Elhalaszthatják az Azonnali Fizetési Rendszer 2.0 bizonyos elemeire vonatkozó határidőt, írja a RowanHill Digital frissen megjelent blogbejegyzésében. Az AFR 2.0 jövő február 1-jétől lépett volna életbe, de úgy tűnik, hogy az újabb mérföldkő kevesebb előírást fog tartalmazni a tervezettnél. A várakozások szerint az újfajta adatbeviteli módok (QR kód, deeplink, NFC) bevezetését szeptember 1-jére tolják.
Azonnali Fizetési Rendszer 2.0
Szerkesztőségünk is nyomon követi a magyar pénzügyi szektor egyik leginnovatívabb kezdeményezését, az Azonnali Fizetési Rendszer fejlődését. Az idevágó pénzforgalom rendelet módosítása idén január 1-jén lépett hatályba, mely tartalmazza a rendszer fejlesztésére vonatkozó kötelezettségeket és határidőket. Az első fontos mérföldkövet szeptember 1-jével léptük át, mely során az egyedi belföldi utalások értékhatára 10 millióról 20 millió forintra emelkedett. A következő fontos dátumot 2024 február 1-jére időzítette eredetileg a jogalkotó, mely több innovatív megoldást vezet be a hazai piacon.
Az új előírások szerint februártól minden banknak kötelező lesz a felhasználók által küldött elektronikus fizetési kérelmek fogadása. Fizetési kérelmet magánszemélyek és jogiszemélyiségek is küldhetnek majd az új rendszerben. A kérelem tartalmazza a fizetésre vonatkozó összes szükséges információt, mint a számlaszámot, összeget, fizetési határidőt, kedvezményezett nevét és egyéb részleteket. A bankok felé az a konkrét elvárás, hogy ilyen kérelmek minden számlára be tudjanak érkezni és a fizető fél jóvá tudja hagyni ezeket.
Egy másik fontos eleme az eredeti elképzelésnek az adatbeviteli módok egységesítésére vonatkozott. Az egységes adatbeviteli megoldás (EAM) teszi majd lehetővé a QR kód, Deeplink és NFC alapú fizetéseket, amelyek hozzásegíthetik az átutalások szélesebb körben történő alkalmazását. Az NFC technológiát a kártyás fizetéseknél már rutinszerűen használjuk. Az AFR 2.0-ban lehetőségünk lesz az NFC segítségével átutalásokat is indítani egy erre alkalmas pénztárgép vagy POS terminálon keresztül.
A QR kódra építő fizetések is ismerősek lehetnek egyes olvasóknak, akik Kelet-Ázsiában használhatták már ezt a megoldást. QR kód segítségével automatikusan kitölthető egy utaláshoz vagy tranzakcióhoz tartozó összes információ. Az automatikus kitöltés egyszerűsíti és gyorsítja az utalási folyamatot, egyúttal csökkenti a hibázási lehetőséget is.
A Deeplink az online térben alkalmazható technológia. A felhasználókat egy alkalmazásba irányítva végzi el a tranzakcióhoz tartozó információk feltöltését. Itt már a felhasználónak csak annyi dolga lesz, hogy jóváhagyja az adott utalást.
Az AFR 2.0 a fentieken túl tartalmaz egy arculati kézikönyvet is, amely a technológia egyszerű azonosítását és kommunikációját teszi lehetővé. A bankoknak ezen kívül kötelező lesz a sikeres utalásokról is visszajelzést adniuk, nem csak a sikertelen fizetési műveletekről kell tájékoztatniuk az ügyfeleket.
AFR 2.0 – elhalasztva
A RowanHill Digital csapata és a Portfolio hírportál is arról ír, hogy lényegében szinte minden tervezett elem határidejét kitolják szeptember 1-jére. Egyedül a fizetési kérelemre vonatkozó előírások bevezetése marad változatlan. A nagyobb jelentőséggel bíró adatbeviteli módok határideje szeptember 1-jére csúszik. A digitális tanácsadó csapat kiemelte, hogy ezeknek a technológiáknak a bevezetése nem csak a kereskedelmi bankok, hanem az MNB és a Giro számára is időigényes, komplex feladat. A megoldások a banki IT rendszerek és a központi infrastruktúra fejlesztését is igénylik.
A Portfolio arról értesült, hogy a halasztásról szóló MNB rendelet szövegezése már folyamatban van, és még Karácsony előtt megjelenhet. Információik szerint bizonyos piaci szereplőket meglepetésként ért a hír. Vannak akik jelenleg is gőzerővel dolgoznak azon, hogy odaérjenek a februári határidőre. Más források arról értesítették a hírportált, hogy az új adatbeviteli módokkal kapcsolatos fizetési megoldások (Deeplink, NFC, QR kód) fejlesztése rosszul áll. A bankok az első működőképes példákat csak november közepén kapták meg. Ráadásul alig akadt köztük olyan, akik tesztelni tudták volna egymás között az alacsony készültségi fok miatt.
Mind a szabályozó mind pedig a kereskedelmi bankok számára kiemelkedően fontos, hogy az új fizetési megoldások stabilan működjenek bevezetéskor. A növekvő online és digitális csalásoknak is szerepük lehet abban, hogy a stabil és hibamentes működés biztosításának érdekében az eredeti határidőt hónapokkal kitolják. Ezáltal a banki rendszerek és a központi infrastruktúra felkészítésére és a technológiák tesztelésére is több idő jut majd.
Forrás: RowanHill Digital, Portfolio
Címlapkép: depositphotos