Nemzetközi állami NFT körkép: elsők között a Magyar Nemzeti Bank

A Magyar Nemzeti Bank a világ első állami szervei között van, amelyek nyitnak az NFT megoldások felé. Ahogy a hazai sajtóban már több helyen megjelent, a jegybank saját NFT-kollekciót dob ki a Pénzmúzeum mobilalkalmazáson belül, és ezzel a világ első központi bankja lett, amely NFT-vel szolgál a publikumnak. Ukrajnában a kormány közbenjárásával már sikeresen elindult egy projekt, de úgy tűnik az Egyesült Királyságot és Kínát teljesen sikerült megelőzni.

Új alkalmazás a pénzügyi tájékoztatásért

A héten indult útjára az MNB blockchain technológiára épülő új platformja, a Pénzmúzeum mobilalkalmazás. A felhasználók játékos és szakmai tartalmakkal egyaránt találkozhatnak a felületen, valamint egy digitális érmeregiszterként is használhatják azt.

A Pénzmúzeummal kapcsolatos tartalmak mellett számos pénzügyi anyag is meg fog jelenni, továbbá az interaktív múzeumi élmény növelésében is szerepet kap az applikáció. A másik fontos célja az alkalmazás bevezetésének a blockchain alapú, dedikált NFT kibocsátási és érme regisztrálási platform tesztelése.

Az MNB NFT-kollekciója

Az MNB a világon az első állami szervek között van, amelyek nyilvános nyitottak az NFT megoldások felé (bővebben az NFT-kről itt lehet olvasni és hallani). A Pénzmúzeum mobilalkalmazás első NFT-kollekciója hat darab digitális érméből fog állni. Ezek a forint bevezetésének 75. évfordulója alkalmából kibocsátott, egyedi 5 forintos forgalmi érmék különböző változatai.

A tokenekhez a ’forint’ szó egy-egy betűje tartozik, valamint együttesen az MNB Szabadság téri székházát is megjelenítik. Amennyiben valakinek sikerül összegyűjteni az összes NFT-t, úgy bekerül egy nyereményjátékba, amelynek keretein belül különleges fizikai érmeszetteket nyerhet.

Az NFT-k megszerzését az alkalmazás kérdéssorok helyes megválaszolásához köti. A főbb kérdések a pénzügyek, a pénz és az érmegyűjtés témaköreit ölelik fel. Az edukációval összekötött NFT-szerzés valamilyen mértékben képes lehet feloldani azt a közvélekedést, miszerint az NFT-khez csak átgondolatlan pénzpazarlás kötődik.

Az alkalmazás az előtt is megnyitja az utat, hogy a jövőben regisztrálni lehessen egyes termékeket az MNB privát blockchainjén. Ilyen termékek lesznek az új kibocsátású gyűjtői érme termékek, melyeket QR-kódokon keresztül lehet regisztrálni. Az első termék az NFT-kollekcióhoz kötött nyereményjáték éremeszettje lesz. Így a gyűjtök képesek lesznek blockchain alapon eredetiséget és hitelességet ellenőrizni, növelve a bizalmat közösségükben.

Ukrajna nyomdokaiban

A nagyvilágban több ország szervei is kacérkodnak NFT megoldásokkal, néhányan már az MNB előtt léptek is. Az ukrán kormány például kiadott egy NFT-kollekciót „Meta History: Museum of War” néven.

Maga a kollekció a jelenleg is zajló orosz-ukrán háborúnak állít emléket, valamint az ukrán identitást és szabadságot ünnepli. A befolyó pénzeket a kormány a háború finanszírozására fordítja. Körülbelül 5-7 ezer NFT kibocsátását tervezték 450 dolláros darabáron, ami 2-3 millió dollár körüli bevételeknek felelne meg.

Nem ez volt az első alkalom, hogy Ukrajna a kriptoközösség felé fordult segítségért. Korábban Twitteren már többféle kriptovalutához is osztottak meg címeket, amelyekre több millió dollárnyi adomány érkezett.

Megelőztük az Egyesült Királyságot

Az Egyesült Királyságból még áprilisban beszélt egy lehetséges állami NFT-ről Rishi Sunak kincstári kancellár. A kormány egyik legbefolyásosabb tagja kiadta a Royal Mintnek, az állami pénzverőnek, hogy bocsátsanak ki egy hivatalos állami NFT-t. Várhatóan csak nyáron rántják le a leplet a digitális tokenről, így Magyarországon már hamarabb bővíthetjük kollekcióinkat.

A szigetországnak az NFT-kibocsátás az egyik első nyilvános lépése a blockchain technológia felhasználása felé a pénzügyi szektorban. A kincstár folyamatosan elemzi, hogy miként szabályozhatók a digitális eszközök. Az első eszközosztály, amelyre kitérhet a szabályozás, az a stablecoinoké lehet, ugyanis azok esetében van meg a legerősebb kapcsolat az állam meglévő pénzügyi rendszereivel.

A hosszútávú vízió lényege, hogy az Egyesült Királyság a digitális eszközök nemzetközi központjává váljon. Ez a szerepvállalás részben kompenzálhatja a Brexit utáni gyengülését a helyi pénzügyi szektornak. Persze csak akkor, ha a blockchainre épülő pénzügyi megoldások nem tűnnek el a süllyesztőben. A jelenlegi piaci környezetben ugyanis egyre többen jutnak arra a véleményre, hogy a kriptovaluták virágkora csak az alacsony kamatkörnyezet, az erős pénzügyi stimulus, valamint a lezárások okozta befektetési kedv fellendülésének eredménye volt.

Kína másképp közelíti meg a területet

Bár sok hír nem érkezik Kína felől, elvileg egy állami NFT-hálózaton dolgoznak az országon belül. Ez feltehetően a BSN, egy állami blockchain szolgáltatási hálózat berkein belül születne meg. Egyes feltételezések szerint a szó szerint ki nem mondott célja az a nagyhatalomnak, hogy az irányítása alatt tartsa a különböző Web3 fejlesztéseket.

A Web3 fejlesztések jellemzően decentralizált megoldásokat takarnak, mint a blockchain alapú tokenek, valamint az okosszerződésekre építkező decentralizált alkalmazások. Kína teljes tiltások helyett állami hálózatával a decentralizáltság lehetőségének veheti elejét, hogy fenntartsa kontrollját a társadalom felett, de engedje a blockchain alapú innovációt.

Forrás: Bitcoin.com, LawFare, Pénzmúzeum, Sky News

Qayum Dániel

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.