Rögös utakon: a közösségi finanszírozás helyzete Magyarországon

A közösségi finanszírozás világszerte népszerű finanszírozási megoldás. Magánszemélyek és vállalatok számára is jó lehetőséget biztosító megoldás ötletek, projektek megvalósításához tőke, illetve adományok gyűjtéséhez. Hazánkban rögös utakon jár, egyelőre nem honosodott meg. Cikkünkben a crowdfunding lényegét, népszerűtlenségének esetleges okait elemezzük.

A crowdfunding fogalma és fajtái

A magyarul közösségi finanszírozásnak nevezett pénzügyi megoldás bankrendszeren kívüli finanszírozási forma. Leegyszerűsítve ötletfinanszírozás. Az ötlet lehet bármi, amelynek támogatására pénzforrás gyűjthető. Projektekre, vállalatok alapítására, kampányok támogatására, jótékonysági célok megvalósítasára, de hitelhez jutásra is használható.

A tömegfinanszírozásnak is hívott innovatív pénzügyi megoldásnak számos modellje létezik. Legismertebbek az adományalapú közösségi finanszírozás, a jutalomalapú közösségi finanszírozás, a tőkefedezeti társfinanszírozás és a hitelközösségi finanszírozás. A közösségi finanszírozás platformot biztosít az emberek és vállalatok számára pénzgyűjtésre.

A közösségi finanszírozás napjainkban meghatározóan online platformok használatával történik.  Számos ilyen platform létezik. Az ötlet megvalósítását megelőzően hasznos tájékozódni a platform típusáról, hogy melyik finanszírozási modell megvalósítására alkalmas. Ezenfelül a platform megbízhatóságát is tanácsos ellenőrizni.

A közösségi finanszírozás lényege, hogy az ötletgazda pénzgyűjtésbe kezd, mások számára lehetővé téve, hogy nekik tetsző ötleteket pénzzel támogassanak. Ez a finanszírozási forma közvetlenül köti össze a pénzt adni, kölcsönözni, vagy befektetni kívánó embereket azokkal, akiknek szükségük van finanszírozásra. A közösségi finanszírozás széles befektetői, finanszírozói, illetve adományozói körből gyűjt kis összegű támogatásokat. Alkalmas arra is, hogy a megvalósításra kínált ötletről a nyilvánosság véleményét is megismerjük.

A finanszírozás eredete és az uniós működése

A közösségi finanszírozás legelső, legendás példájának az amerikai Szabadság szobor építéséhez indított adománygyűjtést tekintik. Legendásnak számít az 1997-ben egy brit rockzenekar által indított gyűktés is, mellyel turnéjukat támogatták.

Az első közösségi finanszírozási online oldal 2000-ben jelent meg. A közösségi finanszírozás a 2008-as világgazdasági válságot követően az induló vállalkozások és a kisvállalatok körében jelentősen felfutott. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a bankok ennek az ügyfélkörnek hitelhez jutási lehetőségeit lényegesen szigorították, csökkentették.

Az unió támogatja, szorgalmazza is a közösségi finanszírozás használatát. Az unióban a közösségi finanszírozási platformok határon átnyúló szolgáltatásként is működtethetik ezeket.

A közösségi finanszírozás szabályozása

Az új, innovatív finanszírozási formák hamar felvetették az USA, az EU, de más országok pénzügyi hatóságai részéről a szabályozás szükségességét. A kialakult szabályrendszerek elsősorban a tőkealapú és a hitelalapú finanszírozási modelleket célozzák. Az adományalapú és jutalomalapú finanszírozás sok tekintetben szabályozatlan, ami kockázatos lehet az adományozónak.

A szabályozások alapvetően a finanszírozási platformokra vonatkozóan állapítanak meg előírásokat és korlátozásokat. A szabályozás alapvető célja a fogyasztó- és befektetővédelem. Kiemelt cél a finanszírozási platformok működése átláthatóságának biztosítása.

Az unió közösségi finanszírozási szabály csomagja a közösségi finanszírozási platform szolgáltatóknak előírja, hogy hivatalos engedélyt szerezzenek a működésükhöz. Elvárja, hogy a szolgáltatók az ügyfelek érdekeinek megfelelően, becsületesen, tisztességesen és szakszerűen járjanak el. Előírja a projektgazdák átvilágítását, hatékony és prudenciális működési folyamatok kialakítását.

A szabályozás a tőkealapú és hitelalapú közösségi finanszírozásra terjed ki, a többi szabályozatlan. A szabályozott finanszírozási típusok felügyelet alatt állnak. Hazánkban a kijelölt felügyelet az MNB. Az EU a tagállamokban közvetlenül hatályos rendeletekkel szabályozza a tevékenységeket. Uniós szinten a felügyeletek közötti kapcsolatokat az ESMA, az Európai Értékpapír Hatóság biztosítja.

Rögös utakon

A gazdaság szempontjából a tőke- és hitelalapú finanszírozási formák fontosak. Induló vállalatok, illetve kisvállalatok képesek így projektötleteikhez pénzt gyűjteni, ami hozzájárulhat a cégek felfutásához.  Magyarországon mégsem alakulnak ilyen platformok, bár a magyar vállalatok használhatják az EU platformokat.

Úgy tűnik, a magyar platformalapítás rögös utakon jár. Az engedélyezés bonyolultnak tűnhet. A tőkealapú finanszírozás esetén a befektetők számára hozam, a hitelalapúnál a hitelező számára a hitel kamatokkal történő visszafizetése komoly gazdasági felelősséget jelent. Kockázatot jelent, ha a projekt finanszírozása végül meghíusul, ha nem finanszírozzák elegen vagy túl kevés pénz érkezik be.

A közösségi finanszírozáson keresztüli pénzgyűjtés bizonyos reputációs rizikót is hordozhat magában. Utalhat például a vállalat tőkehiányos állapotára, arra, hogy a bankok nem hajlandók neki hitelt nyújtani. Az induló, vagy a kisvállalatról rendelkezésre álló információ csekély volta, a bizalomhiány akadályozhatja a pénzgyűjtést.

Gondot jelenthet továbbá, hogy a tőke, illetve hitelgyűjtés során kockázatfeltárásra is szükség van, a tapasztalt és nem tapasztalt befektetők, hitelezők közötti különbségtétellel. A közösségi finanszírozás esetén a szakmai hozzáértés hiányozhat az érintett projektgazdáknál.

Annak ellenére, hogy egyelőre nem vált népszerűvé itthon a ez a finanszírozási mód, a startup vállalatok és kisvállalatok számára javasolt a közösségi finanszírozási lehetőségeinek megismerése.

(Források: EURLex, MNB)
(Címlapkép: Depositphotos)

crowdfundingközösségi finanszírozásszabályozás