Hosszasan lehetne sorolni azokat az előnyöket, amit a pénzügyi szektor digitalizációja eredményezett az elmúlt 20 évben a felhasználók és a szolgáltatók számára, azonban arról kevesebb esik szó, hogy milyen új kihívásokkal is jár ez a folyamat.
Pénzügyeink digitális térbe való költöztetése egy új teret hozott létre csalók számára, amit a fehérgalléros bűnözők igyekeznek is kihasználni. A hitel- és bankkártya adatokkal való visszaélésektől, netbankok feltörésén át a fedezetlen tranzakciókig széles a paletta, amit emberek tömegei módszeresen igyekeznek kiaknázni a digitális térben. A bűnözők célja változatlan az eszközök azonban hozzáidomultak az új környezethez.
A probléma súlyosságát jól mutatja egy 2018-as adat a Nilson Report részéről, miszerint csak a kártyacsalások 27,85 milliárd dolláros kárt okoztak a szolgáltatóknak és a kártyabirtokosoknak világszerte. A trend pedig növekvő, 2025-re már 44 milliárd dolláros veszteséget jósolnak a hozzáértők. És ez csak egy – igaz, talán a legközkedveltebb – módszer a csalók repertoárjában.
Szerencsére a szolgáltatók nem védtelenek a digitális bűnözőkkel szemben, hiszen a technológiai fejlődés révén rendelkezésükre állnak új megoldások, mint a mesterséges intelligencia (AI: artificial intelligence), a gépi tanulás (ML: machine learning) vagy a biometrikus azonosítási rendszerek. Azonban az új technikák alkalmazása nem megy egyik napról a másikra, amit a csalásellenőrök szövetségének (ACFE: Association of Certified Fraud Examiners) 2019-ben felvett kérdőíve is jól mutat. A megkérdezett intézmények csupán 13%-a rendelkezett AI és ML alapú csalást felderítő rendszerekkel és további 25% jelezte ilyen architektúra bevezetését 2021-ig. Ugyancsak alacsonynak mondható a 26%-os biometrikus azonosító rendszerek használata a megkérdezettek között, melyet további 16% tervez bevezetni az előttük álló 2 évben. Mindenesetre a problémával a szolgáltatók is tisztában vannak, a megkérdezettek 55%-a válaszolta, hogy növeli a csalás elleni technológiai büdzséjüket.
Ázsiában a szingapúri cégek járnak élen az AI és ML alapú adatvezérelt csalásfelderítő és megelőző rendszerek fejlesztésében. A térségből két szereplőt érdemes első körben kiemelni: az Advance.ai és a Shield technológiai vállalatokat. Az advance.ai legkelendőbb terméke az Advance Guardian, ami az ügyfelek elektronikus beazonosításában (eKYC: electronic know your customer), a csalások felderítésében és a hitelpontozások kialakításában nyújt segítő jobbot. 2019-ben már több, mint 300 ügyfelet védtek rendszereik, így nem is okozott különösebb meglepetés, hogy 80 millió dollárt kalapoztak össze az ázsiai terjeszkedésükhöz. A Shield (korábban CashShield) 2008-as alapítású vállalat, és azt állítja magáról, hogy elsőként hozott létre 100%-ban automatizált csalás megelőző rendszert. Az AI alapú rendszerük valós időben képes azonosítani és megfogni a csalók által kezdeményezett tranzakciókat, évente több mint 5 milliárd eszközön, több mint 500 millió felhasználót védve, ami valljuk be, nem kis teljesítmény.
Források: Fintechnews, Securitybrief
Görög Szabolcs