetesen viszonylagos. A felhasználó körültekintését igényli, és óvatosságot követel a személyes adatok, valamint a bizalmas információk megosztásában. Különös biztonsági védelmet igényelnek a digitális pénzügyek: a felhasználó életében rendelkezhet digitális lábnyoma felett, elhunytával azonban annak egyes vagyoni elemei, megfelelő rendelkezés hiányában akár el is enyésznek.
Digitális vagyonelemek
A digitális lábnyom vagyoni elemei sokfélék. A pénzügyek gyors fejlődése miatt mind újabb és újabb vagyoni elemek jelennek meg. Ezek közül néhány jogi meghatározása mind a mai napig pontatlan, bár a közgazdaságtan elismeri azokat vagyontárgyaknak.
Mára természetesnek tekintjük, hogy vagyonunk egy része digitális formában létezik. A jogalkotók megteremtették annak a lehetőségét, hogy digitálisan nyilvántartott bankszámláinkon, illetve értékpapírszámlákon nyilvántartott állományainkról mint vagyontárgyakról rendelkezzünk.
Nem ez a helyzet azonban a vagyoni értéket képviselő digitális adatokkal. Ezeknek egységes szabályozása hiányzik nemzetközi és hazai szinten is. Kérdéses ezáltal, hogy azok vagyontárgyak-e, vagy személyes adatok. Az is kérdéses továbbá, hogy mi módon tudunk azokról halálunk esetén rendelkezni.
Tulajdonjog és az örökléshez való jog
Az emberi civilizáció alapvető értékei közé tartoznak a tulajdonhoz és az örökléshez való jogok, mint alapjogok. Ezek teszik lehetővé, hogy a legálisan megszerzett vagyonunkról még életünkben diszponálhassunk: eladhassuk, elajándékozhassuk, használatba vagy kölcsönbe adhassuk – és rendelkezhessünk azokról halálunk esetén.
A vagyongyarapításnak, de a pénzügyi tervezésnek is fontos elemei ezek, amelyek megjelennek a pénzintézetek működésében is. A lakossági pénzügyekben számlakövetelések, biztosítási követelések tekintetében tehetünk halál esetére szóló rendelkezést, kedvezményezettet jelölhetünk. A privátbanki vagyonkezelések egyik fontos eleme a családi vagyon öröklésére vonatkozó stratégia kialakítása.
Manapság a jogtudomány egyik legnagyobb kihívása a pénzügyi innováció teremtette adathalmazok és azok adatainak definiálása, valamint a tulajdonlás, átruházhatóság és örökölhetőség jogi alapjainak megteremtése. Jogtudományi kutatások foglalkoznak a témával, emellett szabályozási kísérletek vannak, illetve szakértői szolgáltatások is elérhetők a témában.
Az örökhagyó halála esetén a hagyatékban fellelhető vagyontárgyakat leltározni kell, az örökösöket fel kell kutatni. A hagyatékot az örökösöknek hivatalosan át kell adni. Miután az internetet aktívan használó generációk idősödnek, a hagyatéki eljárásokban egyre gyakrabban merül fel a digitális vagyonelemek, így a kriptovaluták öröklési lehetősége.
Kriptovaluták öröklése
Becslések szerint csak Magyarországon több, mint százmilliárd forint a kriptopénzekben tartott vagyon. A kriptovalutáknak viszont nincs központi nyilvántartása, jellegüknél fogva nem is lehet. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara – miután a hagyatéki eljárást a közjegyzők bonyolítják – évek óta sürgeti a megfelelő szabályozás kialakítását.
A kriptovaluták öröklésének szabályozása nemzetközi szinten is komoly kihívás. Egyes országokban szerződésekkel rendezik az öröklési kérdéseket, illetve önálló vagyoni kategóriának ismerik el a kriptopénzeket. Máshol a digitális adatokat személyiséghez kötődő adatoknak tekintik, így nem örökíthetők. Egyes kriptoplatformok már kínálnak megoldást az öröklésre.
Komplex szolgáltatások is elérhetők, amelyek öröklési terveket ajánlanak. A kriptopénzek örökbe adásához az örökhagyónak megfelelő időben kell intézkedni, végrendelkezni. A hagyományos végrendeleti forma viszont itt nem elegendő. Végrendelet készítésével, kripto-szakértelemmel rendelkező ügyvéd tanácsát, valamint közjegyző közreműködését javasolt igénybe venni.
Érdemes felkutatni olyan kriptoszolgáltatót, amelynél örökölhető kriptotárca nyitható. Ez azt jelenti, hogy a kriptotárcából bizonyos inaktivitási időszak után a tartaléktárcába történik egy vagyonátutalási tranzakció. A végrendelkezés során figyelni kell, hogy ha a kriptotőzsde, ahol a kriptovalutát tárolják külföldi joghatóság alatt áll, az rendkívül megnehezítheti az örökösök hozzájutását az örökséghez.
Összefoglalva megállapítható, hogy amennyiben az örökhagyó vagyonában digitális elemek szerepelnek, ezek sorsáról feltétlenül rendelkeznie kell. Különösen fontos, hogy kriptovagyon tekintetében speciális végrendelettel rendelkezzen. Csak így biztosíthatja halála esetén az örökösök hozzáférését a vagyonhoz.
(Forrás: Jogi Fórum)
(Címlapkép: Depositphotos)