A non-fungible tokenről

Mi az az NFT?

A non-fungible token rövidítése, magyarul nem behelyettesíthető érme. Ahogy egy bankjegy behelyettesíthető egy azonos címletű másikkal, úgy az NFT nem helyettesíthető, korlátozott számban létezik, illetve névre szól. A technikai háttér nem a bitcoin, hanem egy rivális kriptovaluta mögötti rendszer, a nyílt forráskódú és úgynevezett okosszerződés-funkcióval bíró Ethereum. A lényege, hogy a blokklánc technikát digitálisi állományok eredetiség-igazolásaként és tulajdoni lapjaként használják.

Az NFT tehát egy blockchainen alapuló, egyedi értékkel bíró szerződés egy adott termék tulajdonjogáról. Ez a termék lehet egy kép, egy videó, egy zeneszám vagy bármely digitális formában lévő adat, de bármilyen fizikai termékhez is rendelhetünk egy digitális azonosítót (például egy autó alvázszáma, telek helyrajzi száma), ezért az NFT-k nem csak virtuális termékekre értelmezhetőek. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy egy tulajdonunkban levő tárgyat becsomagulunk egy (vagy több) biztonságos elektronikus egységbe, és forgalomképessé tesszük. A tulajdonunkban levő tárgyat virtuálisan fel is darabolhatjuk, például egy drága festményt feloszthatunk 1000 kisebb egységre, ezeket értékesítve résztulajdonosok jöhetnek létre. Ha belegondolunk, ez a folyamat nagyon hasonlít egy részvénytársaság részvényeinek kibocsátásához, és azok értékesítéséhez valamilyen tőzsdén, annyi a különbség, hogy NFT direkt módon bármilyen tárgyra létrehozható.

Ezt a folyamatot szélesebb körben tokenizálásnak hívják, az NFT-t pedig tokennek.

Hogyan jön létre az NFT?

NFT-t úgy hozhatunk létre, ha feltöltünk egy fájlt egy NFT piactérre (KnownOrigin, Rarible, OpenSea). A feltöltés során egy egyedi lenyomat készül a fájlról ami maga az NFT, ez a tokenizációs folyamat. Az NFT-t meg lehet vásárolni kriptovalutákkal és el is lehet adni később. Az NFT-t létrehozó feltöltő döntheti el, hogy hány véges egész számú NFT jöjjön létre az NFT tárgyáról, azaz hány egységre szeretné felosztani tulajdonát. Fontos, és egyben érdekes lehetőségeket rejt, hogy az NFT tulajdonosa nem feltétlenül gyakorolhat szerzői jogot az NFT tárgya felett, és birtoklásával nem jár kizárólagos használat a tokenizált tulajdonjog felett. 

Mit tartalmaz az NFT?

A jelenlegi tulajdonos azonosítóján kívül szerződés mellékleteket, azaz meta adatokat tartalmazhat egy NFT.

Metaadatok lehetnek például:

  • Link az eredeti fájlra.
  • Termékhez tartozó leírás, ami annak egyedi jellemzőit rögzíti. Ezen egyedi jellemzők mentén összekapcsolható egy tokenizált gyűjtemény darab az NFT-vel.
  • Az NFT tárgyának értékesítéséből származó jogdíj mértéke.

Hogyan lehet azonosítani az NFT eredetét?

Az NFT-k évtizedes problémát oldanak meg, immár a digitális térben is lehetséges, hogy egy alkotásról megállapítsuk, hogy eredetiről, vagy csupán másolatról van-e szó.

Az NFT tárgya az NFT blokkláncon keresztül azonosítható, tehát az NFT fogja igazolni annak eredetét és történetét. Egy adott NFT-hez tartozó összes tranzakció blockchainbe van rögzítve, így a termék tulajdonosi lánca ismert és visszavezethető annak létrehozójáig. Egy NFT-t csak a jelenlegi tulajdonosától tudunk megvásárolni, akit blokkláncon keresztül tudunk azonosítani. Egy NFT-vel ellátott termék nem hamisítható. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az NFT létrehozója nem rendelkezik tulajdonjoggal (ez jelentheti azt, hogy a tokenizált termék hamisítvány, vagy egészen egyszerűen a magát tulajdonosnak kiadó személy sosem látta azt), akkor az nem lesz átruházva, hamis lesz a szerződés. Amennyiben az NFT létrehozója nem rendelkezik átruházható tulajdonjoggal, akkor az az első blokkból megállapítható hiszen ott azonosítva van a létrehozó. Írnak hasonló botrányokról és lesz még miről írni a jövőben.

Hogyan vásárolhatunk és adhatunk el NFT-t?

Eladni és vásárolni NFT-t az erre létrehozott piactereken lehet. Az NFT birtokában mi magunk szabhatjuk meg, hogy mennyiért kínáljuk eladásra az általunk birtokolt NFT-nket. Az NFT-ben definiálva lehet, hogy minden egyes NFT-hez kötött tranzakcióból hány százalék részesedést kap az eredeti tulajdonos.

Egy példa Crowd-funding arra, hogy mégis mire jó a NFT

Az NFT előtt

Példa: A múltban ahhoz, hogy sikeres legyen egy előadó fel kellett karolnia egy kiadónak. Ezután minden  szellemi alkotás amit az előadó készít 80-90-98%-ban a kiadót illeti meg, aki cserébe felfuttatja a művészt. A kiadónak azért ilyen magas az illetéke, mert csak 10-ből 1 vagy 2 előadó lesz sikeres a többi pedig elbukik. A kiadó centralizált módon vállal ezáltal kockázatot. Ez a megközelítés értelmezhető volt a múltban, de ma már nem azokon a platformokon találkozunk művészekkel, ahol a kiadó tolja őket az arcunkba (TV, rádió).

Megoldás NFT-vel

Ma már a művészek közvetlenül a rajongókkal tartják a kapcsolatot. Ebbe a képbe illik bele az NFT. A művész által létrehozott NFT-t megvásárló rajongók szemben a kiadóval decentralizált módon vállalhatják a kockázatot, amiért cserébe jogdíjakat kérhetnek.

Egy előadó NFT-n keresztül crowdfundolhatja (közösségi finanszírozás) a még el nem készült albumát. Például 100 darab NFT-ben értékesíthet egy lemezt. Egy rajongó megveheti a lemez 100-ad részét tokenizált formában, mert szeretné támogatni a művészt, de emellett azzal is számolhat, hogy az NFT később többet fog érni vagy ha a szerződésben szerepel jogdíjban is részesülhet.

Forrás: Youtube, Forbes, Alapblog, Index

Seres Krisztián