Többféle oka lehet a magánvagyonok rejtegetésének. Transzparens üzleti környezetben működő átlátható üzleti vállalkozások tulajdonosi struktúrája mindig világos. A vagyonokban szereplő vagyontárgyak tulajdonosai könnyen azonosíthatók, érthető, hogy miért ők a tulajdonosok. A vagyonok rejtőzködő tulajdonosainak a fentiekkel szemben az a szándéka, hogy személyük ne váljon ismertté a nyilvánosság, a környezetük, az üzleti partnerek számára. Cikkünkben a rejtőzködő tulajdonosok nyomába eredünk.
Rejtőzködő vagyonok
Minden embernek, családnak fontos a jó gazdálkodás. A már megszerzett vagyon értékének megőrzése, tartalékok képzése, a vagyon gondos kezelése kulcsfontosságú a gazdasági gyarapodáshoz. A magánszemélyek és vállalatok meghatározó többsége tisztességes úton szerzi meg, úgy is gyarapítja vagyonát.
A magánvagyonokra vonatkozó információ bizalmi jellegű, de annak gyarapodása jól követhető, ha tisztességes, világos törekvések mentén valósul meg. A vagyonok tulajdonosainak vállalkozói tevékenysége hatóságok által ellenőrzött. A vállalatok tulajdonosai, gazdálkodásuk eredménye általában nyilvánosan elérhető információk.
Amikor a vagyon és annak tulajdonosai rejtőzködnek, azt jelenti, hogy vagyonuk forrása jogellenes, vagy annak tulajdonosait jogellenes okokból üldözik. Cikkünkben az első esetkört vizsgáljuk.
A jogellenes, bűncselekményekből származó vagyonok elrejtése, legális vagyonként feltüntetése pénzmosás. A pénzmosás elleni küzdelem egyik sarokpontja a rejtett vagyonok és azok tulajdonosainak felkutatása. Annak megelőzése, megakadályozása, hogy az illegális pénz beépüljön a legálisan szerzett magánvagyonba, illetve a legális gazdaságba.
Vagyontárgyak, amelyekben illegális vagyonok rejtőzhetnek
A bűncselekményekből származó rendkívüli összegek a legsúlyosabb, általában szervezett bűnözői körök által elkövetett cselekményekből származnak. Többek között a rablás, sikkasztás, pénzhamisítás, korrupció, emberkereskedelem, drogkereskedelem, illegális vadkereskedelem, fegyverkereskedelem, környezetkárosítás és adóelkerülés számít ilyen bűncselekménynek.
Az illegális készpénztömegek szívesen vándorolnak személyes használatra szolgáló luxuscikkekbe, svájci órákba, drága ékszerekbe. Népszerű befektetés a gyémánt és számos egyéb drágakő – ezeket egyes körökben fizetőeszközként is használják. Újólag a kriptovaluták is rendkívül népszerűek.
Az illegális vagyonok tulajdonosai, miután hatalmas összegek felett rendelkeznek, általában feltűnő, pazarló életvitelt folytatnak. Luxus utazásokon vesznek részt, a játékkaszinókat gyakran látogatják. Magas kikiáltási áron vásárolnak műtárgyakat, általában készpénzből.
Jellemző a luxus autók, jachtok, magánrepülők, ingatlanok vásárlása. Mindezek a vagyontárgyak már szerepelnek hivatalos nyilvántartásokban. Ezért általában nem a pénz tulajdonosa, hanem megbízottak bonyolítják az ügyleteket. A megbízottak jogi képviselők, műtárgy kereskedők, vagy szintén a bűnözői körhöz tartozó más megbízottak. Előfordul, hogy a luxuscikkek értékesítői közé is beépülnek ügynökeik.
A vállalatokba történő befektetések is gyakoriak. Amikor egy vállalatcsoport tevékenységei gazdasági szempontból nem indokolhatóak, nem egymással összefüggő tevékenységek, felmerülhet a pénzmosás lehetősége. A bűnözők a pénzintézeti rendszert is használják vagyonok beforgatására a gazdaságba. Széfeket, bankszámlákat nyitnak strómanok segítségével.
Vagyonok rejtőzködő tulajdonosai
A bűnözői körök, családtagjaik, barátaik, üzletfeleik az előbbi vagyonok rejtőzködő tulajdonosai. Közöttük gyakran kiemelt közszereplők is vannak: diktátorok, agresszorok, korrupt politikusok. Azért rejtőznek, hogy nehezebben lehessen őket a bűnüldözés eszközeivel megtalálni.
A hatósági nyilvántartásba vett vagyontárgyak rokonok, barátok, megbízottak nevére kerülnek. A strómanok által nyitott széfekben elhelyezett vagyontárgyak felett a rejtőzködő tulajdonos rendelkezik. A pénzintézeti számlákon nem a nagy halak tranzaktálnak, hanem megbízottaik.
A vállalatok, vállalatcsoportok, amelyeknek tulajdonosi köre kusza, átláthatatlan, rejtőzködő tulajdonosokat takarhat. Az ilyen vállalatok gyakran nem rendelkeznek saját irodával, székhelyszolgáltatóknál vannak bejegyezve. A vállalat vezetője nem végez érdemi tevékenységet, a vállalatot annak végső, rejtőzködő tulajdonosa vezeti.
A pénzek gyakran off shore cégekbe vándorolnak. Azok között, egyes országokban még ma is működnek olyan vállalatok, alapítványok, melyeknek tulajdonosait egyáltalán nem lehet megállapítani. Egyes szektorokban (jellemzően az energiaszektorban) gyakori az ügynökökön keresztüli lánctulajdonlás. Ezek végső tulajdonosai lehetnek akár fiktív személyek is, akik mögött mások rejtőznek.
Tulajdonosok felelőssége
A bűnözők részvétele a gazdaságban kifejezetten káros. A gazdaság tisztasága valamennyi tisztességes, átlátható üzletvitelt folytató vállalkozás érdeke. Egyben felelősségük is, hogy a részben vagy teljes mértékben illegális üzleteket folytató személyek, cégek kikerüljenek a gazdasági szereplők közül. A bűncselekmények és pénzmosás elleni küzdelem nem csak a hatóságok feladata.
Magánszemélyként ezért soha ne vállaljunk olyan megbízatást, amelyet nem értünk. Különösen, ha magas összeget kínál valaki azért, hogy helyette eljárjunk. A vállalkozók, vállalatok számára a legjobb, ha üzleti partnereiket szerződéskötés előtt igyekeznek megismerni. Ne vegyenek részt olyan ügyletekben, amelyek gazdasági indoka nem világos.
A megfelelő figyelmességgel is sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat. Elkerülhetjük, hogy illegális tevékenységet folytató személyekkel, cégekkel kerüljünk kapcsolatba. Az ilyen kapcsolat ugyanis kiszolgáltatottá tehet. Nemzetközi szervezetek, hatóságok külföldön és itthon komoly erőfeszítéseket tesznek a bűnözői körök visszaszorítására. Segíthetjük őket körültekintő, felelős magatartással.
(Felhasznált források: FATF, OCCRP, World Bank)
(Címlapkép: Depositphotos)